Megyei értékek
Görög Demeter munkássága
Görög Demeter
(Hajdúdorog, 1760.-Bécs, 1833.) polihisztor, nevelő, író, szerkesztő (Magyar
Hírmondó), udvari tanácsos, kultúrpolitikus, a magyar irodalom szervezője és
mecénása, mezőgazdász, és kartográfus, az MTA tiszteletbeli tagja.
A kisnemesi
származású fiatalember indulását Bacsinszky András munkácsi püspök - korábbi
hajdudorogi segédlelkész, parochus majd Szabolcs megye és a Hajdú kerület
főesperese - segítette. Bacsinszky a királyi udvartól 60 növendék eltartásához
ösztöndíjat és 5 teológiai professzor számára fizetést eszközölt ki, így Görög
Demeter jogot tanulhatott Bécsben.
A
görögkatolikusok püspöke később is támogatta és fontosnak tartotta, hogy Görög
Demeter az udvari kancellárián kapjon állást. A Magyar Királyi Kancellária
viszont elutasította Görög jelentkezését egy meghirdetett írnoki posztra.
Nehezen olvasható kézírására hivatkoztak a pályázat elutasításakor, mire Görög
éveken keresztül gyakorolta a szépírást, hogy kijavítsa ezt a hiányosságát.
Bacsinszky püspök támogatása nem apadt el teljesen a sikertelen pályázat után
sem, viszont a püspök által küldött összeg nem volt elég arra, hogy Bécsben
megéljen. Ezért magántanítást vállalt több nemesi kúriánál, amíg egy pár nehéz
hónap után Bacsinszky ajánlására a Kolonicsok nevelői állást ajánlottak fel
neki.
Ez indította el Görögöt szerteágazó
karrierjében, amelynek alapja a nevelői állás volt. 1796-ban Esterházy Pál
tanítója lett, amely állásnak köszönhetően 1803-ban az osztrák császári
udvarban I. Ferenc császár gyermekeinek főnevelői tisztségét kapta meg.
A reformkori magyar kulturális
életben meghatározó szerepet játszott, újságjában Hadi és Más Nevezetes
Történetek című lapban (1792-től Magyar Hírmondó néven jelent meg) több nagy magyar
író és költő műve látott napvilágot először nyomtatásban, közöttük Csokonai és
Berzsenyi munkái. Országos terjesztésű
lapjában - melyet Kerekes Sámuellel szerkesztett - igyekezett felkarolni a magyar nyelv, a
magyar tánc és a magyar öltözködés ügyét, tanító leírásaival, cikkeivel a
mezőgazdaságot is igyekezett felpezsdíteni. Előmozdította a magyar nyelv és
kultúra szélesebb elterjedését, fontos szerepe volt a magyar szőlő
nemesítésben, és a lóhere elterjesztésében, amelynek magjait zacskóba téve
újságja mellé tűzve juttatta el előfizetői részére.
Magyarországról elsőként közölt a kor színvonalának
megfelelő térképeket. Még Kolonics László nevelésekor tanítványával az ország
15 vármegyéjét járta be, és ezalatt az idő alatt döbbent rá, hogy Magyarország
fejlődését egy korszerű, pontos térkép hiánya is befolyásolja. Az újság
indításakor már azt tervezték, hogy Magyarország elkészült térképeit az újság
mellékleteként adják majd ki. Előszöris szakemberekre volt szükségük:
mérnökökre, rézmetszőkre, rajzolókra és nyomdászokra. 1793-ig Görög saját
költségén körülbelül húsz embert képzett ki ezekre a mesterségekre. 1803-ig 35
vármegye és Európa térképeit jelentette meg mellékleteiben.
Görög munkássága fontos szerepet töltött be a magyar
felvilágosodás kori művelődésében, a reformkor előkészítésében. Lapját ingyen küldte a magyar nyelvet tanító
professzoroknak és néhány kiváló tanulónak is, tudatosan szervezte
olvasóközönségét. Lapjának fénykorában 1300 előfizetője volt. Udvari nevelői
munkája mellett - és Kerekes Sámuel halála után - már nem tudta a lap
szerkesztését is ellátni, ezért 1803-ban a lapját megszüntette és előfizetőit
átadta a Magyar Kurirnak.
Háza a bécsi
magyar írók központja volt, szoros szálak fűzték Batsányi Jánoshoz, Révai Miklóshoz,
Kazinczyhoz, Csokonaihoz, Kisfaludy Sándorhoz. A feltevések szerint Ő kapta meg
először Mikes Kelemen Törökországi leveleit. 1821-ben elérte az udvarnál, hogy
megjelenhessen az Auróra irodalmi zsebkönyv. Az írók nagyrabecsülését jelzi,
hogy Csokonai verset írt hozzá (Görög Úrhoz), Kisfaludy Sándor neki ajánlotta
Somló című verses regényét, Bessenyei pedig ódával tiszteleg előtte (Óda Görög
Demeterhez)
1824-ben
visszavonult, grinzingi szőlőskertjét művelte.
Érdemeiért a Szent István-rend középkeresztjével tüntették
ki. Tagja volt több külföldi tudós társaságnak is. Halála után pár hónappal már
megjelent első életrajza Márton József tollából.
Emléktábláját
1973-ban avatták fel Hajdúdorogon a róla elnevezett művelődési ház falán. Mellszobra 1986-óta a Polgármesteri Hivatal
melletti parkban áll.
Kapcsolódó képgaléria
Kapcsolódó dokumentumok
Források
http://www.derimuzeum.hu/files/konyvtar/MEGY_HAJB_Hbmmk_30.pdf
Molnár József: Görög Demeter 1760-1833
Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 30. szám Debrecen 1975