Kabai meteorit 31/2014. (XI. 10.) MÉBH határozat

A kabai meteorit 2,601 kilogramm tömegű kő, amely 1857. április 15-én este 10 óra körül csapódott be Kaba határában. A nagyjából cipó alakú meteorit legnagyobb átmérője 16,4, legkisebb 10 centiméter, magassága 10,8 centiméter. Eredeti tömege 2,877 kilogramm lehetett. Egyike az első meteoritoknak, amelyekben szerves anyagot mutattak ki. A meteoritot Szilágyi Gábor kabai gazda találta meg, miután megfigyelte lehullását is.Az első szakember, aki kézbe vette Török József akadémikus ...

Magyar szürke hajtóút 32/2014. (XI. 10.) MÉBH határozat

A magyar szürke szarvasmarhával való kereskedésünk eddig fellelt első írásos emléke a XIV. század közepén, Nürnberg városában keletkezik. A magyar Alföld legelőin vágósúlyúvá hizlalt jószágok lábon indultak el, akár ezer kilométeres utat is megtéve az európai vágóhidakig. A magyar állattenyésztés jó hírét számos országba elvitték, évente 100-200 ezer jószágot hajtottak a magyarok jórészt osztrák, német és itáliai piacokra. A legjelentősebb hajtó utak közül az északi, Bécs érintésével ...

A debreceni páros kolbász 33/2014. (XI. 10.) MÉBH határozat

A debreceni páros kolbász évszázados hagyományon alapuló, marha és sertéshús továbbá sertésszalonna felhasználásával, titkos fűszerezéssel, bélbe töltve, füstöléssel készült termék. Az eredeti debreceni páros kolbász kifejezetten házi termék volt, ezért a húsok arányaiban, fűszerezésében nem volt mindenütt mindig egyforma. Ízesítését a fűszerezés egyedi jellege miatt sokféle tényező befolyásolja. A XIX. század második felétől például a jó minőségű fűszerpaprika is elmaradhatatlan része ...

Tájház 13/2015. (III. 16.) MÉBH határozat

A lakóház mai formájában feltehetően 1900 és 1910 között épülhetett. Ekkor élt itt a településen két nevezetes ács és kőművesmester, Resch István és Nagy Gáspár, akiknek nevéhez több díszített fejezetű, vaskos kerekoszlopos tornácú ház építése fűződik. A porta utolsó tulajdonosa Fekete Sándorné, született Búthy Viola volt, akinek az édesapja Búthy Sándor lehetett e ház építtetője. A Búthy család igen kiterjedt volt Bojton, 300 évre visszamenőleg tudják családjukat, melynek két főága ...

Szilveszteri csergetés Hajdúszoboszlón 14/2015. (III. 16.) MÉBH határozat

A szilveszteri csergetés Hajdúszoboszló legrégebbi, ma is élő szokáshagyománya. Tulajdonképpen egy zajkeltő felvonulás, melyet szilveszter este rendeznek a város főterén. A szokás korábban a pásztorok hagyománykörébe tartozott, bajelhárító, bőség- és szerencsekívánó jellegű volt. Az ostorpattogtatás a gonosz erőket hivatott elűzni. Eredetmagyarázó mondája szerint a csergetés a hajdúk török feletti győzelmére is emlékeztet. A monda szerint a hajdúk szilveszter napján csaptak össze a ...

Csegei korhely halászlé 19/2014. (III. 16.) MÉBH határozat

A Csegei korhely halászlé alapja a hagyományos halászlé, amely a Tiszában található halakból - a keszeg, a kárász, a ponty – készül. A halat megfőzik, átpasszírozzák, és erre a lére jön a habarás, amely tejföl, mustár, citromlé és különböző fűszerekből készül. Mindezt összefőzik és beleteszik a ponty és harcsa filé szeleteket. Régi recept szerint a tiszacsegei asszonyoktól tanulták a szakácsok, saját szájuk íze szerint kicsit átformálva készítik. ...

Derecskei rátétes szűr és szűrrátétes 16/2014. (VI. 18.) MÉBH határozat

Az 1870-es évektől Nagyvárad térségéből kiindulva a szűrök díszítéseként jelent meg a rátétes vagy applikált díszítési technika. A XIX. század végén a varrógép megjelenésével vált népszerűvé és elterjedtté, mert ezzel az új technikával a szűrkészítés idejét lerövidítették. Az ilyen formán olcsóbbá váló szűrök hamar közkedveltek lettek, és szinte kiszorították a hímzett szűröket az 1920-as évekre. Vidékünkön Berettyóújfaluban, Derecskén, Debrecenben, Nagylétán és Hajdúböszörményben ...

Hajdúnánási Városháza 17/2014. (VI. 18.) MÉBH határozat

A főtér, az egykori piactér jellegzetes épülete a Városháza. A századfordulón épült, kissé keleties, zsinagógára emlékeztető stílusával sajátos hangulatot kölcsönöz a térnek. Homlokzatát a millennium évére újították fel. A városháza építésének gondolata 1846-ban vetődött fel először. Építését a szabadságharc utáni pénzhiány késleltette, végül 1874-ben Vecsei Imre tervei alapján készült el eklektikus stílusban. Tágas emeleti díszterme 110 fő befogadására alkalmas. Falait Kovács ...

Tiszacsegei Halászcsárda 18/2014. (VI. 18.) MÉBH határozat

A Halaszcsárda az 1900-as évek elején épült jelenlegi helyén a Tisza-parton. Az egykori földesúr látott nagy fantáziát a komppal átkelő és arra várakozó emberek megvendégelésében. A Tiszán ténykedő halászoktól vásárolt állandóan friss halakból készített ételeknek nagyon hamar híre ment és gyorsan sikert arattak. Elterjedt a csárda vendégszerető kiszolgálásának is a híre és ezek után már nem csak a komp miatt odaérkezők jártak a csárdába, hanem más vidékekről is ideutaztak az ...

I. Világháborús emlékmű, “Gránátos katona” 21/2014. (VI. 18.) MÉBH határozat

Az első világháború harcterein 118 csegei katona halt hősi halált. A közadakozásból felállított szobor, a református templom kertjében található “Gránátos katona” az elesett hősöknek állít emléket. A szobor talapzatán a “Pro Patria” felirat és az elesettek névsora olvasható. A szobor alkotója Debreczeny Tivadar jeles szobrászművész. A szobor műemléki állapotának megőrzése végett felújításra került sor, átadására a nemzeti ünnepen 1998. március 15-én került sor, a nevek új ...

Debreceni női kisbunda hímzésmintája 22/2014. (VI. 18.) MÉBH határozat

Debrecenben és környékén kevés textíl alapon megőrződött, hagyományokon alapuló hímzést ismerünk. Annál gazdagabb a bőr- és posztó alapú viseleteken fennmaradt díszítmények köre, melyek a térségre jellemző, sajátos mintakincset hoztak létre. Mind a szűcs, mind a szűrös mesterség Debrecenben a legkorábban létrejött céhes mesterségek közé tartozott, debreceni műhelyeik az ország legjelentősebb központjaihoz tartoztak.A szűcsök a XIX. század első évtizedeiben kezdték készíteni a debreceni ...

A debreceni köztemetőben kialakított fejfás hagyományőrző parcella 25/2014. (VI. 18.) MÉBH határozat

Zoltai Lajos, a debreceni Déri Múzeum igazgatója a XX. század elején nagy gondot fordított a még fellelhető debreceni temetők gondos feltérképezésére és a még meglévő sírjelek lerajzolására. Zoltai az utolsó pillanatban örökítette meg ezeket, hiszen napjainkban már közgyűjteményekben is ritka kincs egy-egy XIX-XX. századi fa sírjel. Az egykori fafaragó mesterek elmúltával eltűntek a fejfák is, szerepüket átvették a műkő és márvány síremlékek. Debrecenben Nagy Sándor népi fafaragó ...

Csikóbőrös kulacs 26/2014. (VI. 18.) MÉBH határozat

A csikóbőrös kulacs a magyar népművészet egyik legemblematikusabb tárgya, amelynek elkészítése több szakma együttműködését követeli meg (csutorások, esztergályosok, szíjgyártók). A fában tartott italok hagyománya valószínűleg a középkorra nyúlik vissza. A kulacsot azért vonták be bőrrel, hogy tovább megtartsa a bele töltött ital hűvösségét. Érdekessége a csikóbőrös kulacsnak, hogy míg a többi pásztorművészeti tárgyat maguk a pásztorok is elkészítették, addig a kulacsokat mindig ...

Kölcsey Emlékház 27/2014. (VI. 18.) MÉBH határozat

A Kölcsey család régi lakóháza, a mai Kölcsey Emlékház az 1700-as évek végén épült népies klasszicista stílusban. Az emlékház alaprajzi rendszere kétmenetes, háromosztatú kúria felépítését idézi. Az épület közepén pitvar áll szabad tűzhellyel és nyitott kéménnyel. A lakóház homlokzata díszített, ablakai körül vakolatdíszes keretezés látható. A boltíves ámbitusról nyíló 2 nagyszobát a konyha szabad kéményébe kapcsolt beépített boglyakemence fűtötte. Az eredetileg zsindellyel fedett épület ...

