ma:
holnap:
Kölcsey emlékház, Álmosd
Hajdúnánási gyógyfürdő
Vekeri-tó
Hortobágyi Hídi vásár
Atalanta lepke fűzbarkán
Herpályi templomrom
Bojt tájház
Hortobágyi kilenclyukú híd
Kapitális fogás Látóképen
Káposztás Napok
Vadászat Berettyóújfalu térségében
Nádudvari fekete kerámia
Skip Navigation Links
Megye turizmusa

Hajdú-Bihar megye a sokszínűségével kápráztatja el az idelátogatókat. Észak-keleti részén a homokbuckás Nyírség, középen a Hajdúhát és a Hajdúság, nyugatról a Hortobágy, míg délről a Berettyó-Körös vidék határolja. Hajdú-Bihar nemcsak kiváló termőtalajával büszkélkedhet, természeti adottságai, védett területei, fennmaradt történelmi kincsei és hagyományai gazdag látnivalót kínálnak a kirándulóknak. A 82 település alkotta megye szinte minden városában és községében őriz ritkaságokat és páratlan értékeket. 

A Nyírség és az Érmellék találkozásánál fekvő Álmosdon található Kölcsey Ferenc egykori lakóháza. A Himnuszunk írója itt nevelkedett, majd többször visszatért ide. A népies klasszicista stílusban épült Kölcsey Emlékház alaprajza kétmenetes, háromosztatú kúria felépítését idézi. A lakóház homlokzata díszített, ablakai körül vakolatdíszes keretezés látható. A boltíves ámbitusról nyíló 2 nagyszobát a konyha szabad kéményébe kapcsolt beépített boglyakemence fűtötte.

Berettyóújfalutól mindössze 7 kilométerre található Bakonszeg. A községhez tartozó Pusztakovácsiban töltötte élete utolsó éveit a „Bihari remete” Bessenyei György, a magyar felvilágosodás egyik vezér alakja, aki itt alkotta meg legjobb, Tarimenes utazása című művét. A vályogfalú, nádfedeles Bessenyei-emlékház múzeumként ma is látogatható. 

Hajdúböszörmény a szabályos körkörös gyűrűkkel három részre osztott településszerkezet mintapéldája, a város megszépült főtéren a történelem őrzőjeként az egykori Hajdúkerület Székházában kapott helyet a Hajdúsági Múzeum. 

A Hajdúböszörményi Tájházak a népi építészet emlékeit őrzik. A XVIII. végén, XIX század elején épült házakat az 1970-es években újították fel. Belsejük a korabeli élet, elrendezésük a népi építészeti sajátosságit tükrözi. 

A Debrecen-Bánkon található Bemutatóház és Arborétum a tájegység növény- és állatvilágát a tanyasi élet tárgyi emlékeivel, a területet körülölelő 15 hektáros füvészkertbenlombosfenyő és cserjefélék fajtagyűjteményét ismerhetik meg a látogatók. 

A nagycserei pihenőközpont páratlan értéke az úgynevezett Ördög-árok, melynek eredetét még ma is homály fedi. A legvalószínűbb, hogy a Római Birodalommal 322-ben szövetségre kényszerített szarmaták áshatták ki és a germán népek 370-ben kezdődő támadásaival szűnt meg a jelentősége. 



Zsákán a Rhédey kastély, Nagykerekin a Bocskai várkastély, Létavértesen az Irinyi János kiállítás és a Vízi vágóhíd, Balmazújvároson a Veres Péter Emlékház, Nagyrábén a Füsti kastély érdemes megnézni az ide látogatóknak. 

Horgászat

Hajdú-Bihar megye a horgászok paradicsoma. A területen még válogatni is nehéz a sok horgásztó közül. A Hajdú-Bihar Megyei Horgász Szervezetek Szövetséghez 48 horgász egyesületen keresztül több mint 13.000 horgász tartozik. A szövetség vízterülete a Fancsikai tavak, a Látóképi víztározó és a Keleti-főcsatorna (Balmazújváros-Bakonszeg közötti szakasza). 

Látóképi víztározó:

A Látóképi horgásztó 1981-ben épült egy belvízlevezető csatorna ősmedrére. A mintegy 60 hektáron fekvő víztározó átlagmélysége 4 méter. Ponty, amur, süllő, csuka, keszegfélék, ezüstkárász, fekete sügér, (compó), és harcsa is horogra akadhat. A Látóképi víztározóból rendszeresen fognak rekordlistás fekete sügéreket és egyéb fajtájúakat egyaránt. A horgásztavon folyamatosan magas a vízállás és gyakran telepítenek, ezért is tartozik Debrecen környékének legkedveltebb horgásztavai közzé.

Debrecentől 14 kilométerre, a Látóképi csárdát elhagyva, a földútról lehet megközelíteni a horgászhelyeket. 



Keleti-főcsatorna:

A jellemzően 3 méteres vízmélységű, 25-30 méter széles folyóvíz a keleti régió egyik legismertebb, leglátogatottabb horgászvize. Medre agyagos. Bakonszegnél, Balmazújvárosnál és Tiszavasvárinál zsilippel szabályozzák a vízszintet. Több város közelében üdülőövezet létesült a partjai mentén. Minden évben több kapitális hal kerül ki ebből a lassú folyású csatornából. Többek között amur, busa, csuka, harcsa, süllő és ponty is horgászható. 

