Vármegye turizmusa

Hajdú-Bihar vármegye vadászterülete 540 ezer hektár. Ezen 77 vadgazdálkodási egység (vadásztársaság és földtulajdonosi közösség) folytat vadgazdálkodást. A területek fő vadfaja a fácán, a mezei nyúl és az őz. Telepített vadfaj a dámszarvas. Az utóbbi években jelentősen elszaporodott a vaddisznó is. Híres a vármegye a Hortobágyon részben átvonuló részben áttelelő vízi szárnyasokról, daruról, vadlibáról és vadrécékről.

A Derecskei Vadásztársaság mintegy 10.500 hektáros területe Hajdú-Bihar vármegye szívében, Debrecentől déli irányban 25 kilométerre található. Területük apróvadas jellegű, ahol főleg mezei nyúl, őz, fácán, vadliba, vadkacsa található. Őzállományuk kimagasló eredményeket mutat. Az elmúlt években számos érmes őzbakot sikerült elejteni.

A területen váltóvadként jelen van vaddisznó is. A vadásztársaság lehetőséget kínál bérvadászok számára a fent említett vadfajokra. Vadászataikon elsősorban társas, de cserkelő, illetve les vadászatot javasolnak vendégeiknek.

A Nyírerdő Zrt. kezelésében vannak a Hajdú-Bihar vármegyei vadászterületek közül a gúthi, a halápi és a bagaméri részek.

A gúthi erdőben az őzbakvadászat és az egyre népszerűbb gímszarvas, valamint a téli szarvasvadászatok színesítik a vadászati palettát. A terület 1957 óta van az erdőgazdaság kezelésében, mára pedig világhírnévre tett szert, köszönhetően az 1972-ben betelepített dámoknak. Az itt elejtett dámbikák trófeái a világranglista első, második és hetedik helyét birtokolják az első tízből.

A vadászok egyénileg és csoportosan is érkeznek. Lehetőség van lovaskocsis barkácsolásra, lesvadászatra, egyéni cserkelésre, őzhívásra, hajtásra és riglizésre is. A területen három vaddisznóskert biztosítja a sportszerű, nagyterítékű kan hajtóvadászatokat. A megfáradt vadászoknak egy impozáns, az erdő közepén található első osztályú, és két másodosztályú vadászház szolgál pihenőhelyül.

A Debreceni Erdőspusztákon található a halápi vadászterület. A Debrecentől mindössze 10 perces autóútra lévő változatos környezet, ideális az őzek és a vaddisznók számára. Az őzbakok agancsainak nagysága közepes, az átlagos trófea súlyuk 250-300 gramm, de minden évben kerül 400-500 grammos trófeájú bak is. A trófeák szépek, jól gyöngyözöttek. Az őzbakok vadászatát elsősorban az őz üzekedési időszakára ütemezik.

Bagaméri vadászterület

A Halápi Erdészethez tartozó Bagaméri vadászterület a román határ mentén, nyírségi dombos vidéken és a Kék-Kálló vadregényes, ligeterdős völgyében található. A 2007-ben kialakított vadászterületen a vaddisznó és az őzállomány jelentős. Emellett található itt egy 780 hektáros, gím és vaddisznó tartására alkalmas vadaskert is, amely a közeljövőben tovább bővíti a vadászati lehetőségeket. Debrecen, valamint a gúthi erdészházak közelsége miatt szállás és étkezési lehetőség is rendelkezésére áll a vadászaton résztvevők számára.

Hajdú-Bihar vármegyében nincs hiány természetes alapanyagból készült minőségi termékekből. A jó levegőn, megfelelő táplált állatok értékes húsa, és a vegyszerektől mentes növények termése az egészség megőrzésének kulcsai.

A mangalica a hazai zsírsertéseink és a Szerbiából származó sumadia fajta keresztezésével jött létre. Több fajtája – szőke, vörös, fecskehasú – közül a szőke volt a legelterjedtebb. Jól tűri a külterjes tartási viszonyokat, jó kondakészségű sertések. A mangalicák nem nagytestűek ugyan, de hizlalva elérhetik a 200 kilogrammos súlyt is. Ilyenkor a vágósúly csaknem 75%-a fehéráru (szalonna, háj, bélzsír). Éppen ezért a mangalica a világ egyik legjobb zsírsertése. 1973-ban a mangalicát védett fajjá nyilvánították. A magyar szürke szarvasmarha fennmaradását a lelkes hazai tenyésztőknek köszönhetjük.  A leghosszabb szarva az ökörnek van, amely akár a 100 centimétert is elérheti, a bikáké ettől valamivel rövidebb (60-70 centiméter), a legrövidebb és legvékonyabb a teheneké. Tejtermelése nem számottevő, főleg a húsát hasznosítják. A kifejlett bikák tömege elérheti a 800-900 kilogrammot, a teheneké 500-600 kilogrammot.

