Hírek archívum

Az Interreg Europe program 10. „Let’s Cooperate” interregionális együttműködési fóruma (#europecooperates) 2024. március 20-21-én került megrendezésre a belgiumi Antwerpenben.

Az esemény célja az egyik legszélesebb körű európai területi együttműködés megünneplése, sikereink és buktatóink megosztása volt, egyben az új, 3. pályázati felhívás elindítása és az új partnerországok üdvözlése az Interreg Europe programban.

A színes, tartalmas és szakmailag kiemelten érdekes programok során számos javaslat, iránymutatás, érdekes tipp és tanács hangzott el mindazok számára, akik új ötleteket, kezdeményezéseket kívánnak megvalósítani a következő években. Ehhez nagyszerű motivációt jelentett az úgynevezett stratégiai előrejelzésről (strategic foresight) szóló előadás, hiszen mindannyiunk számára kulcsfontosságú, hogy feltárjuk mindazon információkat, amelyek meghatározzák munkánk jövőbeli működési környezetét, és ebben a gyorsan, kiszámíthatatlanul változó környezetben hatékonyan reagálhassunk a változásokra.

Elsőként itt nyílt lehetőség az Interreg Europe közösséghez csatlakozó új országokkal való találkozásra: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Moldova, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia és Ukrajna képviseletében a települési, regionális és szakmai fejlesztések képviseletében több tucat új partnerintézmény mutatkozott be.

Nagyszerű inspirációt jelentett az újonnan érkezők számára az együttműködések, az igazán szoros és értékes partnerségek erejének, illetve az Interreg Europe program meghatározó platformjának, a Szakpolitikai Tanulási Platformnak (Policy Learning Platform) a bemutatása.

A Platform fő célkitűzése a szakpolitikai tanácsadás, a tudásmegosztás és a hálózatépítés; már jelenleg is több ezer eredményesen működő jó gyakorlat segíti az európai térségek és szakemberek munkáját, tudásbázisának mélyítését és erősítését. A kapcsolódó szakpolitikai tanácsadás, a valós igények alapján szervezett peer review lehetőségek, a közös problémák megoldását célzó hálózatépítés olyan egyedi támogatási forma, mely mára meghatározó szerepet játszik a fejlődni kívánó európai régiók és települések életében.

A „Szakpolitikai tanulás a gyakorlatban” tematikus szekcióülések a fejlesztési fókusztémák mentén kínáltak lehetőséget a gyakorlatban is kipróbálni és megtapasztalni a tapasztalatcsere eme formáját: a résztvevők tapasztalt projektpartnerek, szakemberek révén ismerhettek meg bevált gyakorlatokat, fejlesztési folyamatokat például a klímaadaptáció, innováció, társadalmi fenntarthatóság, aktív közlekedés, zöld átállás, közösségi elköteleződés témákban.

A Platform felkérésére Hajdú-Bihar vármegye képviseletében Szabó Tünde osztotta meg a vármegye önkormányzatának tapasztalatait, az elmúlt évek eredményeit ez utóbbi témában, hiszen a társadalmi elköteleződés kivétel nélkül minden fejlesztés kulcseleme kell, hogy legyen.

A vármegyei fejlesztési prioritásokat szem előtt tartva vesz részt az önkormányzat több olyan nemzetközi projekt megvalósításában is, melyekben a témát érintő munka folyik: a GOCORE (A közösségek ellenállóképességének szabályozása – Governing Community Resilience), a SYSTOUR (Rendszerszemléletű fenntartható turisztikai stratégiák vidéki térségekben – Systemic approach for sustainable tourism strategies in rural areas), illetve a More than a village (Több, mint egy falu: Okosfalu átmenet, a versenyképesebb és vonzóbb falvak modellje Közép-Európában – Smart village transition, a model for more competitive, and attractive villages in Central Europe) együttműködések a vidéki térségben élő közösségek jólétének és jól-létének aktuális kihívásait tárják fel, és ehhez kapcsolódóan fogalmaznak meg és dolgoznak ki megoldási lehetőségeket.

A projektekben folyó munka, a kapcsolódó gyakorlati megoldások kerültek ismertetésre és megvitatásra a tematikus szekcióülés keretében.

Folytatva a szakmai együttműködések építését, a vármegye önkormányzata újabb nemzetközi partnerségek keretében kívánja a fejlesztési munkát folytatni a 3. felhívás során, ennek érdekében új témákban kezdte meg a projektelőkészítés első lépéseit a rendezvényen.

Közösségi lakhatás, társasházak energiahatékonysága – Párizsban folytatódott az EXPRESS projekt tapasztalatcseréje

2024. április 9-10. között a Párizsi Klímaügynökség szervezésében került sor az EXPRESS projekt soron következő tanulmányútjára.

A kétnapos rendezvény nagyszerű lehetőséget biztosított, hogy megismerjük Párizs éghajlatvédelmi tervét, az energiaátállási stratégiákat, valamint a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését és a megújuló energiaforrások bevezetésének előmozdítását célzó innovatív projekteket.

