Hírek archívum

A december 11-i megbeszélésen mások mellett Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, Papp László, Debrecen polgármestere, Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke, valamint országgyűlési képviselők is részt vettek. 

Palkovics László azt hangsúlyozta, hogy a cél a teljes régió fejlesztése, Papp László pedig úgy fogalmazott: „a gazdaságfejlesztési folyamatoknak kéz a kézben kell járni a város- és térségfejlesztési folyamatokkal”. 

Pajna Zoltán a találkozón röviden ismertette az Északkelet-Magyarországi Gazdaságfejlesztési Zónával kapcsolatos stratégiai tervezés folyamatát. Hangsúlyozta továbbá, hogy Hajdú-Bihar megerősödött térségi szereppel, valamint dinamikus és versenyképes, magas hozzáadott értékű gazdasággal rendelkező megye, mely elhivatott természeti és kulturális értékeinek megőrzésében, egyben nyitott a kreatív és innovatív kezdeményezésekre. 

(fotók:Miskolczi János)

Debrecenben a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat nevében Pajna Zoltán elnök helyezett el koszorút.

A nyíradonyi megemlékezésen Tasi Sándor alelnök képviselte a megyei önkormányzatot és mondott ünnepi beszédet. 

Az október 22-én tartott szakmai fórum elején Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke, Dr. Papp László, Debrecen polgármestere és Nagy Balázs, az Innovációs és Fejlesztési Minisztérium stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára köszöntötte a Jász-Nagykun-Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár Bereg, Heves és Nógrád megye képviseletében megjelenteket. 

Pajna Zoltán elmondta, hogy az értekezlet célja az operatív együttműködés kialakítása, a tervezett fejlesztések optimalizálása annak érdekében, hogy a következő időszak jól tervezhető legyen. 

Papp László úgy fogalmazott, a Debrecen fejlesztési körzetében létrehozott Agglomerációs Fejlesztési Tanács, valamint a Város, az Egyetem, és a Kamara szoros együttműködése, továbbá a Megye és a Város közötti kooperáció is példaként szolgálhat a környező megyék számára is.

Nagy Balázs pedig azt mondta, fontos, hogy a megyék megismerkedjenek, hiszen a fejlődéshez elengedhetetlen, hogy a várható fejlesztések kapcsolódjanak, kiegészítsék egymást. Hozzátette, a térségi fejlesztéseket össze kell hangolni például a turizmus tekintetében, és fontos, hogy azok egymásra épüljenek. 

Lenártek András, a BAZ Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. ügyvezetője

Hubai Imre, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnöke

Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke

Sándor Ildikó, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöki tanácsadója

A Hajdú-Bihar Megyei Cigány Területi Nemzetiségi Önkormányzat Közgyűlése

2020. november 6-án (pénteken) 11.00 órakor,

a közgyűlés hatáskörébe tartozó, közérdekű kérdésekben közmeghallgatást tart. 

Helyszín:

Hajdúhadház Városi Önkormányzat Díszterme

(4242 Hajdúhadház Bocskai tér 1.)

Felhívom szíves figyelmét, hogy az önkormányzat épületében a közösségi terekben (folyosók, mosdók, tárgyalók, lift stb.) kötelező a szájat és orrot eltakaró maszk viselése. 

A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet 1. §-ban foglaltak értelmében – figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdésére – a Hajdú-Bihar Megyei Cigány Területi Nemzetiségi Önkormányzat közgyűlésének ülése 2020. november 4. napjától nem hívható össze, illetve a már összehívott ülés nem tartható meg.

Négy település, Egyek, Görbeháza, Nagyrábé, Polgár, valamint a Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. konzorciumában szennyvízelvezetési és -kezelési fejlesztés valósul meg az érintett területeken. A projekt állásáról október 21-én tartottak tájékoztatót a települések Nagyrábén, ahol elhangzott: 

• Egyeken bővítik a csatornahálózatot, és fejlesztik a már meglévő szennyvíztisztító telepet, erre 1.637.365.217 Ft áll rendelkezésre. A fejlesztésen belül 615 db házi bekötés és több, mint 20 km csatorna lefektetése valósul meg. 