Rekordfogások a Keleti-főcsatornán 25-33 kilós harcsák, 15 kilós csuka, 8 kilós süllő, 6-10 kilós amurok. 

Folyóvízként az év minden szakában horgászható. Egyes szakaszain rendszeresen végeznek telepítést.


Vadászat

Hajdú-Bihar megye vadászterülete 540 ezer hektár. Ezen 77 vadgazdálkodási egység (vadásztársaság és földtulajdonosi közösség) folytat vadgazdálkodást. A területek fő vadfaja a fácán, a mezei nyúl és az őz. Telepített vadfaj a dámszarvas. Az utóbbi években jelentősen elszaporodott a vaddisznó is. Híres a megye a Hortobágyon részben átvonuló részben áttelelő vízi szárnyasokról, daruról, vadlibáról és vadrécékről. 

A Derecskei Vadásztársaság mintegy 10.500 hektáros területe Hajdú-Bihar megye szívében, Debrecentől déli irányban 25 kilométerre található. Területük apróvadas jellegű, ahol főleg mezei nyúl, őz, fácán, vadliba, vadkacsa található. Őzállományuk kimagasló eredményeket mutat. Az elmúlt években számos érmes őzbakot sikerült elejteni.



A területen váltóvadként jelen van vaddisznó is. A vadásztársaság lehetőséget kínál bérvadászok számára a fent említett vadfajokra. Vadászataikon elsősorban társas, de cserkelő, illetve les vadászatot javasolnak vendégeiknek. 

A Nyírerdő Zrt. kezelésében vannak a Hajdú-Bihar megyei vadászterületek közül a gúthi, a halápi és a bagaméri részek.

A gúthi erdőben az őzbakvadászat és az egyre népszerűbb gímszarvas, valamint a téli szarvasvadászatok színesítik a vadászati palettát. A terület 1957 óta van az erdőgazdaság kezelésében, mára pedig világhírnévre tett szert, köszönhetően az 1972-ben betelepített dámoknak. Az itt elejtett dámbikák trófeái a világranglista első, második és hetedik helyét birtokolják az első tízből.

A vadászok egyénileg és csoportosan is érkeznek. Lehetőség van lovaskocsis barkácsolásra, lesvadászatra, egyéni cserkelésre, őzhívásra, hajtásra és riglizésre is. A területen három vaddisznóskert biztosítja a sportszerű, nagyterítékű kan hajtóvadászatokat. A megfáradt vadászoknak egy impozáns, az erdő közepén található első osztályú, és két másodosztályú vadászház szolgál pihenőhelyül.

A Debreceni Erdőspusztákon található a halápi vadászterület. A Debrecentől mindössze 10 perces autóútra lévő változatos környezet, ideális az őzek és a vaddisznók számára. Az őzbakok agancsainak nagysága közepes, az átlagos trófea súlyuk 250-300 gramm, de minden évben kerül 400-500 grammos trófeájú bak is. A trófeák szépek, jól gyöngyözöttek. Az őzbakok vadászatát elsősorban az őz üzekedési időszakára ütemezik.

Bagaméri vadászterület

A Halápi Erdészethez tartozó Bagaméri vadászterület a román határ mentén, nyírségi dombos vidéken és a Kék-Kálló vadregényes, ligeterdős völgyében található. A 2007-ben kialakított vadászterületen a vaddisznó és az őzállomány jelentős. Emellett található itt egy 780 hektáros, gím és vaddisznó tartására alkalmas vadaskert is, amely a közeljövőben tovább bővíti a vadászati lehetőségeket. Debrecen, valamint a gúthi erdészházak közelsége miatt szállás és étkezési lehetőség is rendelkezésére áll a vadászaton résztvevők számára.

Látnivalók, kirándulóhelyek

Aki Hajdú-Bihar megyét választja, az gyalogosan, kétkeréken, de még kisvasúttal is felfedezheti ezt a csodálatos vidéket. 

Debrecen-Zeleméri templomrom távolsága kerékpárral oda-vissza mintegy 30 kilométer. A hajdúhát síkvidékén még a nem rendszeresen kerékpározók is gördülékenyen haladhatnak. A 35-ös számú főút Debrecent Hajdúböszörménnyel összekötő részén közelíthető meg az egykor kunhalomra épült zeleméri templom. A tatárjáráskor elnéptelenedett majd újratelepült dombon a XVI. században épült a késő gótikus, egy hajós, fél nyolcszög alakú, északi sekrestyés templom. A középkorban a törökök pusztították el a falut, amelynek egyetlen emléke a templomrom. A megmaradt 18 méter magas csonka templom impozáns látványa miatt ma is a kirándulók egyik kedvelt úti célja. 

A bátrabb és edzettebb kerékpárosok az egész megyét körbekerekezhetik. Debrecenből kiindulva – Hajdúsámson – Hajdúhadház – Téglás – Hajdúböszörmény – Balmazújváros – Hajdúszoboszló – Hajdúszovát – Derecske – Berettyóújfalu – Herpályi templomrom – Berettyóújfalu – Szentpéterszeg – Gáborján – Hencida – Nagykereki – Kismarja – Pocsaj – Létavértes – Kokad – Álmosd – Bagamér – Vámospércs – Erdőspuszta – Fancsika II. víztározó – Bánki Arborétum – Vekeri-tó – Szarka kapitány sírját megtekintve ismét Debrecenbe érhetünk. 