Fazekas dinasztia munkássága és az általuk készített nádudvari fekete kerámiia 2/2014. (III. 4.) MÉBH határozat

Nádudvaron az ásatások tanúsága szerint már az avarkorban előkerült cserép töredékek a fazekasság jelenlétére utalnak. Ez annak köszönhető, hogy a város határában található agyag, alkalmas erre a tevékenységre. A település több ezer éves kerámiakészítési eljárást őrzött meg. Az ősi hagyományt napjainkban is továbbéltető, virágzó nádudvari fazekasmesterség és a Fazekas dinasztia neve évszázadok óta összetartozó fogalom. Az 1700-as évekre visszamenőleg tanúskodnak az anyakönyvek arról, ...

Bárándi pásztorcsengő gyűjtemény 3/2014. (III. 4.) MÉBH határozat

Hajdú-Bihar megye legújabb kulturális örökségi helyszíne, az országos jelentőségű Bárándi pásztorcsengő-gyűjtemény a hagyományos paraszti kultúra különleges tárgyi együttesét mutatja be. Az állandó kiállításon megtekinthető 400 darabos néprajzi gyűjtemény egy letűnt falusi kézműves-iparnak, a csengőöntésnek állít emléket. A Geo-Terra ’96 Kft. tulajdonában lévő, Veres Sándor által 2000-ben létrehozott nyilvános csengő-gyűjtemény a muzeális értékű csengők országos értéktáraként működik. A ...

Rozsnyai Gyűjtemény 18/2015. (V. 29.) MÉBH határozat

Dr. Rozsnyai István 2007-ben határozta el, hogy a Tiszántúl legnagyobb magán kerámia gyűjteményét látogatható múzeummá alakítja. Ehhez támogatást kapott a Vértesi Református Egyházközségtől, először egy kiállítóterem felajánlásával, majd az egyházközség egy uniós pályázat nyerteseként 63 000 000 forintból létrehozhatott egy XXI. századi követelményeknek is megfelelő kiállítóteret. A fejlesztés 2009-10 között zajlott. A múzeumnak helyet adó épület a klasszicizáló stílusú ...

Hortobágyi Csillagoségbolt-park 19/2015. (V. 29.) MÉBH határozat

Napjainkban egyre kevesebb helyről élvezhető zavartalanul a csillagos égbolt látványa. Ez nemcsak esztétikai, hanem ökológia probléma is, hiszen az élővilágot fokozódó mértékben zavarja a fényszennyezés. Ahhoz, hogy megőrizzenek olyan szigeteket, ahonnan láthatóak az égbolt csodái akár szabad szemmel is, ahol az élővilág háborítatlansága, az éjszakai természetes tájkép védelme biztosítható, az International Dark-sky Association (IDA) éjszakai természetvédelmi programot indított. Az ...

Hajdúböszörményi Bronzkincs 25/2015. (V. 29.) MÉBH határozat

Az 1858-ban előkerült bronzkori leletegyüttest a régészeti szakirodalom „Böszörményi kincsként” tartja számon. A lelet az ún. Csege halom közelében került elő, amely ma Debrecen-Józsa közelében lévő Szentgyörgypuszta és a zeleméri földrész határában van. Eredetileg 20 bronzkardból, 6 nagy bronzedényből, 2 bronzsisakból, 1 bronzcsészéből állt. Ma 10 kard, 1 bronzveder, 1 bronzcsésze, 1 sisak, 2 kétfülű bronzbogrács, 4 bronz vödör fül, 3 kardtöredék a Nemzeti Múzeum gyűjteményében ...

Festett koporsók 27/2015. (V. 29.) MÉBH határozat

A színesre festett virágos koporsók a XIX. század közepétől kezdve országszerte ismertek voltak. Asztalosműhelyben készültek, a bútorokról ismert korabeli technika és motívumkincs felhasználásával. A hajdúböszörményi asztalosműhelyekben a XIX. század végéig készítettek festett tulipános koporsókat. A böszörményi nyugati temetőben a kedvező talajviszonyok és a padmalyos temetkezési mód (a sírgödör lábhoz eső végébe az egész koporsót magába foglaló üreget ástak, s ezt fenyőfa ajtóval le ...

Hajdúhét 28/2015. (V. 29.) MÉBH határozat

Az 1937-ben megrendezett Hajdúhét az „öreg” hajdúvárosok olyan kulturális, gazdasági megmozdulása volt, amely méreteivel, hatásaival és szervezettségével országos visszhangot váltott ki. A nagyszabású rendezvényt, megálmodója Csiha Antal gimnáziumi tanár egykor a Hajdúság nagy seregszemléjének szánt. Számítása a gondos és körültekintő szervezésnek köszönhetően beigazolódott. Az 1937. szeptember 5. és szeptember 12. között megrendezett Hajdúhét országra szóló programmá nőtte ki magát, a ...

Szalmafonás 5/2014. (III. 4.) MÉBH határozat

A hajdúnánási szalmafeldolgozás legjelentősebb időszaka a XIX. század közepétől a XX. század közepéig tartott és máig hatással van a város életére. A búza szárát felhasználó ipari tevékenység keretében készültek a szalmakalapok Hajdúnánáson, amely gazdasági és társadalmi fellendülést is teremtett a városnak. Az otthon előállított szalmafonatokat eleinte házilag varrták össze, majd a polgári divatban is elterjedő kalapok iránti igény megnövekedett, a kereslet hatására létesültek a szalmafonásra ...

A Hajdú Gabona zRt. csikós motívumú lisztcsaládja, az ún. Hajdú lisztek és lisztes korpatermékek 32/2015. (X. 2.) MÉBH határozat

A Hajdú Gabona zRt. csikós motívummal ellátott lisztcsaládja nemcsak Hajdú-Bihar, hanem Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megye, sőt a környező romániai megyék piacán is megjelenő termék. Az a háziasszony, aki egyszer találkozott vele, és a felhasználása során elégedett volt a Hajdú liszttel, a későbbiekben keresi ezt a terméket. Az 1990-es évek elejére tehető a csikós logó megjelenése, amely szimbolizálja a hajdúsági, a hortobágyi jelleget. A lisztet előállító malom a Bizottság ...

Pedagógusok Arcképcsarnoka gyűjteményes kiadvány sorozat I-XIII. kötet 33/2015. (X. 2.) MÉBH határozat A sorozat eddig megjelent 13 kötete több mint 1550 pedagógus szakmai életútját mutatja be. A könyvekben számtalan köztiszteletben álló pedagógus élete kerül az olvasó elé, legyen az óvodapedagógus, vagy egyetemi tanár, munkásságát a legkisebb faluban, vagy városban fejtette ki. Az életutak bemutatásában, a pedagógusi pályák méltatásában közreműködtek egykori tanítványok, munkatársak, valamint családtagok is. ...

Bartók Béla Kórusverseny 35/2015. (X. 2.) MÉBH határozat

A híres debreceni Kollégium kulturális hagyományában a zenének is nagy szerepe volt, hiszen a többszólamú karéneklés kezdete a Kollégium sokoldalú professzorának, Maróthi Györgynek a nevéhez fűződik. Az 1739-ben megalakult és ma is „élő”, sok dicsőséget megélt Debreceni Református Kollégiumi Kántus, híd a múlt és a jelen között. A több évszázados zenei hagyományok alapozták meg a magas rangú esemény, a Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny létrejöttét. A Debreceni Kodály Kórus alapító karnagya, ...

Hortobágyi csikósnyereg 41/2015. (XII. 8.) MÉBH határozat

A hortobágyi csikósnyereg – más néven hara, priccs, patrac – különlegessége abban rejlik, hogy csak a Hortobágyon és mellékén terjedt el. A törvényi korlátozások előidézte szükség alakította ki, mivel a hatóságok megtiltották a pásztoroknak a rögzített nyereg használatát, hogy ne legyenek képesek hosszabb utak megtételére. A priccs praktikus, a lovasnak kényelmesebbé teszi a lovaglást, a lónak viszont kevésbé, mivel a csikós a ló hátának legmélyebb részén ül. Nyeregváz és heveder nélküli, ...

Hadházi lapos tájfajta káposzta 42/2015. (XII. 8.) MÉBH határozat

Hajdúhadházon régóta termelik a laposfejű, különlegesen vékonylevelű tájfajta káposztát. Morfológiai megjelenése és beltartalmi értéke folytán a legkeresettebb káposztafajták közé tartozik. Gasztronómiai jelentőségét a fejszerkezetének finom felépítése adja. Mind édes, mind savanyított formában kiváló élelmiszer alapanyag. Hártyavékony összeboruló, torzsáig könnyen bontható, vékony kordájú levele és kis torzsája van. Magas cukortartalmú, ízében és zamatanyagában egyedi, államilag bejegyzett ...

