Megyei értékek
Irinyi János munkássága, a zajtalan és robbanásmentes gyufa
Irinyi János 1817-ben született Erdélyben, a Bihar megyei
Albison, Irinyi János mezőgazdász és Jánossy Róza gyermekeként. Édesapja
országos hírű agrárszakember volt, aki 1830-ban tiszttartóként került a
nagylétai Mandell–birtokra. Irinyi János iskoláit Nagyváradon és Debrecenben
végezte, de19 évesen már a bécsi Politechnikumban tanult kémiát. Majd Berlinbe
ment, ahol az akkori híres kémikusokkal keresett kapcsolatot, amit élete végéig
fenntartott. Egyik professzorának,
Meissner Pálnak sikertelen kísérlete kapcsán jött rá a zajtalan gyufa
megoldásának gondolatára. Hosszú kísérletsorozat után, 1836-ban
szabadalmaztatta a zajtalan és robbanásmentes gyufát, amelynek lényege, hogy a
gyufa fejében a foszfort nem kálium-kloráttal, hanem ólom-dioxiddal keverte.
Találmányát Rómer István gyufagyárosnak adta el és a kapott pénzből akadémiai
tanulmányait finanszírozta. Tanulmányai befejezése után haza tért, és 1840-ben
gyufagyárat alapított Pesten, az „Első Pesti Gyújtófák Gyárát”, amelynek később
eladására kényszerült.
A mai köztudatban csak a gyufával kapcsolatos tevékenysége
ismert, pedig az új szemléletű kémia egyik legelső hazai terjesztője volt,
valamint jelentős szerepet játszott a magyar kémiai szaknyelv kialakulásában. Élete
utolsó szakaszában a debreceni István malom igazgatója volt, 1895-ben hunyt el
Vértesen (a mai Létavértes településrésze).
Kapcsolódó képgaléria
Kapcsolódó dokumentumok