A kisvasút életre szóló élmény kicsiknek és nagyoknak egyaránt. A Hármashegyi- pihenőerdő megannyi kiránduló közkedvelt célpontja, amely időszakosan a Zsuzsi Erdei Vasúttal közelíthető meg. Hazánk legrégebbi, 1882-ben épült keskeny nyomtávú vasútja eredetileg a Debrecenhez tartozó Gúth erdeiben kitermelt fa szállítására épült. A vasút környéki nevezetességek mindegyike felfedezésre váró turistacélpont, így a Hármashegyaljai tanösvény, a Csereerdői Ördög-árok és az Erdészlak is. Utóbbinál található panoráma út vezet el a középkori fancsikai templomromhoz és az erdőspusztai (bánki) tájházhoz. 



A gyaloglás szerelmeseinek is bőven kínál a megye felfedezésre váró túra útvonalat. A legnevezetesebb célpont, az Alföldi Kéktúra Hajdú-Bihar megyei szakasza ugyanis gyalogszerrel vagy akár kerékpárral is bejárható.

Az Alföldi Kéktúra Bihar-Sárrét szakasza:

Sebes-Kőrös Gróf Tisza István híd – Körösszakál: 1,5 km, idő: 20p
Körösszakál-Furta: 19,6 km, idő: 4ó 55p
Furta-Zsáka: 2,9 km, idő: 45p
Zsáka-Bakonszeg: 7,3 km, idő: 1ó 50p
Bakonszeg-Berettyóújfalu: 7,9 km, idő: 2ó
Berettyóújfalu-Szentpéterszeg: 7,1 km, idő: 1ó 45p
Szentpéterszeg-Gáborján: 4,2 km, idő: 1ó 5p
Gáborján-Hencida: 4,7 km, idő: 1ó 10p
Hencida-Bojt: 8,1 km, idő: 2ó
Bojt-Nagykereki: 5 km, idő: 1ó 15p
Nagykereki-Kismarja: 10 km, idő: 2ó 30p
Kismarja-Pocsaj: 5,9 km, idő: 1ó 30p

Az Alföldi Kéktúra Hajdúsági szakasza:

Pocsaj – Létavértes: 18,1 km, idő: 4ó 30p
Létavértes –Kis-Pályi-ér (Patkány-Szûcs tanya): 36 km, idő: 9ó
Kis-Pályi-ér (Patkány-Szûcs tanya) – Bodzás-víztározó: 25 km, idő: 6ó 15p
Bodzás-víztározó – Varga-tanya: 15 km, idő: 3ó 45p
Varga-tanya – Gánás-hegy: 17 km, idő: 4ó 15p

Hókuszpókusz Szabadidőpark

Varázslatos kikapcsolódást ígér a Nyíradonyhoz tartozó Tamásipusztán épülő Hókuszpókusz Szabadidőpark. A Hajdúhadháztól 25 kilométerre, Nyíradonytól 14 kilométerre, Hajdúsámsontól 6 kilométerre, Debrecentől 27 kilométerre található Tamásipusztán, valóban mesés környezet fogadja majd a kikapcsolódni vágyókat. 

Az épülő komplexum horgásztóval, téli-nyári sípályával, hófánkkal, kalandvárral, népi játékszigettel, íjászpályával, trambulinnal, zorbbal, lézerharc pályával és fegyverekkel, gyermek quad-dal, sőt kerékpár kölcsönzési lehetőséggel várják majd a látogatókat. A legkisebbeknek ugrálóvár és belső gyermekjátszó épül, míg a 8 D mozi igazi filmcsemegékkel szolgál majd.

A Hókuszpókusz Szabadidőpark, – amely a családi kikapcsolódáson túl felejthetetlen helyszíne lesz csapatépítő tréningeknek, legénybúcsúknak, nyári napközi táboroknak is – 2015 nyarán nyitja meg kapuit. 

A már nem létező Herpály a mai Berettyóújfalu mellett terült el. Az egykori település Árpád-kori román stílusú temploma a XII-XIII. században épült. A valamikori község létezéséről már csak a megmaradt templomrom tanúskodik. 

Hajdúdorogon – Magyarország egyetlen görög katolikus püspökségének székhelyén – görög katolikus székesegyház és benne a XVIII. században épült 54 képből álló ikonosztázt nyújt páratlan látványt. 




Hajdúböszörményben a csónak alakú fejfás temető is különleges látványnak számít. A sírkertben XIX. századi jellegzetes hajdúböszörményi sírjelek, csónak alakú fejfák láthatóak. A fejfa mérete, díszítése utalt az elhunyt nemére, korára és anyagi helyzetére.

Nyíracsádon található Hajdú-Bihar megye egyetlen Árpád-kori műemléke, a XIII. századi kora gótikus református templom. A belső falait értékes a XIV. XV. és a XVII. századból származó falfreskók díszítik.