Gönczy Pál polgári népoktatást megalapozó életműve 43/2015. (XII. 8.) MÉBH határozat

Hajdúszoboszlón, később a Debreceni Református Kollégiumban végezte tanulmányait. Tanítóként, majd Gálospetriben családi nevelőként is kamatoztatta korán felismert kézügyességét: földgömböt készített tanítványainak. Meggyőződése volt, hogy a népoktatásnak a nép anyagi érdekeit, gyarapodását is szolgálnia kell. Svájci útjának tapasztalatait felhasználva megalapította a zeleméri árvaintézetet, amely 1848-ig működött. 1852-ben saját tanintézetet alapított, ahol a modern nyelvek oktatása mellett ...

A klasszikus magyar szablyavívás hagyománya 45/2015. (XII. 8.) MÉBH határozat

Belső-Ázsiából származó fegyver, ami Európába az ázsiai lovas népekkel került be, mint könnyű lovassági fegyver. Hazánkban már a népvándorlás korában használatos fegyver, amelyet egészen az első világháborúig használtak. Az ország számos pontján működő iskolával 2012-ben alakult meg a Magyar Szablyavívó Iskola, Pézsa Tibor olimpiai- és világbajnok kardvívó, mesteredző szakmai vezetésével. A debreceni klub számos bemutatót tud maga mögött: egyetemi- és világbajnokságokon, a Múzeumok Éjszakáján ...

Hajdúhadházi Vadas csárda épülete 2/2016. (III. 22.) MÉBH határozat

A Vadas csárda a város legrégebbi nádfedeles épülete. Valamikor a XVIII. század első felében építették. A csapszék legrégebbi említése 1797-ből való, amikor a városi tulajdonú regálés épület már javában működött. Az 1841. szeptember 12-én keltezett tanácsi jegyzőkönyv már az ócska csapszék felújításáról számol be, mely szerint az ácsmesternek 3 váltóforintot, a nádkötőnek 6 váltóforintot, tapasztásra 5 váltóforintot, kútjának rendbetételére 15 váltóforintot fizetett ki a város. Az ...

Sillye Ferenc hajdúkapitány legendája 3/2016. (III. 22.) MÉBH határozat

Ma is él a nép ajkán az a legenda, mely szerint 1693-ban a krimi tatárok rajtaütésszerűen megtámadták Hadházt. Ez a martalóc népség nem ismert sem Istent, sem embert, akit csak elértek kardélre hánytak. A lakosság megmaradt része Sillye kapitány vezetésével a város keleti oldalán lévő sűrű bozótos erdőbe menekült. Sillye kapitány magával vitte a város pénzes ládáját, és azt egy hatalmas tölgyfa odvába rejtette. Ráállt a ládára, és a nagy fa rejtekéből nyilazta a betolakodókat. ...

Hajdú katona 5/2016. (III. 22.) MÉBH határozat

A hajdú katona a hajdúvitézség megtestesítője. A hajdúvárosokat alapító újkori katonaréteget megörökítő ábrázolások, műtárgyak megyénk szimbolikus elemei. A Bocskai István fejedelem Hajdúböszörmény főterén található szobrán a fejedelem alakja mellett helyet kapott egy hajdú katona, aki zászlóval a kezében átveszi a kiváltságlevelet, amely levél örökre meghatározza a hajdúk sorsát. A városban ezen kívül egyéb szobrok is méltatják a hajdú katonákat. A Hajdúsági Múzeumban egy külön tematikus ...

Hajdúbagosi Földikutya Rezervátum 6/2016. (III. 22.) MÉBH határozat

Hajdúbagos településtől északra kisebb akácosokkal és tölgyesekkel szegélyezett homokbuckás legelőterület húzódik. Ez a 265,4 hektárnyi terület 1976-ban lett védetté nyilvánítva. A védelem fő indoka egy fokozottan védett állatfaj, a rágcsálók rendjébe tartozó nyugati földikutya állományának és élőhelyének megóvása. Kevés ember látott élő földikutyát á és ha a rezervátum szabadon látogatható lenne, ez akkor sem igen változna. Ez a kis, alig húsz centiméter hosszú, vörhenyes barnás színű, ...

Az egész Magyarországon egyedülállóan a Mihalkó család által készített kalapok és az 5 generációs örökséget életben tartó balmazújvárosi Mihalkó Kalapkészítő Műhely, mint Magyarország védendő nemzeti kultúrkincse és egyedülálló ipartörténeti értéke 10/2016. (XI. 18.) MÉBH határozat

„A balmazújvárosi Mihalkó Kalapos Műhely az egész országban egyedülálló kultúrtörténeti és ipartörténeti érték.” Beszprémy Katalin A Mihalkó Kalapkészítő Műhelyből származó „Hortobágyi pásztorkalap” jelen javaslat benyújtásakor már a Hajdú-Bihar Megyei Értéktár megbecsült eleme. Mindemellett egész Magyarországon egyedülálló módon, kizárólag a „generációs örökségként” óvott és életben tartott, valódi nemzeti kincsünkként csakis a Mihalkó család által immár a ...

Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep 11/2016. (XI. 18.) MÉBH határozat

A művésztelep gyökerei az 1960-as évek elejére nyúlnak vissza. A művésztelep létét indokolta, hogy több festőművész alkotott a településen, mint Maghy Zoltán, Pálnagy Zsigmond, Káplár Miklós, stb. A művésztelep munkájában a 70-es évektől külföldi művészek is részt vesznek. Az 1990-es évektől növekedett a művésztelep autonómiája. A telepet 11 tagú Kuratórium irányítja. A Kuratórium önkormányzati, pályázati, szponzori támogatásokból, gyűjteményi anyag értékesítéséből gazdálkodik. ...

Dr. Oláh Imre Filmarchívuma 12/2016. (XI. 18.) MÉBH határozat

Dr. Oláh Imre állatorvos, amatőr filmes kezdetben családi 8 mm-es filmeket készített. Első dokumentumfilmje a Hajdúböszörmény főterének átalakításáról készült. Ezt követően több amatőr filmes fesztiválon vett részt filmjeivel, amelyeken számos díjat nyert. A filmek (több, mint 250) a város és a hozzá tartozó külterületek történéseit, gazdasági, kulturális eseményeit dokumentálják. ...

Hajdúdorogi erődfal 13/2016. (XI. 18.) MÉBH határozat

A hajdúdorogi erődfal településünk legrégebbi történelmi építményei közé tartozik. A Tokaji utca 2-4. szám alatt található, évszázadokkal ezelőtt épült téglafal hajdúvárosi örökségünk része, amely műemléki védelem alatt áll. Műemléki törzsszáma: 1856. Ez az építmény valójában egy kb. 50 méter hosszú templomerőd-maradvány, mely a Görög Katolikus Székesegyház kertjének északi oldalát szegélyezi. Kutatások bizonyítják, hogy az egyenes falszakasz már Bocskai István hajdúinak letelepedése előtt ...

Hajdúdorogi kecskemaszkos alakoskodás 14/2016. (XI. 18.) MÉBH határozat

Hajdúdorogon a téli ünnepkörhöz, azon belül is a karácsonyvárás időszakához több népszokás is kapcsolódik, ide tartozik a betlehemezés, a csillagozás, a kóringyálás és a kecskézés. A kecskejáték mindközül a legkülönösebb, melynek gyökerei a régmúlt időkig nyúlnak vissza. Érdekessége, hogy egyfajta kettősség jellemző rá, hiszen keresztény és világi hagyományokkal is van kapcsolata. Kötődik a karácsonyhoz, mint egyházi ünnephez, előadása során Jézus születésével kapcsolatos énekek hangzanak el, ...

Mónus József harci cél és távlövő íjászata 15/2016. (XI. 18.) MÉBH határozat

Mónus József a múlt emlékeinek kutatása kapcsán főleg a IX-XI. századi íjak és nyilak fellelhető maradványait, valamint a hozzájuk köthető készítési módokat kutatta. Rengeteg kísérletet végzett, több száz íjat készített, több tízezer nyílvesszőt gyalult, sok százezer nyílvesszőt lőtt ki, hogy az általa kitűzött kutatómunka eredményes legyen. Magas szinten képviseli hazánkat történelmi íjászversenyeken. Tudását átadja a fiatal korosztálynak, tapasztalatait az utánpótlás nevelésben használja. ...

Hajdúnánási szalmafonás 5/2015. (II. 9.) MÉBH határozat

A hajdúnánási szalmafeldolgozás legjelentősebb időszaka a XIX. század közepétől a XX. század közepéig tartott és máig hatással van a város életére. A búza szárát felhasználó ipari tevékenység keretében készültek a szalmakalapok Hajdúnánáson, amely gazdasági és társadalmi fellendülést is teremtett a városnak. Az otthon előállított szalmafonatokat eleinte házilag varrták össze, majd a polgári divatban is elterjedő kalapok iránti igény megnövekedett, a kereslet hatására létesültek ...

Komádi hímzés 6/2014. (III. 4.) MÉBH határozat

A hímzés, mint díszítő eljárás évszázadok óta jelen van falvainkban, de tárgyi emlékei ritkán őrződtek meg, ezért is számít különlegesnek a komádi hímzéshagyomány felfedezése és feltámasztása. Fekete Erzsébet nevéhez köthető ez az esemény, aki anyai nagyanyja, Bujdosó Mártonné, született Seprényi Katalin vásznai között talált egy hímzett lepedőt, amely az 1870-es években készült. A három szél házi kendervászonból varrott és vékonyabb kenderfonállal hímzett régi darab adta számára az ...

