Földrajzi adottságok

Hajdú-Bihar vármegye Magyarország keleti részén helyezkedik el, az észak-alföldi régió gazdasági, oktatási, tudományos és kulturális szerepkörrel bíró központja, az ország negyedik legnagyobb vármegyéje.
Területe: 6210 km².

A vármegye területére szomszédos tájak is áthúzódnak. Északkeleti részét érinti a homokbuckás dél-nyírség, közepén észak-déli irányban húzódik a Hajdúság és Dél-Hajdúság, nyugati részét a Közép-Tisza-vidék egyik tájegysége, a Hortobágy foglalja el, déli pereme pedig, a Berettyó-Körös-vidék átnyúlik a vármegye közigazgatási határain.
Hajdú-Bihar vármegye felszíne jellemzően síkság. A kevéssé tagolt sík terület teljes egészében az Alföldhöz tartozik.
Északnyugaton a vármegyehatáron folyik a Tisza, délen található a Berettyó és a Sebes-Körös. A Tiszát a Berettyóval a Keleti-főcsatorna köti össze, és ebből ágazik ki a Nyugati-főcsatorna. A vármegye mesterséges tavakban és hévízekben viszonylag gazdag.

Az időjárást a sok napsütés (évi 2000-2100 óra) és a kevés csapadék jellemzi. Az évi középhőmérséklet 10,5 – 11 °C, ami köszönhető a júliusi 20,5 – 22 °C átlaghőmérsékletnek. A tél általában kemény fagyokat hoz, a leghidegebb január. A csapadék szempontjából Hajdú-Bihar vármegye az Alföld egyik legszárazabb vidéke, a Hortobágy déli része pedig az ország egyik legszárazabb területe, ahol a csapadék évi mennyisége nem éri el az 500 mm-t.

A vármegye élővilága a mezőgazdasági termelés és a folyószabályozások miatt jelentősen átalakult. Leginkább a Hajdúháttól a Tiszáig terjedő hatalmas szikes területen, a Hortobágyon maradt meg az eredeti füves puszta.
Hajdú-Bihar földrajzi elhelyezkedése alkalmassá teszi a vármegye teljes területét arra, hogy jelentős szerepet játsszon Magyarország és Közép-Kelet-Európa logisztikai rendszerében. Országon belül periférikus fekvésű területként határozható meg, ugyanakkor ezen helyzetéből fakadóan fontos tranzitterület is. Közúton öt fő közlekedési úton (4-es, 33-as, 35-ös, 42-es, 47-es számú főutak) elérhető, továbbá az M3-as autópályán Görbeházáig, az M35-ös autópályán Berettyóújfaluig, majd az M4-es autópályán a magyar-román országhatárig utazhatunk. Közúti határátkelők Románia felé Ártándon, Létavértesen és Nyírábrányban találhatók.