• Görbeháza ugyanezekre a feladatokra 586.792.858 Ft-ot kapott. A munkálatok során  281 db házi bekötés és több, mint 7,7 km csatorna lefektetése történik.

• Nagyrábén a csatornahálózatot bővítik és új szennyvíztelepet építenek, 1.725.617.639 Ft támogatásból. Ez 949 db házi bekötést, és mintegy 22,3 km csatorna lefektetését jelenti.

• Polgáron pedig 862.813.759 Ft jut a csatornahálózat bővítésére. 506 db házi bekötés és csaknem 10,7 km csatorna lefektetése valósul meg. 

A beruházás a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretében jön létre, összesen 5.151.198.172 forint támogatással, „Északkelet-magyarországi szennyvízelvezetési és -kezelési fejlesztés 3.” elnevezéssel. A teljes fejlesztéssel várhatóan jövő januárra végeznek.

Az eseményen Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke mondott köszöntőt.

A gyülekezet elnöksége egy éve, az első Nagytemplomi istentisztelet 200 éves jubileuma alkalmából döntött úgy, hogy az évfordulónak méltó és maradandó emléket állít. 

A megvalósításhoz 20 millió forintra volt szükség, mely széles körű összefogásnak köszönhetően rövid időn belül összegyűlt. Az adományozók között magánszemélyek, vállalatok, egyházi és önkormányzati szervek is szerepeltek. 

A város ikonikus épületének harangjátéka nemcsak az Istentiszteleteken szólal meg, hanem a Kossuth téren sétálók is hallhatják a dallamokat.

Az ünnepi istentiszteleten a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzatot Pajna Zoltán elnök képviselte.

(fotók: haon.hu)

Az esemény minden évben az adventi időszakra esett, most azonban a járványhelyzet miatt előrébb hozta a szervező Keleti Főcsatorna Egyesület, így október 17-én gyűlhettek össze az ikrek szabadtéren, a Városi Sport- és Rendezvényközpont előtt. 

A XII. Böszörményi Ikertalálkozó fővédnöke Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke volt. 

(fotók: Facebook)

Szólláth Tibor polgármester köszöntőjében elmondta, hogy a kendereskerti látogatóközpontot nyolc éve kezdték kialakítani, és azóta is egyre többen jönnek el a pásztorkultúra részét képező ki- és behajtási ünnepségre. Hangsúlyozta, hogy a pásztorkultúra fenntartása kiemelten fontos, hiszen ez a világörökség olyan része, mely csak hazánkban van jelen.

Dr. Tiba István, a térség országgyűlési képviselője mindezt kiegészítette azzal, hogy a tervek szerint a ház felső szintjén szobákat is kialakítanak majd, hogy az érdeklődők minden évszakban részesei lehessenek a hagyományápolásnak. 

Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke beszédében ismertette a beruházást. Elmondta, hogy a Portéka Ház egy összetett program szerves része. Mégpedig a „Magyar Szürkék Útja – kulturális tematikus útvonal Hajdú-Bihar megyében” elnevezésű projekt egyik eleme, mely hét település (Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Balmazújváros, Nagyhegyes, Hortobágy, Nádudvar, Hajdúszoboszló) és a megyei önkormányzat partneri együttműködésében egy olyan tematikus turisztikai kínálatot szeretne majd biztosítani, ami a közös múltat teszi egy zsinórmértékbe. Szerinte azok, akik hajtották a szürkemarhákat Ausztria, Olaszország vagy Németország piacaira, nemcsak egyszerű marhahajcsárok voltak, hanem egyfajta kultúrát közvetítettek és hoztak onnan hazánkba is. 

Dr. Nagy István agrárminiszter is jelen volt az eseményen, aki a pásztorokat méltatta. Mint mondta, szolgálatuk nem kevesebb volt, mint a kiemelkedő érték védelme. A 14. századtól a szürkemarha léte munkát, szakmát és kultúrát adott, sőt, a népi kézművesség fejlődéséhez is hozzájárult. Hangsúlyozta továbbá, hogy a pásztorkultúrát, ezt az alkotó életformát nem elég csak gyűjteményekben bemutatni, hanem élővé, mindenki számára elérhetővé kell tenni. Erre vállalkozott a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat. 