Debreceni kerámia 7/2014. (III. 4.) MÉBH határozat

A debreceni fazekasság írásos emlékei a XVI. század közepére nyúlnak vissza. Első céhprivilégiumuk 1574-ből maradt fenn, amely a Kárpát-medence hasonló kiváltságlevelei között a koraiak közé számít. Mindez annak bizonyítéka, hogy jelentős számú fazekasmester dolgozott már ekkor a városban. A mesterség alapanyagát jelentő agyag nem alkalmas arra, hogy belőle a mindennapok legmeghatározóbb edénytípusai, a főzőedények készüljenek, ezért a városban a XVII. századtól kezdődően a források más ...

Debreceni mézeskalácsosság 9/2014. (III. 4.) MÉBH határozat

A mézeskalácsosság hosszú történeti múltra visszatekintő tevékenység. A XVII. század végétől kezdődően országszerte létrejövő céhek sorában Debrecen az elsők között volt. A debreceni mézeskalácsokat keményfából faragott formák segítségével un. ütőfákkal formálták. Ezeket a sokszor művészi színvonalú faragványokat maguk a mézeskalácsos mesterek, vagy ügyes kezű fafaragók készítették, amelyeket változatos ábrázolással láttak el. A debreceni mézeskalácsok legismertebb formája a ...

Debreceni gyöngyös- bogláros párta 10/2014. (III. 4.) MÉBH határozat

A magyar női viseletek legékesebb, kifejezetten díszítő funkciót ellátó fejfedője a párta, melynek ősiségét már honfoglalás kori leletek is bizonyítják. Idősebb és fiatalabb hölgyek egyaránt viselték, de a XVII. századtól elsősorban az eladó sorban levő fiatal leányok legfontosabb ékességének számított, a tisztaság, szűziesség, ártatlanság jelképeként.Házasságkötés után féltve őrzött darab maradt, illetve a lánygyermeknek ajándékozták. A párta tájegységenként más-más formájú, ...

A debreceni cifraszűr 11/2014. (III. 4.) MÉBH határozat

A földig érő, vállra vetett köpönyegszerű ruhadarabot az ősmagyarság minden rétege viselte a földművestől a fejedelemig, de legszélesebb körben a birtokos magyar parasztok között elterjedt népviselet volt a XIX. században. Szűrszabók készítették, anyaga vastag posztó, melybe gyapjúszálat és növényi rostokat is belesűrítettek. A cifraszűr küllemének változása – ahogyan a XVIII. század közepéig mindennapos, dísztelen viselet a XIX. századra egyre díszítettebbé vált, majd a század végén már ...

Debreceni guba 12/2014. (III. 4.) MÉBH határozat

"A guba – amennyire tudom – sajátosan Magyarországra jellemző termék, itt is csak néhány helyen készítik". Írja 1793-ban tett látogatása után Robert Townson angol világutazó, 1797-ben Londonban megjelentetett Travels in Hungary című művében. Ámulattal csodálta a gubakészítők munkáját, melyről pontos feljegyzést készített.Debrecenben a gubaposztó készítés az 1740-es években kezdődött, amikor itteni mesterek „orosz asszonyokat” hozattak Nagyszőllősről, akik megfonták és megszőtték a ...

Irinyi János munkássága, a zajtalan és robbanásmentes gyufa 13/2014. (III. 4.) MÉBH határozat

Irinyi János 1817-ben született Erdélyben, a Bihar megyei Albison, Irinyi János mezőgazdász és Jánossy Róza gyermekeként. Édesapja országos hírű agrárszakember volt, aki 1830-ban tiszttartóként került a nagylétai Mandell–birtokra. Irinyi János iskoláit Nagyváradon és Debrecenben végezte, de19 évesen már a bécsi Politechnikumban tanult kémiát. Majd Berlinbe ment, ahol az akkori híres kémikusokkal keresett kapcsolatot, amit élete végéig fenntartott. Egyik professzorának, Meissner ...

Bocskai-korona másolata 3/2015. (II. 9.) MÉBH határozat

Bocskai István magyarországi katonai sikereiért 1605. november 11-12-én a török szultántól színarany koronát kapott, amellyel Magyarország királyi méltóságának ismerték el. Ezt a koronát azonban Bocskai soha nem tekintette a Szent Koronával azonos értékűnek, így királynak sem tartotta magát. A korona Bocskai haláláig (1606. december végéig) Kassán volt, a fejedelmi udvarban. Ezt követően Homonnai Drugeth Bálinthoz, a hajdú hadak főkapitányához került, akit Bocskai egyébként utódjául ...

Hajdúböszörmény csónak alakú fejfái a Nyugati temetőben 6/2015. (II. 9.) MÉBH határozat

A XIX. század jellegzetes hajdúböszörményi sírjelei a csónak alakú fejfák. Protestáns temetőkben nyugvó elhunytak jelölésére szolgált a fából faragott, bárdolt fejfa, amely méretével, díszítésével, formájával utalt az elhunyt korára, nemére és vagyoni helyzetére. A hajdúböszörményi fejfák a magyar fejfatípusok sorában a csónak alakú fejfák közé tartoznak. A fejfa plasztikusan zárt, de nem oszlopszerű formája három fő részre tagolódik. A fejrész három oldalon csapott, amely az elhunyt ...

Böszörményi csengő 7/2015. (II. 9.) MÉBH határozat

A hajdúböszörményi csengőkészítő mesterek a XIX-XX. században készített csengői megtalálhatóak még napjainkban is a hortobágyi pásztoroknál, és a lovat tartó gazdáknál. A tiszántúli állattartó gazdák és pásztorok körében nagy becsben voltak a hajdúböszörményi csengőöntő műhelyekből kikerülő ún. „böszörményi csengők”. A Hajdúsági Múzeum gyűjteményében a legkorábbi ismert, évszámmal ellátott csengő 1816-ból való, az utolsó mester pedig Tisza Nagy Imre volt, aki az 1940-es évekig dolgozott ...

Hajdúkerület székháza 8/2015. (II. 9.) MÉBH határozat

A Hajdúkerület székháza – a megye legrégibb középülete - ma a Hajdúsági Múzeumnak és a Városi Bíróságnak ad otthont. Maga az épület három építési fázisban készült el. Az első Jenovai János debreceni kőművesmester által valósult meg 1762-65 között. Rövid idő alatt kiderült, hogy a Hajdúkerület megnövekedett funkciója nyomán bővíteni szükséges az épületet. Rachbauer József építőmester tervei alapján az új szárnyat 1808. augusztus 2-án adták át. A harmadik építési szakasz Baltazár János ...

Hortobágyi Hídi vásár 10/2015. (II. 9.) MÉBH határozat

Debrecen városa a nagy kereskedelmi utak kereszteződésénél hamar jelentős vásározó hellyé vált. A pusztai vásár keletkezése az idők homályába vész. A Tiszántúl jelentős vásárává a vasút megépítését követően vált, amikor 1892-ben hivatalosan is engedélyezték évi kétszeri megtartását, szabályozták működését és a híd mellett nem kis költséggel a vásárteret is kialakították.A két világháború között fellendült kereskedelem kikényszerítette, hogy Debrecen városa 1931-ben, Hortobágyon újra két ...

Hortobágyi karikás ostor 20/2015. (V. 29.) MÉBH határozat

A karikás a pásztornépek jellemző terelőeszköze volt. A Hortobágyon és a Kiskunságban használt alapforma, amely egy rövid merev nyélből és egy hosszú hajlékony szárból álló terelő eszköz, megegyezik a kirgizek, baskírok ostoraival. A karikás a magyar pásztor fő, és legdíszesebb szerszáma, amelyet a mai napig használnak és készítenek a hortobágyi csikósok és gulyások. Nevét az ostor több ágból álló nyaki részét összekapcsoló réz- vagy vaskarikáról kapta. A múlt század végén a fém ...

Hajdúdorogi Görögkatolikus Székesegyház 21/2015. (V. 29.) MÉBH határozat

A Szűz Mária Templomba vezetésének ünnepéről elnevezett katedrális a Hajdúdorogi megyéspüspök székházaként, a magyar görögkatolikus egyház egyik legnagyobb, és legfontosabb épülete. Legkorábbi része a torony alja hajdú őrtoronynak készült, majd a XVIII-XIX. században alakult ki mai formája. 2000-2005 között teljes felújításon esett át. A székesegyházban és annak kertjében kerülnek megrendezésre a dorogiak életében fontos szerepet játszó ünnepekhez kötődő szokások (pl. pászkaszentelés), ...

Farkas Lajos munkássága 22/2015. (V. 29.) MÉBH határozat

Ma már teljesen természetesnek tűnik, hogy a görögkatolikus templomokban a szertartásokat kizárólag magyarul végzik, s hogy egyházi szervezetünk, egyházmegyénk van. Csakhogy ez korábban nem így volt. Őseink szláv és román püspökök fennhatósága alá tartoztak, a szertartásokat tévesen orosznak nevezett ószláv, illetve román nyelven végezték. A magyar hívek e nyelveket nem értették, a szertartásokba nem tudtak bekapcsolódni. Az idegen szertartási nyelv miatt a közvélemény oroszoknak, ...