Természetesen jó

Hajdú-Bihar megyében nincs hiány természetes alapanyagból készült minőségi termékekből. A jó levegőn, megfelelő táplált állatok értékes húsa, és a vegyszerektől mentes növények termése az egészség megőrzésének kulcsai. 

A mangalica a hazai zsírsertéseink és a Szerbiából származó sumadia fajta keresztezésével jött létre. Több fajtája – szőke, vörös, fecskehasú – közül a szőke volt a legelterjedtebb. Jól tűri a külterjes tartási viszonyokat, jó kondakészségű sertések. A mangalicák nem nagytestűek ugyan, de hizlalva elérhetik a 200 kilogrammos súlyt is. Ilyenkor a vágósúly csaknem 75%-a fehéráru (szalonna, háj, bélzsír). Éppen ezért a mangalica a világ egyik legjobb zsírsertése. 1973-ban a mangalicát védett fajjá nyilvánították Magyar szürke szarvasmarha fennmaradását a lelkes hazai tenyésztőknek köszönhetjük.  A leghosszabb szarva az ökörnek van, amely akár a 100 centimétert is elérheti, a bikáké ettől valamivel rövidebb (60-70 centiméter), a legrövidebb és legvékonyabb a teheneké. Tejtermelése nem számottevő, főleg a húsát hasznosítják. A kifejlett bikák tömege elérheti a 800-900 kilogrammot, a teheneké 500-600 kilogrammot.

A Nemzeti Park védőzónájában a szántóföldi ökológiai gazdálkodást integrálja. Ennek eredményeként több mint 600 hektáron folytatnak a környező kistermelők és magánvállalkozók biotermelést. A Hortobágyon kívül szerte a megyében termesztenek finom, egészséges növényeket és számos helyen tartanak természetes környezetben állatokat. 

A derecskei alma országos hírű, az egészség és a környezettudatos termesztés mintapéldája. Az ízletes, lédús, édes ropogtatni való derecskei almát magas beltartalmi értékének és különleges ízvilágának köszönhetően még azok is jóízűen fogyasztják, akik ritkán esznek gyümölcsöt. 

A hajdúböszörményi Fekete Zsóka bio körülmények között tartja szőke mangalica sertéseit. A tartáson túl, a húsok feldolgozása is hagyományos recept szerint történik. 

A biomódon hizlalt sertéseket hagyományos paraszti eljárással és ízesítéssel dolgozzák fel. A hajdúk fővárosában készíti még paraszti eljárással sertéshúsból készült füstölt hús készítményeit Erdős Antalné is. 

A téglási Lukács Attila kisüzemi körülmények között, kézi munkaerővel dolgozza fel üzemében az ízletes füstölt húsokat. A parasztkolbász, a szalonna, az oldalas, a karaj, tartja, a csülök, és a sonka, de még a sütnivaló húsok sem tartalmaznak sem tartósítószert, sem színanyagokat, sőt aromát sem. A húsok alapanyagául a természetes körülmények között tartott, tradicionális eljárással feldolgozott hazai sertések szolgálnak. 

A biztonságos élelmiszer termelés egyik iskolapéldája a balmazújvárosi Rózsa Péter és Virágoskút Kft. nevű biogazdasága. A cukkikni, a kapia-paprika, a padlizsán, a petrezselyem mellett, 4 fajta sütőtököt és 10 féle paradicsomot termesztenek. Fóliasátor alatt egyebek mellett szamócát, fekete ribizlit, málnát, kajszibarackot nevelnek. A gazdaságban mindent feldolgoznak. 50 különböző zöldségkonzervből választhatnak a minőségi élelmiszert keresők, de rostos leveket és szörpöket is előállítanak a gazdaságban, ahol vegyszerek és szintetikus anyagok helyett katicabogarakkal, gombákkal, fűrészdarazsakkal és ragadozó poloskákkal védekeznek többek között a rovarölő szerek helyett. 

A téglási Vilmányi János savanyúságkészítéssel foglalkozik. Összesen 15 féle terméket állít elő, amelyet saját savanyítóüzeméhez tartozó csomagolóüzemében dolgoz készre. 
A derecskei Zsákai Ildikó és Sápi József kizárólag magyar alapanyagok felhasználásával állítanak elő lekvárokat, amelyek gyümölcs és zöldségtartalma 80-100%-os, hagyományos eljárással üstben készülnek, tartósítószer felhasználása nélkül. 

A Sárrétudvariban lévő Servet 2000 Kft. saját tehenészetéből származó nyers tejből készít sajtokat, ízletes joghurtokat, túrót és tejfölt. 

A görbeházi Pellett-96 Kft. szintén a Hajdú-Bihar megyei természetes élelmiszerek és alapanyagok gazdag palettáját bővítik. Hidegen sajtolt, valamint sajtolt, szagtalanított étolajat állítanak elő. Az étolajok előállításakor nem használnak vegyi anyagokat, sem  adalékanyagot, és nem vonnak ki belőle semmilyen alkotó elemet. Az így kapott olaj, tiszta, vitaminokban gazdag kizárólag napraforgóból készült.

A tedeji MBO Befektető Mezőgazdasági és Szolgáltató Kft. száz százalékos rostos zöldség és gyümölcslevei tartósítószer, mesterséges színezék és adalékanyagok nélkül készülnek.
 