A Portéka Ház kiállítóterének egyik legfőbb értéke a nánásiak közösségi- és nemzettudatát is formáló, az állattartó életmódhoz kapcsolódó tárgyak bemutatása lesz. Mindez ötvöződik a helyi termékek bemutatásával, népszerűsítésével. 

A ház egyelőre még üres, de hamarosan megtelik helyi kézműves termékekkel. 

Jelenleg a Keleti-Főcsatorna építését bemutató sajtótörténeti kiállítást láthatják az érdeklődők.

A Portéka Ház az Európai Unió által meghirdetett Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében, 114.700.000 Ft támogatásból valósulhatott meg. A kivitelezés teljes költsége mintegy 121 millió Ft volt. 

A fejlesztés célja a gyorsabb és biztonságosabb közlekedés, valamint a környezetvédelem. A 100-as vasútvonal korszerűsítése már évek óta zajlik; Szolnok és Püspökladány között már 2015-re megvalósult, majd a Püspökladány és Ebes közti szakasz következett, mostanra pedig már elérte Debrecent a felújítás.

A munka része volt a 4-es főút, a Földesre vezető út és a Határ út csomópontjában egy vasúti felüljáró, valamint egy ötágú körforgalom megépítése is.

Bodó Sándor országgyűlési képviselő, államtitkár az átadó ünnepségen azt mondta, a kormány stratégiai célnak tekinti a közösségi közlekedés versenyképességének növelését. Hozzátette, hogy a következő uniós ciklusban az előzőnél több EU-s forrást, akár 2000 milliárd forintot lehet majd a közösségi közlekedési fejlesztésekre fordítani. 

Pósán László országgyűlési képviselő pedig arról beszélt, hogy a minőségi vasúti pálya fontos szempont a befektetők számára, így ez újabb helyzeti előnyt hozhat Debrecennek. 

A teljes beruházás 15 milliárd 283 millió forintból, nagyrészt európai uniós finanszírozással valósult meg, a fennmaradó részt a magyar állam állta.

Az eseményen a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzatot Pajna Zoltán elnök képviselte. 

(fotók: dehir.hu)

Az október 16-i megnyitó ünnepségen Kolozsvári István, a Bihari Népművészeti Egyesület elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd Bulcsu László, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke mondott ünnepi beszédet. Úgy fogalmazott, szívet melengető és gyökeret, magot találó érzés itt állni. Szerinte az alkotásnak nincs kora, nincs ideje, és ez a kiállítás is bizonyítja, hogy általa tökéletesen meg lehet jeleníteni, Biharban miként és hogyan élünk.

Muraközi István, Berettyóújfalu polgármestere pedig azt mondta, büszke arra, hogy a városban egy ilyen színvonalas és jelentős rendezvény megvalósulhat. Hozzátette, az alkotók és közösségek szerencsére tovább éltetik akár a népzene, akár a néptánc, vagy az alkotó népművészet területén ezeket a tárgyi örökségeket, ami elengedhetetlen. 

Az esemény az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Hagyományok Háza, a Népművészeti Egyesületek Szövetsége és a Bihari Népművészeti Egyesület szervezésében jött létre. A tárlat december 20-ig látható, hétköznapokon 13 és 17 óra között, de a 06-54/400-146-os telefonszámon vagy a nepmuv93@gmail.com e-mail címen történő előzetes bejelentkezés alapján bármikor megtekinthető. 

(fotók: berettyohir.hu)

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiírt egyik pályázaton nyert forrást a települések számára, kulturális rendezvények megvalósítására. A jelentkező települések közül azok kaptak forrást, melyek megfeleltek az előírt kritériumoknak. A megyei önkormányzat így már több, mint harminc olyan kulturális eseményt tudott támogatni, amelyek előadó-művészeti tevékenységgel egészültek ki. Ilyenek voltak például a színházi előadások, az operett műsorok, a klasszikus fúvószenekari produkciók vagy a guruló zongora. 