Az első nap a párizsi klímatervről szóló tanulságos előadással kezdődött a párizsi önkormányzat szakembere, Nicolas Richez előadásában, mely során részletes betekintést nyertünk a város ambiciózus célkitűzéseiben a szén-dioxid-mentesítés és az energetikai átállás terén. Nagyon inspiráló volt látni, hogy milyen átfogó intézkedéseket hajtottak és hajtanak végre e célok elérése érdekében, ami az éghajlatváltozás elleni helyi szintű küzdelem iránti erős elkötelezettséget tükrözi. Ez az előadás sikeresen megalapozta a városi fenntarthatósággal kapcsolatos kihívások és lehetőségek mélyebb megértését. A napenergia potenciál interaktív adatbázisa, vagy a kidolgozás alatt álló, az épületek tetejére vonatkozó teljes adatbázis és applikáció nagyon inspiráló megoldás volt. Számos újabb projekt (EnergiCultors, megújuló hő szerződés, stb.) részleteit is megismerhettük.

Ezt követően került sor a CoachCopro és az EnerSIG kezdeményezések részletes bemutatására, amely a társasházak energiahatékonyságának javítására irányuló innovatív megközelítéseket emelte ki. A 2013-ban elkészült CoachCopro web platform, vagy a térinformatikai megoldások tárházát felmutató EnerSIG megoldások jelentősen hozzájárultak az eddigi eredmények eléréséhez, és számunkra is követendő példaként, fejlesztési lehetőségként szolgáltak. Az ülés hangsúlyozta a közösségi szerepvállalás és a technológiai innováció fontosságát a fenntartható gyakorlatok előmozdításában.

Ezt követően a rendezvény a partnerek előadásaival folytatódott, melyek fókuszában a megújuló energiához való hozzáférés javítását célzó szakpolitikai intézkedések, nemzeti és helyi megoldások bemutatása állt.

A megbeszélés igen elgondolkodtató volt, és rávilágított a kormányzati beavatkozások és a magánszektor innovációi közötti bonyolult egyensúlyra, amelyre a megújuló energiamegoldások elfogadásának felgyorsítása érdekében van szükség. A munkaülés a legfontosabb felismerések és eredmények összefoglalójával zárult, amely a hasonló kezdeményezések más-más körülmények között történő végrehajtásához nyújtott gyakorlati útmutatást.

A délutánt a párizsi Városházán megrendezett Fenntartható Lakhatási Fórum megtekintésére szántuk, ahol első kézből láthattuk a párizsi fenntarthatósági erőfeszítések kézzelfogható eredményeit. A fenntartható lakhatási megoldások felfedezése és az iparági szakértőkkel folytatott párbeszéd kiemelte a holisztikus megközelítések fontosságát a várostervezésben és -fejlesztésben.

A második nap egy Saint Ouen-i hőtermelő üzem meglátogatásával kezdődött, ahol olyan innovatív technológiákat mutattak be, mint a biomassza hasznosítása és a távfűtési rendszerekhez szükséges hulladékhő visszanyerése. Ez a valóban különleges lehetőség rávilágított a megújuló energiaforrások gyakorlati alkalmazására a fűtési igények különböző szintű kielégítésében.

Utolsó látogatásunk egy napelemekkel felszerelt, 2017-ben teljes körű energetikai és esztétikai felújításon átesett társasházba vezetett, amely a decentralizált energiatermelés megvalósíthatóságát és előnyeit bizonyította. Ez a helyszíni látogatás a párizsi energetikai átállás lényegét foglalta magába, és olyan kézzelfogható megoldásokat mutatott be, amelyek lehetővé teszik a kisebb-nagyobb társasházi közösségek számára a megújuló energiát hasznosító technológiák alkalmazását.

A párizsi tanulmányút tapasztalatain elgondolkodva nyilvánvaló, hogy Párizs a fenntartható városok számára világszerte inspiráló példaként szolgál. Párizs fenntartható kezdeményezéseinek felfedezése nem csupán egy tanulmányút volt, hanem egyben a vármegyei lehetőségek potenciális katalizátora is. Az utazás kiemelte a helyi kezdeményezések átalakító erejét a klímaváltozást érintő és energetikai kihívások leküzdésében, hangsúlyozva a települések (mind vezetői, mint közösségi szintű) meghatározó szerepét a jövő nemzedékek fenntartható jövőjének kialakításában.

A következő tanulmányút helyszíne az olaszországi Ancona lesz 2024. második felében.

Genova adott otthont a More than a village projekt ezévi első nemzetközi tanulmányútjának

A találkozó az olasz partnerintézmény, ANCI Liguria (Liguria Települési Önkormányzatainak Szövetsége) székhelyén, Genova városában került megrendezésre 2024. március 12-13. között.