Krisztus katonák 24/2015. (V. 29.) MÉBH határozat

Sehol másutt az országban, csak Hajdúdorogon őrzik valóban fegyveresek- az úgynevezett Krisztus katonák- a templomban felállított jelképes sírt. A krisztuskatonák szolgálata nagypéntektől, a nagy alkonyati zsolozsmától, húsvét vasárnap az ünnepi szentliturgia végéig tart. Ebben a szép szokásban a görög katolikus szertartáshoz hozzáadódnak a hajdú hagyományok. Eredetét nem ismerjük pontosan. Az bizonyos, hogy evangéliumi alapokon nyugszik, ugyanis a zsidó főtanács attól félt, hogy ...

Vízi vágóhíd Létavértes 38/2015. (XII. 8.) MÉBH határozat

Az országban egyedüli, élővíz fölött álló nagylétai vízi vágóhíd a népi építészet ritka emléke. Az épületet 1904-ben téglaboltíves alapra a Kálló II. főfolyás fölé építették, alapterülete 70 m2. A vágóhíd víz fölé építésének alapjául egy Monarchia korabeli ajánlás szolgál, amely alapján „A közellátás biztosítására vágóhíd víz fölé, vagy mellé építtessék …”. Az 1970-es évektől bekövetkezett nagymértékű technikai fejlődés és a nagyüzemi vágás térnyerésének következtében alapvetően megváltozott ...

A Derecskei Gyümölcsös 100%-ban natúr, környezet-tudatos, termék-családja 16/2016. (XI. 18.) MÉBH határozat

A Bold Agro Kft. 1990-ben alakult gazdasági társaság, amely sertéstenyésztéssel, növény- és gyümölcstermesztéssel, valamint feldolgozással foglalkozik. A gyümölcstermesztés alma és meggy gyümölcsökre vonatkozik. A feldolgozás szintén ezen gyümölcsökből nyert 100 % levek előállítására irányul. A gyümölcslevek tartósítószert, adalékanyagokat, hozzáadott ízfokozót és cukrot nem tartalmaznak. Növénytermesztésben a búza, kukorica és árpatermesztés a fő tevékenység. A Derecskei Gyümölcsös ...

Csökmői lovas kocsis temetkezés 17/2016. (XI. 18.) MÉBH határozat

A fellelhető dokumentumok alapján a településen a XIX. századtól lovas kocsival temetkeztek. A halott ravatalozása a háznál történt, a koporsót parasztszekéren vitték. A kocsit csak a családtagok kísérték gyalog a temetőbe, a többi részvétnyilvánító szekéren ülve ment ki a temetőbe. A gyászkocsis temetés ma is él a településen, az önkormányzat saját fogatával végzi a szolgáltatást. ...

Hajduthonet termékcsalád 2/2017. (V. 11.) MÉBH határozat

Az 1800-as években a bútor igényeket a céhek elégítették ki, a bútorgyártás területén egyetlen gyár jellegű üzem sem volt. A korszakváltást a Thonet-féle eljárás jelzi a tömörfa hajlítási technológiájával, a bükkfa gőzölésével. Thonet a felső-magyarországi Nagyugrócon (ma Velké Uherce-Szlovákia) vásárolt birtokot és gyárát 1866-ban helyezte üzembe. 1893-ban az európai kontinensen már 51 hajlítottbútor gyár működött, ebből 25 – Erdélytől Galíciáig – az Osztrák-Magyar Monarchiában, ezeknek is ...

A Debreceni Hajdú Táncegyüttes munkássága 4/2017. (V. 11.) MÉBH határozat

A nemzeti érték egy olyan kőszikla, melyre identitásunkat is alapozhatjuk, ezért érdemes tisztelettel és alázatos áldozatkészséggel hozzáállni, védeni, óvni, s jelen javaslat alapját képező törvény szellemében szakszerűen dokumentálni is illő őket. Ebből a nemes szándékból született meg jelen javaslattételi tanulmány. Ugyanilyen különleges érték ugyanis a mottó szellemisége jegyében működő Debreceni Hajdú Táncegyüttes, amely Debrecen, Hajdú-Bihar megye és Magyarország valamennyi, a magyar ...

„A hévizek atyjaként” elhíresült, s a magyar geológia apostolának tartott Dr. Pávai Vajna Ferenc geológus munkássága 30/2015. (V. 29.) MÉBH határozat

Pávai Vajna Ferenc (Erdély, Csongva, 1886. március 6. – Szekszárd, 1964. január 12.) geológus-mérnök tudós, a magyar hévízkutatás úttörője, a hévizes barlangkeletkezési elmélet megalapozója, a múlt század egyik legmarkánsabb tudós egyénisége a magyar kőolaj-és földgázkutatás, a hévízfeltárás-és hasznosítás legharcosabb, ikonikus alakja. Sokoldalú és több szempontból úttörő jelentőségű munkásságát lényegileg a tektonika, a kőolajföldtan és a vízföldtan területén fejtette ki. Eseményekben gazdag, ...

Dr. Dely Mátyás állatorvosi munkássága 6/2017. (XII. 13.) MÉBH határozat

Dr. Dely Mátyás ( Balmazújváros, 1832. február 23. — Polgár, 1918. április 18.) Debrecen város első (nagyhortobágyi) állatorvosa Dely Mátyás 1832. február 22-én született Balmazújvároson. Édesapja Deli István a Semsey birtok uradalmi kovácsa, édesanyja Manó Mária. Édesanyja fogadalma alapján a nyírbátori minoriták között élt „Simon fráter” 7-től 16 éves koráig. Ez a tíz esztendő a szerzetesnek szánt Mátyás életútjának - a Ferences rendi minoriták szegényeket istápoló, gyógyító ...

Baltazár kúria (kastély) 2/2018. (XII. 10.) MÉBH határozat

...

Chili Hungáris Manufaktúra tradicionális kézműves élelmiszer előállítási tevékenysége 4/2018. (XII. 10.) MÉBH határozat

A Chili Hungária Manufaktúrát Diczkó László és felesége hozta létre 2011. évben. A házaspár a saját kertészetében nevelt prémium minőségű zöldségekből készíti a ma már világhírű, kiváló minőségű termékeit. A termesztési és gyártási folyamat során tradicionális és korszerű módszereket egyaránt alkalmaznak. Tevékenységüket a folyamatos innováció, a kreativitás jellemzi. A termékek előállításához évente húsz, esetenként harminc-harmincöt fajtát használnak. A Habanero, Jalapeno, Bhut Jolokia, ...

Makoldi Sándor munkássága, életműve 5/2018. (XII. 10.) MÉBH határozat

Makoldi Sándor (1945-2017)Debrecenben végezte iskoláit, majd a Budapesti Képzőművészeti Gimnázium festő szakán érettségizett. Egerben földrajz-rajz , majd Debrecenben néprajz szakon szerzett diplomát.Debrecenben és Tokajban élt. A debreceni Református Tanítóképző Főiskolán tanított, onnan ment nyugdíjba 2007-ben.Makoldi Sándor életét a festészet, a pedagógia, és a néprajzos pálya töltötte be.1971 óta állított ki önállóan, a régió közös kiállításain is többnyire részt vett. Az utóbbi időben ...

A bihari szűrrátét készítés élő hagyománya 6/2019. (XII.03.) MÉBH határozat

I.A szűrrátét kialakulása 1. A szűr „A szűr a magyar nép egyik legősibb és legkedveltebb, népdalokban leggyakrabban emlegetett ruhadarabja. Kizárólag férfiak viselik; leginkább a pusztázó nép, de ünnepi díszruhája a falusiaknak is…” – írja Györffy István e viseletdarab legismertebb kutatója. Páratlanul szép és gazdag, minden ízében magyar ornamentika jellemzi. A legmagyarabb ruhadarab. Férfi felső kabátféle, pásztorok, parasztok, gazdálkodók egyaránt viselték. Késői változatáról, a ...

Polgári csapásolás 3/2020. (VII. 3.) MÉB határozat

A Felső-Tisza-vidék egyik legfontosabb tánctípusa a verbunk, mely még a magyar verbunk, magyar szóló, csárdás egyedül, csapásolás neveket is viseli. Ez a tánc még a két világháború között is sok helyt a tánckezdés funkcióját viselte. A táncciklus kezdetén a férfiak a banda előtt csoportozva karéjban kezdték meg a táncot. Ez azonban nem volt kötött, mindenki szabadon járta a maga motívumait. A kötött karéjformával Tiszapolgáron találkozunk. A polgári csapásolás a magyar verbunk táncok ...