Hajdúdnánás városa Nánási Portéka címmel saját márkát alkotott. Nánási portékának azt a terméket nevezik, amelyet állandó lakcímmel rendelkező hajdúnánási termelő által, a városban megtermelt, feldolgozatlan és/vagy feldolgozott élelmiszer, mezőgazdasági termék, élő állat. A feldolgozott termékek közül az minősül Nánási portékának, amely alapanyagának legalább ötven százalékát a város határain belül állították elő. 

Hajdúnánás első márkája 2014-ben elsőként került be az európai Közös Agrárpolitika Kommunikációs Díj legjobbjai közé. 

A Debrecen-Bánk székhelyű Dynamic 2000 Kft. „Csupa” fantázianevű tejtermékei 100%-ban tej alapanyagból, saját fejlesztésű receptek alapján készült termékek, amelyeket adalékanyagok, színezékek, állományjavítók nélkül állítanak elől. A kefirt, a gomolyát, a sajtot, a joghurtot kicsik és nagyok egyaránt előszeretettel fogyasztják.

A gyógynövények jótékony hatása évezredek óta ismert. Hazánkban már a középkorban ideérkező és itt letelepedő szerzetesek is gyűjtöttek gyógynövényeket. Az ezekből készült teák, tinktúrák, kenőcsök, fürdő-és illóolajok a betegségek gyógyítására és megelőzésére is kiválóan alkalmasak. Legyen az bőr-, légző- vagy emésztőszervi betegség, alvászavar, esetleg kimerültség, a gyógynövények segítenek a problémák enyhítésében. De keresett alapanyagok az élelmiszeripar, sőt a kozmetikai iparban is.  

A Herbária balmazújvárosi Üzeme a Hangya Szövetkezet tagjaként 1935-től foglalkozik gyógynövények felvásárlásával és feldolgozásával. Az üzem egyik fő tevékenységeként a környező jó minőségű gyógynövényeket a gyűjtőktől megvásárolja, szükség esetén megszárítja, és az igényeknek megfelelően továbbdolgozza. Az üzem másik fő profilja a közel 40 féle kozmetikai termék gyártása: gyógynövény alapú kozmetikai termékek széles palettáját kínálja a vásárlóknak. A Herbária balmazújvárosi üzemében többek között Hajdúhadházról beszállított gyógynövényeket is feldolgoznak, például az immunerősítő, allergiacsökkentő, vértisztító, vizelethajtó hatású csalánt. 

A GéSz Gaál és Sziklás Kft. által megalkotott Flavon élelmiszer kiegészítő termékcsalád méltán érdemelte ki többek között a Hajdú-Bihar Megyei Kitüntetett Minőségi Termékdíj, a Magyar Termék Nagydíj és a Magyar Agrárgazdasági Minőségi díj elismeréseket. A magas antioxidáns tartalmú, lekvárhoz hasonlatos állagú termék előállítása során, számos Magyarországon honos és a népi gyógyászatban közismert növényt használnak fel. A készítményekben olyan flavonoidokban és más polifenol vegyületekben gazdag, magas színanyag-tartalmú gyümölcsök vannak, mint például a fekete ribizli, fekete bodza, kékszőlő, fekete szeder, fekete áfonya, homoktövis, meggy és cékla. A speciális gyártási eljárás eredménye, hogy a termék tartósítószert, mesterséges adalékanyagot, színezéket és állagjavítót sem tartalmaz. 

A berettyóújfalui Fekete András a méhek barátja. A Bihari Mézlovagrend tagja akácmézével a Hajdú-Bihar megye Minőségi Termékdíj elismerést is kiérdemelte. A Debrecen-Józsán élő Horváth Imre lépesmézet, méhpempőt, propoliszt és méhviszat állít elő. 

A Debrecen-Bánk környékén gazdálkodó Vass Tamás csaknem 200 kecskét tart. Állatait szárított és friss gyógynövényekkel táplálja. A nem mindennapi tápanyag eredményeként a kecsketejből készült joghurtokat, ízes desszerteket, gomolyákat és sajtokat előszeretettel fogyasztják kicsik és nagyok egyaránt. 

A hajdúszoboszlói Pávai Vajna féle gyógyvíz szó szerint messze földön híres. A IX. számú kút vize ásványi anyagokban gazdag és fogyasztása bizonyítottan javasolt. Az alacsony sótartalmú, hidrogén karbonátos, szén-dioxiddal dúsított ásványvíz ivókúrára elsősorban emésztőszervi megbetegedések savtúltengés, hurut és fekélybetegség esetén a savtermelést csökkentő, illetve közömbösítő hatása miatt előnyös. Az ásványvízben együttesen található kalcium, bór, fluorid és szilícium, mely kedvezően hat a csontritkulás ellen. Jódtartalma a jódhiány leküzdésében és prevenciójában kedvező hatású lehet. 

Kiss Mihály kecsketejből készít szappant. A családi gazdaságban elállított biotejet élelmiszerekhez és kozmetikumokhoz használják. A Kecsketejfürdő nevű kozmetikumok közül a háziszappan ősi kézműves mesterségként, a család 200 éves receptje alapján készült kecsketejsavó hatóanyagainak, valamint illóolajok felhasználásával – tartósítószer és szintetikus parfüm nélkül. A szappankészítő mester a tudományát a debreceni Tímárházban mutatja be a nagyközönségnek.

