Krisztus katonák

Sehol másutt az országban, csak Hajdúdorogon őrzik valóban fegyveresek- az úgynevezett Krisztus katonák- a templomban felállított jelképes sírt.

A krisztuskatonák szolgálata nagypéntektől, a nagy alkonyati zsolozsmától, húsvét vasárnap az ünnepi szentliturgia végéig tart. Ebben a szép szokásban a görög katolikus szertartáshoz hozzáadódnak a hajdú hagyományok. Eredetét nem ismerjük pontosan. Az bizonyos, hogy evangéliumi alapokon nyugszik, ugyanis a zsidó főtanács attól félt, hogy Krisztus testét ellopják, ezért sírjához katonákat állítottak. Valószínű, hogy gyökerei a céhes időkre nyúlnak vissza. A Monarchikus időkben az őrség a helyőrség katonáiból állt.

A Hajdúdorogi Esperesi Levéltárban lévő legrégibb iratokban (1896) már találunk említést a krisztuskatonákról. Ekkor "őrző katonák" néven ismerték őket. Egy másik iratban olvashatunk "kardos legényekről", akik fiatal házasulatlanok temetésén vettek részt. Régebben a főúri temetéseken kivont karddal álltak őrt a katonák. Talán innen eredhet az a néphagyomány, hogy Krisztus sírjához is katonákat állítanak, így szinte egy valóságos temetést jelenítenek meg.

Régebben is és ma is kitüntető feladat krisztuskatonának lenni, ugyanis a XX. század közepéig csak az lehetett Krisztus katona, aki letöltötte a katonaidejét és még nem házasodott meg. Ma már csak az számít, hogy nőtlen legyen a fiatal. Bizonyíthatják az egész közösség előtt ügyességüket, fegyelmezettségüket és vallási elkötelezettségüket.

Létszámuk változó, általában 10-12 pár, de volt úgy, hogy csak 5-7 pár tudott kiállni az 1980-as években, amikor nem nézték jó szemmel a vallásosságot. Vezetőjük a káplár, aki betanítja, és irányítja őket. A különböző gyakorlatok betanulása a nagyböjt kezdetén megkezdődik. A káplár midig egy idősebb, már több éven át szerepelt krisztus katona. Fontos, hogy jó irányító legyen és tudjon fegyelmet tartani. A templomban minden liturgián vezeti és irányítja a krisztus katonákat. A hosszú állás miatt a káplár a liturgia egyes részeinél egyenként odalép a krisztus katonákhoz, megigazítja a sapkájukat, két vállukat megfogva mozgatja őket, hogy a merev tartásban meg ne szédüljenek.

Öltözékük fekete csizmanadrág és zakó (ujjas), keményszárú fekete csizma, fekete göndör báránybőr kucsma (Bocskai sapka), kard. A feltámadásig a kucsma elejére és az ujjas szivarzsebébe zöld tujafa ágat tesznek. A feltámadás után a tujaág helyére fehér zsebkendőt tesznek a szivarzsebbe.

Szereplésük összefonódik a liturgia menetével a nagypénteki temetési liturgián jelennek meg először, a mise kezdete előtt kettes sorban bevonulnak a templomba menetelésükkel nagy zajt csapva a márványpadlón. Kis idő múlva körmeneten vesznek részt, a halotti leplet vivő papot közrefogva mennek körül a templomon. Visszaérve a sírba helyezik a halotti leplet, a káplár pedig beállítja az első párt a sír mellé. A Krisztus katonák körülbelül 30 percenként váltják egymást, az őrzés folyamatos a szombati feltámadási szertartásig.

Szombaton éjfél előtt 15 perccel bevonulnak a templomba és egyenként megcsókolják a halotti leplet. Vasárnap az ünnepi misén a Krisztus katonák a káplár jelzésére egyszerre féltérdre ereszkednek, sapkájukat térdükre rakják és a szemben lévő párok kivont kardjuk hegyét összeérintik. Az ünnepi szertartás végén kivonulnak a templom elé, ahol elkezdődik a pászkaszentelés. A szentelést végző papot egy-egy pár Krisztus katona kíséri.

Az ünnepi mise után csoportképet készítenek a katonákról, este a káplár meghívására közösen ünneplik meg szolgálatuk teljesítését.

Az utóbbi időben a húsvéton kívül a jelesebb egyházi ünnepeken, városi rendezvényeken és fiatalok temetésén is részt vesznek.

A "Szentsírnak őrhelyén: Krisztus katonák Hajdúdorogon" címmel film készült róluk 2012-ben, amit a Duna TV is bemutatott.

Kapcsolódó képgaléria

Kapcsolódó dokumentumok

Források

gorogkatolikus.hu