Gyöngyvirágos tölgyes 5/2020. (VII.3.) MÉB határozat

A védett terület a Peres erdészkerület, 086/14 helyrajzi számú erdő Hajdúböszörmény 35D és 36C üzemtervi azonosítójú erdőrészleteit foglalja magába. A terület 1981 óta védelem alatt áll, jelenleg Hajdúböszörmény város 3/1996. (I.25) önk. számú határozata alapján helyi jelentőségű védelmet élvez. E mellet a részletek átfedésben vannak a HUHN 20033 kódú Debrecen-Hajdúböszörményi tölgyesek elnevezésű, kiemelt jelentőségű természet megőrzési NATURA 2000-es területtel. ...

Gáborjáni Református Templom fakazettás mennyezete 6/2020. (VII.3.) MÉB határozat

Történeti adatok: A krónikák szerint a jelenlegi szentépület helyén 1023-ban már a Boldogságos Szűz Máriának szentelt templom állt. A középkori eredetű, pálos rendi templomot 1552-ben vették birtokba a reformátusok. A fennmaradt levéltári adatok szerint nagyobb felújításokat 1651-ben, 1730-ban, 1818-ban és 1860-ban végeztek az épületen. 1734-ben leégett a torony. A templom 126 évig torony nélkül állt. A templom jelenlegi formáját az 1860-as években nyerte el. A legutóbbi 2002-2003-as ...

„Lente Lajos dalénekes és zeneszerző életműve” 2/2021. (XI. 19.) MÉB határozat

„Azokban az időkben egy névnap, egy szüret, egy lakodalom nem múlhatott el nóta nélkül, rám ragadt gyerekkoromban, mint molnárra a liszt.(…) Gyermekkoromtól arra vágytam, hogy valami különlegest tudjak az embereknek nyújtani, amitől jókedvűek lesznek, elfelejtik szegénységüket.” Lente Lajos nótaénekes Lente Lajos hajdúnánási dalszerző és nótaénekes (Született: 1936. március 9-én, Hajdúnánáson, elhunyt: 2020. április 1-én, Debrecenben), a magyar nóta koronázatlan ...

„Kőrös-tej Kft. által gyártott Hajdu Kashkawan sajt” 3/2021 (XI. 19.)

„Kashkaval sajtunk Magyarországról érkezik, mely híres arról, hogy itt készül a világon a legjobb kashkaval.” – olvashatjuk egy közel-keleti ételforgalmazó nagyvállalat bemutatkozó oldalán. A legtöbbet a magyar kashkaval nemzetközi dicsőségéért a jelentős tradíciókkal rendelkező Hajdú kashkavalnak köszönhetjük, mely sokfelé a legismertebb Magyarországról érkező termék. A világ számos pontján a keresett sajtok közé tartozik, így büszkék lehetünk arra, hogy ez a különleges sajt ...

"Káplár Miklós festőművész munkássága" 6/2023. (XII. 1.)

Káplár Miklós 1886. június 1-én pásztorok leszármazottjaként született Hajdúböszörményben. Hamar árvaságra jutott 13 éves gyermek kiszegődött a pusztára gulyás, majd csikósbojtárnak, így volt lehetősége megélni ezt az életformát. Egészségügyi okok miatt 4 év után abbahagyta a pásztorkodást. A hortobágyi pásztoréveket követően mészáros mesterséget tanult és pesten vállalt munkát. Huszonhárom éves korában döbbent rá, hogy tartalmasabb életet, más sorsot kell próbálnia. A ...

„Veress Ferenc pályája” 7/2023. (XII. 1.)

Veress Ferenc (1908 – 1983) Veress Ferenc világhírű feltaláló, Hajdúböszörményben született 1908. augusztus 24-én. A népes Veress család ezekben az években a Vár utcában élt. Az édesapa, Veress György (1875-1952) hajdúdorogi görögkatolikus családból származott. Kerékgyártósegéd volt, de inkább fuvarozásból tartotta el családját. Az édesanya Pintye Klára (1877-1964), róla fia önéletrajzában így írt: „sokak által ismert piaci kofa és mecénás". Segédként csaknem egy évtizeden át ...

„Emléktölgy a Kelenc mentén” 10/2023. (XII. 1.)

Kelet-Magyarország egyik legszebb, több, mint kétszáz esztendős kocsányos tölgyfája (Quercus robur) hatalmas törzsével uralja a hadházi Nagyerdő kelenci részét. (Ezen a területen egy nagyobb tisztás lehetett, erre utal a nép nyelvéből a mára már teljesen kihalt kelenc kifejezés, ami méhtartóállást, méhest jelentett.) Magassága 36 méterre tehető. Mellmagaságban a törzsének körmérete 10 cm híján eléri a 4 métert. Valamikor ezt a vidéket tölgyerdők uralták. Ennek a régi erdőségnek ...

Szűrrátét 14/2014. (III. 4.) MÉBH határozat

Az 1870-es évektől kezdődően Nagyvárad térségéből kiindulva a szűrők díszítéseként vált ismertté az ún. rátétes vagy applikált díszítési technika. Elnevezése elárulja a díszítés módját, ami nem más, mint a szűr színétől többségében eltérő színű posztóanyag, vagy filc varrógéppel való felvarrása a szűrökre. A gépelés során kialakított díszítményeket – posztóvirágokat, leveleket, bogyókat stb. – a mintáknak megfelelően ollóval utólagosan vágják ki, a bihari térségben jellegzetes cakkos formában ...

A regölés hagyománya 7/2017. (XII. 13.) MÉBH határozat

...

Dr. Béres András munkássága 4/2019. (VI. 19.) MÉB határozat

Béres András a Debreceni Egyetem magyar-latin szakán végzett 1950-ben, de harmadik szakként felvette a néprajzot is, amelyből 1959-ben doktori szigorlatot tett. Első munkahelyén a Debreceni Déri Múzeumban néprajzos-múzeológusként dolgozott, majd kinevezték igazgatónak. 1969. május 31-ig igazgatta a múzeumot, majd átkerült a Levéltárba. 1983-ban a néprajztudományok kandidátusa lett, 1987-ben vonult nyugdíjba. Néprajzi tárgykörben számtalan írása, kiadványa, könyve jelent meg. Néprajzos ...

Gomolya 3/2022. (VI. 8.)

Gomolya, gömölye: a juhfeldolgozás során nyert cipó vagy gömb alakú édes sajt. A beoltott tej túróját gomolyanyomó ruhával összefogják, a túróból a savót nagy ruhán keresztül kinyomkodják, majd a négy sarkán összekötött kendővel gerendába akasztva a maradék kicsepeg belőle. A cipó alakú 2-3 kg nagyságú sajtot a pásztorkunyhó eresze alatti polcon vagy az előtt álló gomolya szárítón 4-5 napig szikkasztják. A gomolyát frissen vagy tartósítva, juhtúrónak feldolgozva fogyasztják. A szó mély ...

A debreceni Népi Együttes munkássága 9/2017. (XII. 13.) MÉBH határozat

A hazai néptánc szerelmeseinek kedvence, a Debreceni Népi Együttes 1950-ben alakult. Az együttes életének meghatározó szereplője Dr. Béres András, aki több, mint 10 évig táncosa, majd koreográfusa volt a csoportnak. Az együttes számtalan nívódíjat, fesztivál díjat nyert. Ugyancsak meghatározó szereplője volt az együttesnek Törökné Csécsi Lenke, aki Béres András mellett tevékenykedett 25 éven keresztül. A népi együttes jelenlegi művészeti vezetője és aktív táncosa Hercz Vilmos (2000-től) és ...

Hajdu márka 2/2019. (VI. 19.) MÉBH határozat

A gyár 1952-ben hadiüzemként kezdte meg működését. 1953-tól a hadiipar leépítése, a hadiipari kiadások csökkentése volt a cél. Majd 1957-ben került megfogalmazásra, hogy a vállaltok másodprofiljának kialakítása során a lakossági ellátás valósuljon meg. A HAJDU márka is ekkor indult útjára, ugyanis a HAJDU Hajdúsági Ipari Zrt. jogelődje, a Hajdúsági Iparművek megkapta a hazai mosógépgyártás profilját. A 60-as évek egyre növekvő kereslete, a tömeggyártás igénye technológiai fejlesztést ...

Fokos 2/2022. (Vi. 8.)

A Magyar Néprajzi Lexikon meghatározása szerint a fokos „baltaszerű, rézből vagy vasból készült eszköz, amely a baltánál kisebb és könyebb, foka megnyújtott, rendszerint kerek vagy négyzetes gombszerű véggel, lapjának alsó és felső sarka gyakran kis gömbben végződik, hogy viselőjének kezét ne sértse. Botszerű nyele általában hengeres, ritkábban laposított. Kovácsok, lakatosok készítették megrendelésre vagy a vásárokon árulták. Nyelét használója faragta, néha rézveret, ólomozás ...

„Cséri Lajos érem- és szobrászművész Sárrétudvariban található életműgyűjteménye” 4/2022. (VI. 8.)

Cséri Lajos egy nagyon gazdag és tartalmas életutat járt be. Hajdú-Bihar megyéhez több szállal kötődött: Hajdúböszörményben született, Sárrétudvarin töltötte gyermekkorát, ami meghatározó élmény volt számára, s amit soha nem felejtett el. Sárrétudvari kötődése olyan mély nyomott hagyott benne, hogy 1 millió forint összeggel egy alapítványt hozott létre. A Tehetséges udvari gyerekeket támogatta és még életében egy állandó kiállítás nyílt művei egy részéből Sárrétudvariban. A ...