Termál-és gyógyvizek 

Az Észak-Alföldi régióban 200-nál is több melegvizű kút található, a térség messze híres gyógyvizéről, Hajdú-Bihar megye pedig a termál-és gyógyvizes strandok mekkája. A fürdőhelyek mindegyike rendelkezik a feltöltődésre, kikapcsolódásra és főként a betegségek gyógyítására és megelőzésére kiválóan alkalmas vizekkel, amelyek többsége alkáli-hidrogénkarbonátos, jódos-brómos, alkáli-kloridos, vastartalmú termálvíz.
 
Hajdúszoboszlón található Európa egyik legnagyobb fürdőkomplexuma. Gyógyvize csaknem 20 féle oldott ásványi anyagot tartalmaz. A 73 Celsius fokos víz 1925. október 25-én a Pávai Vajna Ferenc geológus vezette szénhidrogén kutatások során a földgáz mellett tört felszínre. A barna színű, különleges illatú vizet hamar megszerették a helyiek, mert csodálatos módon elmulasztotta a reumás fájdalmakat és a sebek is gyorsabban gyógyultak tőle. 

A Hungarospa Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő és Egészségturisztikai Zrt. fürdőjébe a 30 hektáron elterülő strand mellett, gyógymedencék és gyógyászati részleg is helyet kapott. A strandon 13 különböző medence, így élmény-, hullám-, pezsgő-, és gyermekmedence is várja a vendégeket. Magyarország első csúszdaparkjában ma már 9 pályán, köztük a fő attrakciónak számító Black Hole és a Crazy River Twister típusú csúszdákon is csobbanhatnak a bátrabbak. A gyógyulni vágyókat kezelések széles skálája várja. Legyen szó ízületi gyulladásról, degeneratív ízületi elváltozásról, ideggyulladásról, agyvérzés, agyműtét utáni bénulások utókezeléséről, érszűkületről, vagy nőgyógyászati megbetegedésről itt biztosan tudnak rá hatékony kezelést ajánlani. 

A strand mellett található az Aqua-Palace Élményfürdő, amely 15000 négyzetméteren, 16000 négyzetméter vízfelülettel rendelkezik. Az egyedülálló komplexumban trópusi fürdő, jégbarlang-, és mozi-fürdő, Római és Gangesz fürdő is gondoskodik a maradéktalan kikapcsolódásról. Az élmény teljességét ígéri a két pályás állószörf, ahol bárki próbára teheti az egyensúlyérzékét. 

Hajdúnánás legfontosabb műemléke a Tájház, páratlan látványosság a struccfarm. A város fedett gyógyfürdője tovább bővíti a látnivalókat. A nánási gyógyforrás 1019 méter mélyről 67 Celsius fokos hőmérsékletű nagy sókoncentrátumú, gazdag ásványi anyag tartalmú gyógyvíz, amely főként a mozgásszervi és csontritkulással küzdő vendégek számára nyújt gyógyító kezeléseket. 14 hektáron elterülő fürdőjében szabadtéri úszó- és gyógymedencék is helyet kaptak. Fedett fürdőjében két gyógymedence, aromaterápia és szauna található. 

Berettyóújfalu az alkáli-hidrogénkarbonátos gyógyvize elsősorban a reumatikus mozgásszervi megbetegedések kezelésére javasolt. Az 1.8 hektáron elterülő gyógyfürdő ülő- és pihenő termál medencével, gyermekmedencével igazi kikapcsolódást ígér az Alföldi városban. 

Hajdú-Bihar termál- és gyógyfürdői

Nádudvar – Strandfürdő Nátrium-hidrogénkarbonátos, fluoridos gyógyvíz elsősorban mozgásszervi megbetegedések kezelésére alkalmas.

Balmazújváros - Kamilla Gyógy-, Termál és Strandfürdő 61 C0hidrogén-karbonátos, jódos-brómos gyógyvíz elsősorban ízületi-és gerincbántalmak kezelésére alkalmas.

Hajdúböszörmény – Bocskai Gyógyfürdő A hajdúböszörményi Bocskai gyógyvíz a pajzsmirigyproblémák kezelésében hatékony. A reumatikus, ízületi bántalmakra alkalmas bromidos, fluoridos termálvíz jelent gyógyírt.

Püspökladány – Gyógyfürdő Kloridos, nátrium-hidrogénkarbonátos, jódos gyógyvíz elsősorban ízületi betegségek gyógyítására javasolt.

Hajdúdorog – Városi Strandfürdő 64,5 C0 hőmérsékletű termálvíz tör felszínre, amelynek összes oldott ásványi anyag tartalma igen nagy, így főleg ízületi betegségekre fejti ki jótékony hatását.

Földes – Termálfürdő Az 1344 méter mélyről feltörő 67 C0 kifolyási hőmérsékletű termálvíz igen magas sótartalmú, alkáli kloridos jellegű, brómos, jódos tartalmú.

