A zeleméri földvár

A zeleméri földvár a térség eddig ismert egyetlen bronzkori erődítése. A Tócó-völgyben kialakult késő bronzkori településhálózat központi eleme. A földvár a Tócó mentén található. Az őskori erődítést jól védhető helyen alakították ki. A sáncokat úgy képezték ki, hogy felhasználják a természet nyújtotta alakulatokat. A földvárat észak és kelt irányból folyóvölgy szegélyezte, csak a nyugati sánc nézett nyitott terepre. A földvár északi sánca 276 m, keleti sánca 385 m, nyugati sánca 301 m hosszú, a sáncok egy 6,5 hektár nagyságú területet határolnak le.

A földvár területét évszázadok óta folyamatosan művelik, így ma erősen erodált állapotban figyelhető meg.

A földvár topográfiai elhelyezkedésétől 2200 méterre nyugatra található a Csege-halom, amelynek közelében került elő az egyedülálló „Böszörményi kincs”. A bronzkori lelőhelyek ilyen jellegű koncentrációja alapján nem zárható ki, hogy Zelemér területén jelentős központ volt.

Kapcsolódó képgaléria

Kapcsolódó dokumentumok

Források

Dr. Sőregi János: A Zelemér Pusztai őskori zsugorított temetkezés feltárása és jelentősége. Jelentés Debrecen szabad királyi város Múzeumának és Közművelődési Könyvtárának 1927. évi működéséről és álapotáról, Debrecen, 1928. 38-46.

H. Fekete Péter: Hajdúböszörmény helyneveinek adattára, Budapest, 1959.61.

M. Nepper Ibolya-Sőregi János-Zoltai Lajos: Hajdú-Bihar megye halomkatasztere

II. Hajdúság. A Hajdúmúzeum Évkönyve IV. hajdúböszörmény, 1980. 102.

Lévai Béla: Volt egyszer egy falu. A középkori Zelemér krónikája, Debrecen, 1996.

Dr. Bálint Marianna: Vár állott ... Várak és erődítések Hajdúböszörmény határában, Hajdúsági Tükör, 2013. 3. szám.