Az első magyar gyermekváros barakképületei 3/2019. (VI. 19.)MÉBH határozat

A barakképületeket a második világháború előtt katonai lókórház céljára munkaszolgálatosokkal építtették. A háború után a megüresedett barakkokban az árván maradt, kallódó gyermekek számára gyermekmenhelyet rendeztek be, amely rövid idő alatt teljes önirányítással működő nevelőintézménnyé nőtte ki magát. Ez volt az ország első gyermekvárosa. Az újonnan létrehozott intézmény 1946. június 29-én fogadta be az első öt elárvult, sodródó, tépett gúnyájú, mindenképpen támogatásra szoruló gyermeket. ...

Hajdúböszörmény, Bocskai téri református templom opus 400-as Angster orgonája 4/2020. (VII.3.) MÉB határozat

A Hajdúböszörmény, Bocskai téri református templomban több, mint 200 éve kíséri orgona az istentiszteleteket. Az első orgonát egy nagyváradi mester építette 1808-ban, a másodikat az 1881-83 között Országh Sándor. Ez utóbbit építette át 1902-ben „Angster józsef és Fia” pécsi orgonaépítő cég, és készített egy a korra jellemző monumentális, romantikus hangzású orgonát. Ez az új hangszer már a templom főbejárata feletti karzaton kapott helyet, elfoglalva annak szinte egész légterét. Az orgonát ...

Zsuzsi Erdei Vasút 8/2023. (XII. 1.)

A Zsuzsi Erdei Vasút a mai Magyarország területén üzemelő kisvasutak közül a legrégebben kezdte a működését 1882. július 17-én. Célja a fa elszállítása volt Debrecen-Fatelep és a Guthi-erdő között. Első nyomvonalát (a szerződés miatt) 1903-ban felszedték és új nyomvonalat építettek - a Zileinszki Szilárd által tervezett vasbeton hídon keresztül- Fancsika, Bánk, Pac és Vekerpuszta irányába. (a nyomvonalat 1940-ben felszedték) Haláperdő, illetve a Guthi-erdő irányába kisvasút vonalát ...

Balmazújvárosi németfalusi népszokások és hagyományok 12/2015. (III. 16.) MÉBH határozat

Balmazújvárosra 1765-ben telepedtek, zömében pfalzi származású németek. Bár a város egy településrészét ma is Németfalunak nevezik és Német Nemzetiségi Önkormányzata is van az itteni, magukat német származásúaknak valló lakosoknak, az elmúlt évszázadok alatt, különösen a 19. század közepétől felerősödő asszimiláció következtében az eredeti anyanyelvüket már elhagyták, viseletükben és szokásaikban is elmagyarosodtak. A leszármazók azonban máig őrzik elődeik egyik érdekes, viccesen ...

Halászlé Fesztivál 20/2014. (VI. 18.) MÉBH határozat

Évről évre július első szombatja a csegei halászlé ünnepe. Rengeteg embert vonz és csábít vissza Tiszacsege és a legjobb tiszai halászlé. A rendezvényt élő koncertek, népi iparművészek kirakodóvására, helyi és környékbeli művészeti csoportok előadása, különböző gyermek és szórakoztató programok, kedvezményes áron kapható halászlé, illetve a Tisza közelsége teszi teljessé. Célja a méltán híres tiszacsegei halászlé hírnevének öregbítése, valamint Tiszacsege városának turisztikai ...

A hajdúnánási Bocskai Korona, mint fizetőeszközként funkcionáló helyi pénz 4/2015. (II. 9.) MÉBH határozat

„A Bocskai Korona Városunk értéke, közösségünk ereje.”A világon ma kb. 5000 helyi pénz, közösségi pénz létezik. Hazánkban Hajdúnánás a harmadik, Hajdú-Bihar megyében pedig az egyetlen település, amely kibocsátja saját fizetőeszközét, a Bocskai Koronát. Mivel regionálisan és megyei szinten is kétségkívül egyedülállónak számít a kreativitásáról híres Hajdúnánás városának gazdaságélénkítő innovációja, - mely egyben példaértékű is lehet a megye többi városa számára -, ...

Barokk katolikus temetőkápolna 8/2014. (III. 4.) MÉBH határozat

Debrecen kálvinizmusán nehezen tudott áttörni a katolikus vallás. Igen sok huzavona után 1715. évi 108. törvénycikk beiktatásával megindult Debrecen rekatolizálása, ebben jelentős szerepet vállalt Gróf Csáky Imre váradi püspök. Az első plébános Lipóczi Keczer István volt.Debrecen város vezetősége a katolikus restauráció hatására, és T. plebanus Hetzer István úr kérésére 1717-ben jelölt ki katolikus temetkezési helyet a Szent Anna kapun kívül. (A mai Vágóhíd és Budai Ézsaiás utcák közé.)A ...

A nagy múltú hajdúszoboszlói sportrepülés 3/2017. (V. 11.) MÉBH határozat

Hajdú-Bihar megye történelmi, kulturális, néprajzi, tudományos és természeti, sőt, mint jelen javaslat is igazolja sporttörténeti kincsekben igen gazdag városa Hajdúszoboszló, melynek 2015-ben alapult és működésbe lépő Települési Értéktára a magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény, azaz a hungarikum törvény alapján számtalan kategóriában dicsekedhet már azonosításra, dokumentálásra, valamint értéktári besorolásra alkalmas és már besorolt helyi ...

Mihalkó-féle hortobágyi pásztorkalap 4/2014. (III. 4.) MÉBH határozat

A Mihalkó-féle hortobágyi pásztorkalap merinói bárány gyapjából, kézzel készített, egyedi formájú, a viselő foglalkozását jelző hortobágyi pásztorkalap. A balmazújvárosi Mihalkó család tagjai a 19. század derekától – már ötödik generáció, 11 kalaposmester – foglalkoznak kalapkészítéssel. A most élő két kalaposmester - apa és fia Mihalkó Gyula – és a nem rég elhunyt Mihalkó Zoltán a népművészet mestere, illetve népi iparművész, a nyírt, tisztított báránygyapjúból, valószínű a ...

A Nagytemplom mögött feltárt emlékhely 24/2014. (VI. 18.) MÉBH határozat

1564-ben porig égett a város kétharmada (az András–templom és a Kollégium, majd 1565-ben a kastély is megsemmisült), így a Szent András-templom északi sekrestye kápolnájából kialakított imateremben gyűltek zsinatra 1567. február 24–26–án a keleti országrész lelkészei. Megvitatták az egyházi rendtartás ún. Nagyobb Cikkeit augusztus 2-án, majd szeptember 1-én tizenhét egyházmegye prédikátorai aláírták a II. Helvét Hitvallást, ezzel önállósult a református felekezet, „hivatalosan” ...

A debreceni Szent Anna Székesegyház 23/2014. (VI. 18.) MÉBH határozat

A közelebbi évszázadok Debrecen nevéhez a kálvinista jelzőt kapcsolták, miközben a távolabbi századok katolikus életéről megfakultak az emlékek. A fennmaradt levéltári és régészeti források alapján a kutatók a török idők előtt több mint harminc templom létezését feltételezik e területen, amelyek közül több egyidejűleg is fennállt. A történelmi forrásokból ismert templomokon, kápolnákon kívül a középkorban több szerzetesrend is kolostort alapított, ispotályt, iskolát tartott fenn ...

Az 1950-53 között a Hortobágy, Nagykunság területére kényszertáborokba elhurcolt családok emlékhelyei; Síremlékmű a múzeum kertben, emléktábla a református templom kertjében, Ítélet nélkül című állandó kiállítás a kitelepített családokra és a diktatúra áldozataira emlékezve 29/2014. (XI. 10.) MÉBH határozat

Az 1950-es évek elején a Hortobágyon 12 zárt kényszertábort hoztak létre. Ezek közül egy volt az ebesi. Elsősorban Magyarország déli és nyugati határához közel eső településekről telepítettek ki több ezer embert családostul – csecsemőktől az aggastyánokig – nem kímélve a beteget sem, hogy részei legyenek a Hortobágy természetátalakításának, az ötvenes évek elejének kísérleti tervgazdálkodásának. Ezeknek a szabadságuktól, emberi méltóságuktól megfosztott embereknek emlékére és ...

Hajdúböszörmény településszerkezete 9/2015. (II. 9.) MÉBH határozat

Hajdúböszörmény egyike azon európai városoknak, melynek egyik legféltettebb kincse maga a település körkörös településszerkezete. A körgyűrűs sugaras irány klasszikus példája az ólaskertes, két beltelkes településnek. Ebben a térben elkülönült egymástól a lakóház és a gazdasági tevékenység színtere, az úgynevezett kert vagy ólaskert. Ennek katonai-védelmi és gazdasági okai egyaránt voltak. A város jól felismerhetően három részre tagolódik. A város mértani középpontjában álló erődített ...