Kaba – Strandfürdő Termálvize 707 méter mélyről feltörő 47 C0 nátrum kloridos jódtartalma alapján jódos vizek csoportjába tartozó metakovasavat, és metabórsavat tartalmazó termál víz. Főként mozgásszervi, gerinc, csípő, és ízületi bántalomban szenvedőkre gyakorol kedvező hatást.

Polgár – Városi Strandfürdő A fürdő hidrogén-karbonátos, fluoridos gyógyvize immunerősítő hatású, ivókúraként javítja a bélműködést, ezen túl pedig kiválóan alkalmas mozgásszervi és nőgyógyászati panaszok enyhítésére.

Tiszacsege – Termál strand A 72 C0-os víz sok oldott szerves anyagot tartalmazó alkálhidrogén-karbonátos gyógyvíz. Különösen ajánlott izom-és reumatikus fájdalmak, sömörös betegségek gyógyítására.

Tradicionális rendezvények

Aki egyszer ellátogat Hajdú-Bihar megyébe, az vissza is tér ide. A vendégszeretet, a hamisítatlan ízek, a magukkal ragadó programok, táj szépsége, a megannyi történelmi érték és természeti kincs és a feltöltődés számos lehetősége újra és újra visszacsábítja az idelátogatókat. 

A földesi Kárpát-medencei Vőfélytalálkozó a magyarság lakodalmi szokásait bemutató hagyományos rendezvény, amelyet minden évben advent előtt, András napjához kötődően rendeznek meg. Földesi módra bemutatják a hagyományos lakodalmi kellékeket, lakodalmi süteményeket, emellett néprajzi előadásokat és borkóstolót tartanak. Kora estétől a zsúfolásig megtelt nézőtér előtt fellépő vőfélyek bordalaikat, humoros és a legjobb lakodalmi történeteiket, táncaikat, alakoskodó lakodalmas szokásaikat, dramatikus lakodalmi játékaikat is előadják. 

Hajdúböszörmény ad otthont évek óta a Hajdúhét keretében megrendezésre kerülő Traktorhúzó Versenynek is, amelyre a határon túlról is érkeznek résztvevők. A versenytraktorok húzása a 120 méter hosszú és 30 méter széles speciális agyagpályán önmagában is garantálja a rendezvény látványosságát. 

Aki vidám hangulatra, vásári forgatagra és még ínycsiklandozó ételekre is vágyik az a Hajdúhadházi Káposztás Napokon mindezt egy helyen megtalálja. A gasztronómiai fesztivál a káposztatermesztéssel és feldolgozással kapcsolatos hagyományokat, szokásokat eleveníti fel. Igazi kulináris élményt jelentenek a rendezvény harmadik napján a különleges káposztás ételek. A főzni vágyó csapatokat is várnak minden évben a szervezők, hogy főzőversenyen mérjék össze a tudásokat. 

A Tormaút egy különleges gasztronómiai kirándulásra invitál. A 70 kilométer hosszú Vámospércs, Újléta, Létavértes, Kokad, Álmosd, Bagamér útvonal 1-3 napos időtartamban csoportosan és egyénileg is érdekes felfedezni valót kínál. Kerékpáron, lóháton, szekéren, de gépjárművel is könnyűszerrel bejárható az út. 

A vámospércsi református templom tornyából az 1948-ban Debrecenben zajló csatát is lehetett látni. Újléta az Ezerjó szőlő hazája. Létavértes Irinyi János a foszforos gyufa feltalálójának szülőhelye, a család sírhelye ma is látogatható. Kokadon a Betekincs Étteremben a helyi tormás ételeket és Preku Gyula pálinkafőzdéjébe ajánlatos betérni. Álmoson a Bocskai-emlékmű kihagyhatatlan látványosság, míg Bagamérban tormaország fővárosában részletes ismertetőt hallhatunk a tormatermelésről és feldolgozásról. 

A tiszacsegei halászlé messze földön ismert. Az itt készült hagyományos és korhely halászlevet még az is megszereti, aki egyébként sosem fogyaszt halas ételeket. A tiszaparti Halászcsárda, a folyó, a komp, a természet, a különleges programok évről-évre visszacsábítják július első hétvégéjén a Tiszacsegei Halászléfesztivál vendégeit. 

Hajdúnánáson júniusban hagyományosan Öhönfőző versenyt rendeznek. Az öhönfőzés bográcsban a helyszínen megadott időintervallum alatt történik. Az öhön bármilyen különleges ízesítése elfogadott. 

Hajdúnánáson 2014-ben első alkalommal rendezték meg a Hajdúk Világtalálkozóját hagyományteremtő szándékkal. A város az elmúlt években sokat tett Bocskai István emléke méltó ápolásáért, megőrzéséért. A közös múltat építi, erősíti tovább Hajdúnánás önkormányzata a Hajdúk Világtalálkozója rendezvénnyel.

A Bakonszegi Kemencés Napok a Mórzsóka Fesztiválok folytatásaként kerülnek megrendezésre minden nyárutón, már több mint tíz éve, a kalászos gabonák aratását követően. A vendégek szeme láttára készül a hagyományos kenyér, a lángos, a sokféle kelt tészta egyszerre öt kemencében, de az elkészítés és kóstolás mellett lehetőség kínálkozik a térség népi hagyományainak bemutatására; a népzene, a néptánc szépségeinek felelevenítésére, a népi játékok megismerésére. 