A Nemzeti Park védőzónájában a szántóföldi ökológiai gazdálkodást integrálja. Ennek eredményeként több mint 600 hektáron folytatnak a környező kistermelők és magánvállalkozók biotermelést. A Hortobágyon kívül szerte a vármegyében termesztenek finom, egészséges növényeket és számos helyen tartanak természetes környezetben állatokat.

A derecskei alma országos hírű, az egészség és a környezettudatos termesztés mintapéldája. Az ízletes, lédús, édes ropogtatni való derecskei almát magas beltartalmi értékének és különleges ízvilágának köszönhetően még azok is jóízűen fogyasztják, akik ritkán esznek gyümölcsöt.

A hajdúböszörményi Fekete Zsóka bio körülmények között tartja szőke mangalica sertéseit. A tartáson túl, a húsok feldolgozása is hagyományos recept szerint történik.

A biomódon hizlalt sertéseket hagyományos paraszti eljárással és ízesítéssel dolgozzák fel. A hajdúk fővárosában készíti még paraszti eljárással sertéshúsból készült füstölt hús készítményeit Erdős Antalné is.

A téglási Lukács Attila kisüzemi körülmények között, kézi munkaerővel dolgozza fel üzemében az ízletes füstölt húsokat. A parasztkolbász, a szalonna, az oldalas, a karaj, tartja, a csülök, és a sonka, de még a sütnivaló húsok sem tartalmaznak sem tartósítószert, sem színanyagokat, sőt aromát sem. A húsok alapanyagául a természetes körülmények között tartott, tradicionális eljárással feldolgozott hazai sertések szolgálnak.

A biztonságos élelmiszer termelés egyik iskolapéldája a balmazújvárosi Rózsa Péter és Virágoskút Kft. nevű biogazdasága. A cukkikni, a kapia-paprika, a padlizsán, a petrezselyem mellett, 4 fajta sütőtököt és 10 féle paradicsomot termesztenek. Fóliasátor alatt egyebek mellett szamócát, fekete ribizlit, málnát, kajszibarackot nevelnek. A gazdaságban mindent feldolgoznak. 50 különböző zöldségkonzervből választhatnak a minőségi élelmiszert keresők, de rostos leveket és szörpöket is előállítanak a gazdaságban, ahol vegyszerek és szintetikus anyagok helyett katicabogarakkal, gombákkal, fűrészdarazsakkal és ragadozó poloskákkal védekeznek többek között a rovarölő szerek helyett.

A téglási Vilmányi János savanyúságkészítéssel foglalkozik. Összesen 15 féle terméket állít elő, amelyet saját savanyítóüzeméhez tartozó csomagolóüzemében dolgoz készre.

A derecskei Zsákai Ildikó és Sápi József kizárólag magyar alapanyagok felhasználásával állítanak elő lekvárokat, amelyek gyümölcs és zöldségtartalma 80-100%-os, hagyományos eljárással üstben készülnek, tartósítószer felhasználása nélkül.

A Sárrétudvariban lévő Servet 2000 Kft. saját tehenészetéből származó nyers tejből készít sajtokat, ízletes joghurtokat, túrót és tejfölt.

A görbeházi Pellett-96 Kft. szintén a Hajdú-Bihar vármegyei természetes élelmiszerek és alapanyagok gazdag palettáját bővítik. Hidegen sajtolt, valamint sajtolt, szagtalanított étolajat állítanak elő. Az étolajok előállításakor nem használnak vegyi anyagokat, sem  adalékanyagot, és nem vonnak ki belőle semmilyen alkotó elemet. Az így kapott olaj, tiszta, vitaminokban gazdag kizárólag napraforgóból készült.

A tedeji MBO Befektető Mezőgazdasági és Szolgáltató Kft. száz százalékos rostos zöldség és gyümölcslevei tartósítószer, mesterséges színezék és adalékanyagok nélkül készülnek.

Hajdúnánás városa Nánási Portéka címmel saját márkát alkotott. Nánási portékának azt a terméket nevezik, amelyet állandó lakcímmel rendelkező hajdúnánási termelő által, a városban megtermelt, feldolgozatlan és/vagy feldolgozott élelmiszer, mezőgazdasági termék, élő állat. A feldolgozott termékek közül az minősül Nánási portékának, amely alapanyagának legalább ötven százalékát a város határain belül állították elő.

Hajdúnánás első márkája 2014-ben elsőként került be az európai Közös Agrárpolitika Kommunikációs Díj legjobbjai közé.

