Megyei értékek
Debreceni gyöngyös- bogláros párta
A magyar női viseletek
legékesebb, kifejezetten díszítő funkciót ellátó fejfedője a párta, melynek
ősiségét már honfoglalás kori leletek is bizonyítják. Idősebb és fiatalabb
hölgyek egyaránt viselték, de a XVII. századtól elsősorban az eladó sorban levő
fiatal leányok legfontosabb ékességének számított, a tisztaság, szűziesség,
ártatlanság jelképeként.
Házasságkötés után féltve őrzött
darab maradt, illetve a lánygyermeknek ajándékozták. A párta tájegységenként más-más formájú, szín
összeállítású és alakú lehetett. Az egyébként más alföldi városokéhoz erősen
hasonlító, azzal formailag és színösszeállításban szinte egyező debreceni női
viseletének egyetlen kiemelkedő eleme, a gyöngyös- bogláros párta, amelyhez
hasonlóval nem találkozunk más régiókban.
A korai időszakban a párta
díszítményei áttört mintájú veretek, korongok voltak ezüstlemezből, vagy
bronzból, később a XVI. századtól fémdrótos díszítés előzte meg a XVII.
században megjelenő gyöngy díszítést. Ezt igazolja a XVII. század végére datált
temető feltárásból előkerült Dobozi Sára pártája, ami a levéltári adatok
mellett tárgyi bizonyítéka annak, hogy Debrecenben is viselték.
A debreceni leányok még a XIX.
század közepén is ezt a fejviseletet hordták férjhezmenetelükkor, amint azt a
Gondy és Egey fényírda felvételei tanúsítják.
A hajdan országosan elterjedt
leány viseletdarab még napjainkban is használatos Kalotaszegen, ahol a
református vallású településeken a leányok a konfirmáció után, az első
úrvacsoravételkor viselhetik először, amely egyben a felnőtté válásuk jelképe.
Kapcsolódó képgaléria
Kapcsolódó dokumentumok