Derecske évek óta megrendezi a barátság és az összefogás jegyében a hagyományos disznótoros versenyét. Ezen a hagyományőrző napon felelevenítik a régi idők disznótoros hangulatát. A versenyen a zsűri a különböző kategóriák mellett értékeli a helyi különlegességeket és a résztvevő csapatok által bemutatott egyéni ízeket. A versenykategóriák: házi pálinkák versenye, hagymásvér, lacipecsenye, vagy újhús, hurka, kolbász, toros káposzta, helyi különlegességek, szúrás, feldolgozás, speciális ételek.

Népművészek, mesterek

Hajdú-Bihar megyében számos iparművész, sőt lelkes hagyományőrző gondoskodik róla, hogy a nagyszüleink öröksége unokáink ajándéka legyen. Őrzik a növénytermesztés és az állattenyésztés hagyományait. Megtanulták és tovább is adják a fiatalabb generációnak az egészséges ételek és élelmiszerek készítésének, a természetes anyagok felhasználásnak fortélyait. Tudják és művelik is az egykor mindennapos használati cikkek előállítását. Hajdú-Bihar mesterei bizony szívvel-lélekkel óvják a megye kincseit. 

A derecskei Barta József faragó népi iparművész, népi használati tárgyakat készít. Ónémet faliórát, konzolos faliórát, barokk faliórát, paraszti szövőszéket, haranglábat, gyermekjátszót készít fából.

Az ebesi Benei Péter a valaha nagyon elterjedt, faragott fapipákat készíti.

Csibi Csaba hortobágyi magyar szürke marha szarvából készít óraláncot és medált. 

A hajdúböszörményi Kozma Romolus Tibor kézi készítésű lábbeliket gyárt. A cipészmesternél jelenleg 35-40 modell közül a választhatnak a megrendelők, amelyek között a jól ismert Budapest és Oxford fazonok mellett, egyedi tervezésű lábbelik is megtalálhatók. Kozma Romulus Tibor az általa használt varrástípusok (gojzer, rámán, angol, német, lánc, stuffolt, varrott, bevont rámás) közül kiemelte az opánka jellegűt, amelyet rendkívül kevés mester ismer. 

A Hajdú-Bihar megyei Gyönyörűné Erdei Judit olyan derecskei szűrrátétes motívumokkal díszített lakástextileket (terítők, párnahuzat) készít, amelyek a mai modern lakáskultúrában is megállják a helyüket. A termékek filcből hagyományos eljárással készülnek. 

A balmazújvárosi Mihalkó Gyula pásztorkalapjai merinói báránygyapjúból, kézzel készülnek. A kalap az ősi és a mai pásztorok életéhez is hozzátartoznak. 

A nádudvari fekete kerámia kiásott agyagból készített, hagyományos módon korongozott edények, amelyek nemcsak hasznosak, de nagyon szépek is. Sikált díszítésüknek, és az így kapott magas fényüknek köszönhetően minden konyha, ebédlő vagy tálaló dísze a nádudvari fekete kerámia. Festéket nem használnak a mesterek, az edények a redukciós égetés során kapják fekete színűket. 

A Fazekas család tradicionális fazekassággal foglalkozó dinasztia. Náluk 300 éve száll apáról fiúra hogyan kell a lefojtott, füstös kemencében kiégetni a messze földön híres edényeket. Fazekas Ferenc és Ifj. Fazekas István – utóbbi a legfiatalabb a családban – akik tovább viszi a családi hagyományt és a Fazekas edény egyediségét és sajátosságait.
Dobiné Vass Júlia szintén Nádudvaron készíti fazekas termékeit. Egyebek mellett lisztes bödönöket, arató korsókat, vizes kantákat, szűrő tálakat és a különleges hálós töltött káposztafőző fazekakat. A népi iparművész és termékei minden hagyományőrző vásáron megtalálhatóak.

K. Nagy Zsolt édesanyja Dobiné Vass Júlia és édesapja K. Nagy György fazekasoktól és nagyszüleitől tanulta a mesterség fortélyait. Több fajta edényt készít, több fajta égetési technikával. Így nádudvari feketekerámiát, korsót, kantát, köcsögöt, virágcserepet, főző fazekakat, lábasokat, sütő tálakat. Ezek az edények nem csak szépek, de hasznosak is. Kemencében, sütőben, vagy grillrácson is lehet bennük ízletes ételeket készíteni.

Varga Tamás késes. A Debrecen-Józsán élő népi iparművész a mai napig kézzel készít minden egyes kést, melyek között megtalálhatók hagyományos és a mai kor igényeit kielégítő modernebb darabok is. A penge anyaga lehet rozsdamentes és szénacél, a markolat pedig szarvas agancs, szaru és különböző trópusi fák.


Elnöki köszöntő
Eseménynaptár

Hajdú - Bihar Megyei foglalkoztatási megállapodás, foglalkoztatási - gazdaságfejlesztési együttműködés Hajdú-Bihar Megyei Klímastratégia kidolgozása és Éghajlatváltozási Platform létrehozása Megye Történelme Megye Gazdasága Megye Turizmusa Megyei Sport Települések Teremigénylés