A megyei önkormányzat célja, hogy kikapcsolódási lehetőséget biztosítson az adott település lakosai részére, és azt minőségi műsorokkal, elismert előadókkal valósítsa meg, a járványhelyzetre tekintettel lehetőleg külső helyszínen. 

Megkezdte a felkészülést a 2021-2027-es uniós fejlesztési ciklusra a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat. Az előkészítő munka egyik legfontosabb része a 2014-2020-as fejlesztési időszakra elkészített megyei területfejlesztési koncepció és program aktualizálása, módosítása az új programozási időszakra vonatkozóan. Ennek célja, hogy a megyei területfejlesztési dokumentumok a 2021-2027-es időszakra kijelöljék Hajdú-Bihar megye fejlesztési irányait, elképzeléseit, hogy támogassák a helyi igényekre alapozott, megyei szintű fejlesztéseket lehetővé tévő, az illetékes szakminisztériumok által kidolgozásra kerülő új területi operatív program végrehajtását.

A tervezési munka része a megye területén élő állampolgárok, az itt működő érdekképviseletek, társadalmi és szakmai szervezetek, vállalkozások fejlesztési igényeinek, elképzeléseinek megismerése is, hiszen Hajdú-Bihar megye folyamatos fejlődése közös ügyünk és érdekünk. 

A megyei önkormányzat ezért várja a véleményeket, elképzeléseket a hbmo.hu honlapon, a „Megyei tervezés 2021-2027” menüpont alatt közzétett online kérdőíven keresztül, de azok megküldhetők a megyeitervezes2027@hbmo.hu e-mail címre is 2020. október 31-ig.

Az ünnepségsorozat a Magyar Falu Program keretében felújított fogorvosi rendelőnél kezdődött, ahol Tóth Sándor polgármester elmondta, hogy a beruházásra 21 és fél millió forintot nyert az önkormányzat. Hozzátette, hogy az ehhez kapcsolódó eszközbeszerzés még folyamatban van, erre 3 millió forint áll rendelkezésre. 

Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke beszédében úgy fogalmazott: „Az Európai Unió szemével ezek a kisebb települések nem biztos, hogy látszanak, de a Magyar Kormány felismerte a vidéken élők alapszolgáltatásai biztosításának fontosságát.” Hozzátette, a cél, hogy 2030-ra az északkelet-magyarországi övezetet alkotó hat megyében olyan gazdaságfejlesztések legyenek, amelyek a következő évtizedekre megalapozzák a térség dinamikus fejlődését. 

Tasó László országgyűlési képviselő pedig azt hangsúlyozta, hogy a Magyar Falu Program keretében rég várt fejlesztések valósultak meg. A gazdaságfejlesztés azon ágát hozták létre, mellyel a kistelepüléseket próbálják helyzetbe hozni. 

Több, a Vidékfejlesztési Program keretében felújított bel- és külterületi utat is átadtak Álmosdon. Az ünnepségen Markocsány Tamásné alpolgármester elmondta, hogy az utóbbi időben a korszerűsített utakon kívül számos fejlesztés valósult meg a Magyar Falu Program, valamint a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében is. Egyebek mellett megújult az Egészségház, új óvoda és bölcsőde épült, és már tanyabusz is van a településen. 

Tasó László a szalagátvágás előtt hangsúlyozta, hogy az útfelújítások sora folytatódik. Példaként említette, hogy a Vámospércsről Bagamér felé vezető út hiányzó három km-es szakasza is hamarosan megépül, majd épül tovább, Álmosd felé is. 

Az ünnepség a Bocskai Emlékműnél folytatódott, ahol múltidéző beszédekkel és koszorúzással is megemlékeztek a győztes Bocskai-csata 416.  évfordulójáról. 

Végül az általános iskola mellett kialakított rekortán pályát is felavatták. A többfunkciós sportpálya telepítésére 58 millió forintot nyert a település a BM-MLSZ pályaépítési program keretében.