Megyei értékek
A Nagytemplom mögött feltárt emlékhely
1564-ben porig égett a város
kétharmada (az András–templom és a Kollégium, majd 1565-ben a kastély is megsemmisült),
így a Szent András-templom északi sekrestye kápolnájából kialakított
imateremben gyűltek zsinatra 1567. február 24–26–án a keleti országrész
lelkészei. Megvitatták az egyházi rendtartás ún. Nagyobb Cikkeit augusztus
2-án, majd szeptember 1-én tizenhét egyházmegye prédikátorai aláírták a II.
Helvét Hitvallást, ezzel önállósult a református felekezet, „hivatalosan” is
létrejött a Magyar Református Egyház, a Tiszántúli Egyházkerület. A történelmi
jelentőségű 1567-es zsinatot Méliusz Juhász Péter (kb. 1536–1572) hívta
tanácskozásra, aki a magyar reformáció egyik legnagyobb, és minden bizonnyal
legeredetibb alakja volt.
Kapcsolódó képgaléria
Kapcsolódó dokumentumok