Megyei értékek
Hajdúböszörmény településszerkezete
Hajdúböszörmény egyike azon európai városoknak, melynek
egyik legféltettebb kincse maga a település körkörös településszerkezete. A
körgyűrűs sugaras irány klasszikus példája az ólaskertes, két beltelkes
településnek. Ebben a térben elkülönült egymástól a lakóház és a gazdasági
tevékenység színtere, az úgynevezett kert vagy ólaskert. Ennek katonai-védelmi
és gazdasági okai egyaránt voltak. A város jól felismerhetően három részre
tagolódik. A város mértani középpontjában álló erődített templomot a sűrűn beépített
belső városmag vette körül, amelyet ugyancsak körkörösen a gazdasági kertek
öveztek. A belső városmagban álló lakóházak mindegyikéhez egy-egy kert
tartozott, amely a gazdasági tevékenység végzésének a színtere is volt. Itt
tartották a nagy jószágokat és a gazdasági terményeket, s itt volt az ezzel
kapcsolatos munkavégzés színtere is. E településszerkezet alapjait az ide
települő hajdúvitézek megörökölték (1609), de azon – elsősorban védelmi
szempontok miatt - célszerű változtatásokat hajtottak végre. A belső városmagot
árokkal és palánkkal megerősítették, amelynek karbantartására különös gondot
fordítottak. A városból kivezető utak végén lévő négy kaput ugyancsak
megerősítették. A hajdúgazdaság a belső telek, a kert és a határbeli tartozékok
hármasságán alapult, amely hármasságon belül a belső telek birtoklásának
jogilag is különös jelentősége volt.
A XVIII. században párhuzamosan a Hajdúság katonai
szerepének megszűnésével és az ország török uralom alóli felszabadulásával, a
településszerkezet is módosult. Az árok mentén a belváros és a kertség közötti
övezetben, az árok felszámolásával párhuzamosan jött létre az „árokalja” a maga
szűk telkeivel és zsúfolt beépítésével. Az egykori árok vonalvezetését a mai
„kiskörút” jelzi. A kertségi övezet is lassú benépesülésnek indult. A népesség
növekedésével párhuzamosan egy-egy kerten lassanként több lakóház is épült,
amelynek építészeti feltárását, megközelíthetőségét a zsákutca egy sajátos
formája, az úgynevezett „zug” tette lehetővé. Ezek egy része utcává fejlődött,
más része viszont mai is a településszerkezet egykori változásának megkövült
tanúja. A kertek gazdasági szerepét a XIX. században fokozatosan a határbeli
tanyák vették át, amelyek ily módon szervesen illeszkedtek a város
településszerkezetéhez. A tanyaépületek többsége egy városbeli ház tartozéka
volt.
A várost átszelő négy út találkozásánál jött létre az egykori piac, ma
Bocskai tér, mely Közép-kelet Európa egyik legegységesebb főtere, ahol több
meghatározó épület is található (Városháza, Hajdúkerület Székháza, amely ma a
Hajdúsági Múzeumnak ad otthont, stb.).
Kapcsolódó képgaléria
Kapcsolódó dokumentumok