Megyei értékek
A zeleméri földvár
A zeleméri földvár a térség eddig ismert egyetlen bronzkori
erődítése. A Tócó-völgyben kialakult késő bronzkori településhálózat központi
eleme. A földvár a Tócó mentén található. Az őskori erődítést jól védhető
helyen alakították ki. A sáncokat úgy képezték ki, hogy felhasználják a
természet nyújtotta alakulatokat. A földvárat észak és kelt irányból folyóvölgy
szegélyezte, csak a nyugati sánc nézett nyitott terepre. A földvár északi sánca
276 m, keleti sánca 385 m, nyugati sánca 301 m hosszú, a sáncok egy 6,5 hektár
nagyságú területet határolnak le.
A földvár területét
évszázadok óta folyamatosan művelik, így ma erősen erodált állapotban
figyelhető meg.
A
földvár topográfiai elhelyezkedésétől 2200 méterre nyugatra található a
Csege-halom, amelynek közelében került elő az egyedülálló „Böszörményi kincs”.
A bronzkori lelőhelyek ilyen jellegű koncentrációja alapján nem zárható ki,
hogy Zelemér területén jelentős központ volt.
Kapcsolódó képgaléria
Kapcsolódó dokumentumok
Források
Dr. Sőregi János: A Zelemér Pusztai őskori zsugorított temetkezés feltárása és jelentősége. Jelentés Debrecen szabad királyi város Múzeumának és Közművelődési Könyvtárának 1927. évi működéséről és álapotáról, Debrecen, 1928. 38-46.
H. Fekete Péter: Hajdúböszörmény helyneveinek adattára, Budapest, 1959.61.
M. Nepper Ibolya-Sőregi János-Zoltai Lajos: Hajdú-Bihar megye halomkatasztere
II. Hajdúság. A Hajdúmúzeum Évkönyve IV. hajdúböszörmény, 1980. 102.
Lévai Béla: Volt egyszer egy falu. A középkori Zelemér krónikája, Debrecen, 1996.
Dr. Bálint Marianna: Vár állott ... Várak és erődítések Hajdúböszörmény határában, Hajdúsági Tükör, 2013. 3. szám.