A Debrecen-Bánk székhelyű Dynamic 2000 Kft. „Csupa” fantázianevű tejtermékei 100%-ban tej alapanyagból, saját fejlesztésű receptek alapján készült termékek, amelyeket adalékanyagok, színezékek, állományjavítók nélkül állítanak elől. A kefirt, a gomolyát, a sajtot, a joghurtot kicsik és nagyok egyaránt előszeretettel fogyasztják.

A gyógynövények jótékony hatása évezredek óta ismert. Hazánkban már a középkorban ideérkező és itt letelepedő szerzetesek is gyűjtöttek gyógynövényeket. Az ezekből készült teák, tinktúrák, kenőcsök, fürdő-és illóolajok a betegségek gyógyítására és megelőzésére is kiválóan alkalmasak. Legyen az bőr-, légző- vagy emésztőszervi betegség, alvászavar, esetleg kimerültség, a gyógynövények segítenek a problémák enyhítésében. De keresett alapanyagok az élelmiszeripar, sőt a kozmetikai iparban is.

A Herbária balmazújvárosi Üzeme a Hangya Szövetkezet tagjaként 1935-től foglalkozik gyógynövények felvásárlásával és feldolgozásával. Az üzem egyik fő tevékenységeként a környező jó minőségű gyógynövényeket a gyűjtőktől megvásárolja, szükség esetén megszárítja, és az igényeknek megfelelően továbbdolgozza. Az üzem másik fő profilja a közel 40 féle kozmetikai termék gyártása: gyógynövény alapú kozmetikai termékek széles palettáját kínálja a vásárlóknak. A Herbária balmazújvárosi üzemében többek között Hajdúhadházról beszállított gyógynövényeket is feldolgoznak, például az immunerősítő, allergiacsökkentő, vértisztító, vizelethajtó hatású csalánt.

A GéSz Gaál és Sziklás Kft. által megalkotott Flavon élelmiszer kiegészítő termékcsalád méltán érdemelte ki többek között a Hajdú-Bihar Megyei Kitüntetett Minőségi Termékdíj, a Magyar Termék Nagydíj és a Magyar Agrárgazdasági Minőségi díj elismeréseket. A magas antioxidáns tartalmú, lekvárhoz hasonlatos állagú termék előállítása során, számos Magyarországon honos és a népi gyógyászatban közismert növényt használnak fel. A készítményekben olyan flavonoidokban és más polifenol vegyületekben gazdag, magas színanyag-tartalmú gyümölcsök vannak, mint például a fekete ribizli, fekete bodza, kékszőlő, fekete szeder, fekete áfonya, homoktövis, meggy és cékla. A speciális gyártási eljárás eredménye, hogy a termék tartósítószert, mesterséges adalékanyagot, színezéket és állagjavítót sem tartalmaz.

A berettyóújfalui Fekete András a méhek barátja. A Bihari Mézlovagrend tagja akácmézével a Hajdú-Bihar megye Minőségi Termékdíj elismerést is kiérdemelte. A Debrecen-Józsán élő Horváth Imre lépesmézet, méhpempőt, propoliszt és méhviszat állít elő.

A Debrecen-Bánk környékén gazdálkodó Vass Tamás csaknem 200 kecskét tart. Állatait szárított és friss gyógynövényekkel táplálja. A nem mindennapi tápanyag eredményeként a kecsketejből készült joghurtokat, ízes desszerteket, gomolyákat és sajtokat előszeretettel fogyasztják kicsik és nagyok egyaránt.

A hajdúszoboszlói Pávai Vajna féle gyógyvíz szó szerint messze földön híres. A IX. számú kút vize ásványi anyagokban gazdag és fogyasztása bizonyítottan javasolt. Az alacsony sótartalmú, hidrogén karbonátos, szén-dioxiddal dúsított ásványvíz ivókúrára elsősorban emésztőszervi megbetegedések savtúltengés, hurut és fekélybetegség esetén a savtermelést csökkentő, illetve közömbösítő hatása miatt előnyös. Az ásványvízben együttesen található kalcium, bór, fluorid és szilícium, mely kedvezően hat a csontritkulás ellen. Jódtartalma a jódhiány leküzdésében és prevenciójában kedvező hatású lehet.

Kiss Mihály kecsketejből készít szappant. A családi gazdaságban elállított biotejet élelmiszerekhez és kozmetikumokhoz használják. A Kecsketejfürdő nevű kozmetikumok közül a háziszappan ősi kézműves mesterségként, a család 200 éves receptje alapján készült kecsketejsavó hatóanyagainak, valamint illóolajok felhasználásával – tartósítószer és szintetikus parfüm nélkül. A szappankészítő mester a tudományát a debreceni Tímárházban mutatja be a nagyközönségnek.