Sillye Ferenc hajdúkapitány legendája

Ma is él a nép ajkán az a legenda, mely szerint 1693-ban a krimi tatárok rajtaütésszerűen megtámadták Hadházt. Ez a martalóc népség nem ismert sem Istent, sem embert, akit csak elértek kardélre hánytak.

A lakosság megmaradt része Sillye kapitány vezetésével a város keleti oldalán lévő sűrű bozótos erdőbe menekült. Sillye kapitány magával vitte a város pénzes ládáját, és azt egy hatalmas tölgyfa odvába rejtette. Ráállt a ládára, és a nagy fa rejtekéből nyilazta a betolakodókat. Hűséges kutyája a harc közben sem hagyta el a gazdáját, ám a fa mellett csaholva a kapitány árulója lett. Sillye Ferencet egy gyilkos tatárnyíl a tölgyfához szegezte. Amikor elült a támadás, az életben maradottak Sillye kapitány holttestét kiemelték a fa odvából, és ott érintetlenül megtalálták a város pénzes ládáját.

Sillye kapitány holttestét egy közeli elhagyott öreg kút mélyébe temették. A hatalmas kútgödröt nem tudták teljesen földdel feltölteni, így azt gallyakkal pótolták. Innen ered az a ma is élő hagyomány, mely szerint, ha az egykori hajdúkapitány sírja előtt megáll az arra járó, tisztelete jeléül letör egy gallyat, és főhajtás mellett ráhelyezi a sírhalomra.

Sillye Ferenc sírját ma kopjafa jelöli, és sírhantjáról sohasem kopik le az akácgally. Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE

Kapcsolódó képgaléria

Kapcsolódó dokumentumok

Források

Hajdúhadház egykor és ma (Szerk.: Hadházy Jenő) Élmény’94. Bt. Hajdúhadház, 2005, 264 - 265. o.

Hajdúhadház református értékei (Szerk.: Hadházy Jenő) Hajdúhadházi Református Egyházközség kiadványa, Hajdúhadház, 2013. 259. o.