Hajdúnánási gyógyvíz 2/2015. (II. 9.) MÉBH határozat

Hajdúnánás városa Hajdúszoboszló és Debrecen mellett Hajdú-Bihar megye harmadik legnagyobb fürdővárosa. Hajdúnánás legfontosabb turisztikai vonzóereje a Gyógyfürdő, amely szép, ápolt környezetben és sokszínű szolgáltatásokkal várja az ide látogató vendégeket. Már az 1930-as években megállapították, hogy a város területe alatt gazdag hévízkincs rejtőzik, de csak az 1950-es évek végén nyílt lehetőség a kiaknázására. A fúrások nyomán 1958. november 5-én felszínre törő vizet egy - már ...

Hajdúszoboszlói gyógyvíz 15/2015. (III. 16.) MÉBH határozat

1925. október 25-én kezdődtek Pávai Vajna Ferenc geológus szénhidrogén kutatásai. Egy év múlva a Faller Gusztáv okleveles bányamérnök által lemélyített Hajdúszoboszló I. számú városi mélyfúrásból, 1090,87 méter mélyről 73 ° C-os jódos, sós víz tört a felszínre gáz kíséretében. Ekkor még nem volt ismeretes a víz összetétele, s különösen az emberi egészségre gyakorolt eseteleges gyógyhatása sem. A lakosság az elfolyó árkokban összegyűlt gőzölgő vízben fokozatosan tapasztalta ki a víz ...

Flavon termékcsalád 30/2014. (XI. 10.) MÉBH határozat

A GéSz Gaál és Sziklás Kft. alappilléreit 1994-ben rakta le Gaál László és Sziklás Johanna. Legfontosabb szempontként az egészséges életmódhoz való hozzájárulás szerepelt, ami mellett jelentős hangsúlyt kapott a magyar munkaerő foglalkoztatása és lehetőség szerint magyar alapanyagok felhasználása is. A több éves kutatómunka eredményeképpen 2004-re a cégnek sikerült kifejleszteni a Flavon termékcsalád első tagját: a Flavon max alapterméket, amelyet a folyamatos innovációnak köszönhetően, a ...

Báthory Gábor oklevele 26/2015. (V. 29.) MÉBH határozat

A Korponai (ún. Nagyhajdú-adománylevél) kiváltságlevélben 9254 hajdúvitéz kapott kollektív nemesi kiváltságot és földterületet. A Kállóba települt hajdúknak éveken át konfliktusuk volt a várbeli császári őrséggel. Ezért Kállóból – Báthory Gábor erdélyi fejedelem 1609. szeptember 13-ai váradi cserelevelének köszönhetően – a hajdúk Böszörménybe települhettek. Báthory Gábor Kálló város helyett Böszörményt és Pród falut adományozta a hajdúknak összes jogokkal, szabadságokkal és ...

A zeleméri földvár 29/2015. (V. 29.) MÉBH határozat

A zeleméri földvár a térség eddig ismert egyetlen bronzkori erődítése. A Tócó-völgyben kialakult késő bronzkori településhálózat központi eleme. A földvár a Tócó mentén található. Az őskori erődítést jól védhető helyen alakították ki. A sáncokat úgy képezték ki, hogy felhasználják a természet nyújtotta alakulatokat. A földvárat észak és kelt irányból folyóvölgy szegélyezte, csak a nyugati sánc nézett nyitott terepre. A földvár északi sánca 276 m, keleti sánca 385 m, nyugati sánca 301 m ...

Görög Demeter munkássága 23/2015. (V. 29.) MÉBH határozat

Görög Demeter (Hajdúdorog, 1760.-Bécs, 1833.) polihisztor, nevelő, író, szerkesztő (Magyar Hírmondó), udvari tanácsos, kultúrpolitikus, a magyar irodalom szervezője és mecénása, mezőgazdász, és kartográfus, az MTA tiszteletbeli tagja. A kisnemesi származású fiatalember indulását Bacsinszky András munkácsi püspök - korábbi hajdudorogi segédlelkész, parochus majd Szabolcs megye és a Hajdú kerület főesperese - segítette. Bacsinszky a királyi udvartól 60 növendék eltartásához ösztöndíjat ...

Hódos Imre sportolói életműve, bírkózásban elért csúcsteljesítménye 39/2015. (XII. 8.) MÉBH határozat

Sportpályafutása 17 évesen, a Debreceni Tornaegyletben kezdődött, majd a DVSC-ben focizott. Légsúlyban (57 kg) kezdte birkózói pályafutását, ahol sajátos stílusával hamar kiérdemelte a „Csita” becenevet. Három olimpián is versenyzett, először 1952-ben, Helsinkiben vett részt, ahová tapasztalatszerzés végett került ki, azonban megszerezte Magyarország 50. olimpiai aranyérmét. További két olimpián vett részt, ezalatt hatszor nyerte meg a magyar bajnokságot is. 1967-től haláláig szakedzőként, ...

Hajdúnánás településszerkezete 40/2015. (XII. 8.) MÉBH határozat

A hajdúvárosokra jellemző kétbeltelkes vagy ólaskertes településszerkezet a történelmi katonai védelmi rendszernek köszönhető. A letelepedett népesség számára a korábbi téglaerődítés sem elegendő helyet, sem elegendő védelmet nem nyújtott, így újabb védművek építéséhez fogtak. A város belső magjában álltak a lakóházak és az erődített templom, amelyeket árokrendszer és hajdúpalánk övezett. Utóbbi az árok mellé emelt földtöltés gerincén elhelyezett kihegyezett karókat és gerendákból álló ...

Karácsony Sándor tudományos életműve és tanári munkája 44/2015. (XII. 8.) MÉBH határozat

1891-ben született Földesen, iskoláit a helyi református népiskolában, majd a debreceni Református Kollégiumban végezte. Háborús sebesülése egész életében elkísérte, ennek ellenére elszántsággal és akarattal nemcsak iskolai, hanem számos iskolán kívüli tevékenységgel is foglalkozott: keresztény egyesületek aktív munkatársa volt, szemináriumokat vezetett. Tudományos tevékenysége meghatározó volt: a filozófia, a pedagógia és a magyar nyelvészet doktora, később professzora lett. Oktató-nevelő ...

Földi János a Hajdúkerület orvosa munkássága 4/2016. (III. 22.) MÉBH határozat

Földi János (1755-1801) a hajdúkerület orvosa volt. 1791-től haláláig élt és alkotott városunkban. A felvilágosodás korának tudós polihisztora volt: orvos, költő, nyelvész és természettudós. 1773-tól a Debreceni Református Kollégiumban tanult, majd 1784-től a pesti Tudományegyetem Orvoskarának hallgatója. Orvosi tevékenységét Szatmáron kezdte. E teendői mellett a nyelvtan, a verstan, a természetrajz és a természettudomány magyar terminológiájának kialakítása is érdekelte. Levelezett Kazinczy ...

A közel 300 éves múlttal bíró, történelmi karakterét ma is őrző két hajdúsági csárdaétterem, a Látóképi és Rózsás csárda 2/2020. (VII.3.) MÉB határozat

A civil kezdeményezés irányából megszülető, s a közel 300 éves igazolt történelmi múlttal bíró két csárda, a Látóképi csárda és a józsai Rózsás csárdák megkapták külön-külön a megtisztelő besorolást a Debreceni Települési Értéktárba, 2019. október 3-án. (Határozatszámok: Látóképi csárda: 123/2019. , Rózsás csárda: 124/2019.) , S most, mivel nem csupán a közös üzemeltető, hanem a historiai jelleg és a ma is kitapintható történelmi atmoszféra alapján is közösségbe vonható a két, ...

A Hajdú-Bihar Megyei Lovas és Huszár Hagyományőrző Sport és Kulturális Egyesület által életben tartott, historikus múltú, magyar királyi debreceni 2. honvéd huszárezred hagyományának őrzése 8/2017.(XII. 13.) MÉBH határozat

1874-ben sorsdöntő változások következtek be a honvédség szervezeti felépítésében, ekkor alakult meg a debreceni 2. honvéd lovasezred, amelyből 1880-ban magyar királyi debreceni 2. honvéd huszárezred lett. Az ezred élén szolgált többek között gróf Tisza István is. A huszárezred 1918. novemberéig működött. A katonai hagyományápolás céljából 1988-ban jött létre Hajdú-Bihar megye és Debrecen város huszárbandériuma Hetey Sándor György alapításával. A huszárbandérium azóta több rendezvényen van ...

Hajdúböszörményi szűr 3/2018. (XII. 10.) MÉBH határozat

A most bemutatásra kerülő, kevésbé ismert böszörményi szűrök díszítménye egyrészt a hajdúsági szűrhímzések motívumvilágával rokonítható, de ugyanakkor a szűrdíszítmény egy sajátos változatát képviseli. A böszörményi szűrök jellegzetességét mindenekelőtt az adja, hogy bennük együtt van jelen a szűrdíszítmény két technikája: a hímzés és az applikáció. Bár a rátét- és hímzésminta együttes jelenléte megfigyelhető a debreceni cifraszűrökön is, csakhogy amíg azokon a rátétek a hímzésmintáknak csupán ...

Támogatónk:

Kapcsolódó linkek: