Megyei értékek
Hortobágyi Hídi vásár
Debrecen városa a nagy
kereskedelmi utak kereszteződésénél hamar jelentős vásározó hellyé vált. A
pusztai vásár keletkezése az idők homályába vész. A Tiszántúl jelentős vásárává
a vasút megépítését követően vált, amikor 1892-ben hivatalosan is engedélyezték
évi kétszeri megtartását, szabályozták működését és a híd mellett nem kis
költséggel a vásárteret is kialakították.
A két világháború között
fellendült kereskedelem kikényszerítette, hogy Debrecen városa 1931-ben, Hortobágyon
újra két országos állatvásár megtartására kapjon jogosítványt. A második
világháború végletesen szétzilálja az állatállományt, az azt követő időszak
gyökeresen átalakítja a tulajdonviszonyokat, a jószágtartás és a
legelőgazdálkodás körülményeit. A hídi vásár elsorvadt, majd megszűnt.
A Hortobágyi Intézőbizottság
kezdeményezésére a hídi vásárt a második világháborút követően 1965 óta újra
évről évre megtartják. Sokat változott arculata, mára elsősorban kirakodó
vásár, állatvásárt már nem tartanak. Állandóságát sokadalma adja. Debrecenből
és a környék településeiről ma is kígyózó kocsisorok hozzák a vásárba vágyó
népet.
A régi vásárok hangulatát Jókai
Mór, Kuthy Lajos, Móricz Pál, Móricz Zsigmond, Szép Ernő, Veres Péter írásai és
Oláh Gábor, Gulyás Pál, Illyés Gyula, Gellért Sándor versei tükrözik. Móricz
Zsigmond 1934-ben írt „Komor ló” című novellájának megfilmesítésével, a
filmszalag is megőrizte a vásár forgatagát.
A Hortobágyi hídi vásár Debrecen
és Hortobágy több évszázados szoros kapcsolatát megidéző kultúrtörténeti és
turisztikai esemény. Jelenleg is Hajdú- Bihar megye legnagyobb múltú és
leglátogatottabb kirakodó- és kézműves vására.
Kapcsolódó képgaléria
Kapcsolódó dokumentumok