A rendezvény első napján a résztvevők egy több állomásból álló tanulmányút keretében szervezett helyszíni látogatásokon ismerhették meg Liguria régió négy kistelepülésének (Campomorone, Ceranesi, Mignanego, Sant’Olcese) problémáit, az elmúlt évek fejlesztési elképzeléseit, az elhivatott településvezetők és szakembereik tapasztalatait, elképzeléseit.

A látogatás a Genova közelében fekvő, Sant’Olcese településhez tartozó Villa Serra Történelmi Parkban kezdődött, Pierluigi Vinai, az ANCI Liguria igazgatójának vezetésével.

A parkra nyíló építészeti komplexum a XVIII. századi Villa Pinelliből és annak melléképületeiből áll, amelyhez 1850-ben Orso Serra márki hozzáépített egy Tudor stílusú házikót. A XIX. század közepén épült angol stílusú park kilenc hektáron terül el a Rio Comago folyó lapos völgytalpán, ligetekkel, kiterjedt gyepterülettel, tavakkal, patakokkal, vízesésekkel, egzotikus fafajokkal tarkítva, otthont adva számos állatfajnak is.

A villa hasznosítása több szálon történik: családi, baráti és kulturális rendezvények, közösségi tematikus napok, illetve üzleti célú találkozók helyszíneként is funkcionál.

A délelőtt során a Villa Serra adott otthont a projekt előrehaladását célzó munkacsomag megbeszéléseknek is: elsőként az általános szakmai és adminisztratív teendők, majd a WP1 munkacsomag feladatai kerültek bemutatásra a vezető partner, illetve a Poliedra szakemberei által.

Ezt követte a kommunikációs feladatok koordinációjáért felelős Balteus prezentációja, áttekintve az elmúlt időszakban végzett tevékenységek eredményeit, egyben felvázolva az elkövetkezendő hónapok partneri feladatait, kötelezettségeit.

A látogatás következő helyszíne Ceranesi település volt, ahol a hegyvidéki térség elszórtan elhelyezkedő közösségeinek legfőbb problémái, kihívásai kerültek ismertetésre, egyben bemutatták a környék jelentősebb értékeit is. A digitalizációs lehetőségek egyelőre jelentős fejlesztésre szorulnak, így a szélessávú internet lefedettség hiányának megoldása az első lépés lehet az okosmegoldások alkalmazásához.

A munka Campomorone településen folytatódott, ahol az elmúlt években jelentős előrelépés történt a helyi értékek és örökség hasznosítása, az aktív közösségépítés területén. Ennek egyik példája a Palazzo Balbi történelmi épületében, egyben az önkormányzat székhelyén működő helyi Marionett Múzeum. A marionett bábszínház évszázados hagyományokkal rendelkezik a térségben, így ennek az örökségnek a megőrzése és bemutatása kiemelt feladata a helyi önkormányzatnak, különös tekintettel annak a művészeti és kreativitást célzó, edukációs vonatkozású lehetőségeire.

A résztvevők ezt követően betekintést nyertek a helyi Őslénytani és Ásvány Múzeum által kínált sokszínű lehetőségbe, úgymint a földtörténet és a Föld kincseinek bemutatása, kiállítások, kiscsoportos tematikus workshopok és alkotóműhely családoknak és gyermekeknek, stb.

A nap utolsó programpontjának Mignanego település adott otthont, a Győzelem Szűzanyájának Kegyhelye templom falai között. A Fuea és a Maglietta hegyek között fekvő kegyhely 600 m magasan, egy dombon áll, Genova központjától mindössze 35 percre, a szentélyből az egész Polcevera-völgyre, egészen a tengerig nyílik kilátás. A Genovát Lombardiával, Piemontéval és Franciaországgal összekötő nagyon régi utak egyike éppen a fent említett hágó mellett haladt el, és minden bizonnyal ez volt az egyik leggyakrabban használt útvonal. A templom oldalában kialakított termekben zarándokszállás található, illetve az oldalsó épületrészek kisebb rendezvények helyszíneként szolgálnak.

A program második napján a munkaülés az ANCI Liguria székhelyén folytatódott. Elsőként az 1. munkacsomag sikeres megvalósításának lépéseit tekintették át a partnerek, megfogalmazva a még teljesítendő feladatokat, majd a partnerintézmények egyenként mutatták be a 2. munkacsomag (Pilot tevékenységek) előkészítését megalapozó cselekvési terveiket. E cselekvési tervek alkotják a közös stratégiai dokumentum vázát, melynek végleges verziója a következő hetekben készül el a milánói partner, a Poliedra munkájának összegzéseként.

Az 1. munkacsomag befejezése egyben a 2. munkacsomag feladataiba történő átlépést jelent, így a munkacsomag felelős partnere, a szlovén ITC Murska Sobota előadásában ismerkedtek meg a partnerek a konkrét tevékenységek kereteivel, az elvégzendő partneri feladatokkal, az egyes felelősségi területekkel. Az előadást követően a partnerek megvitatták az egyes feladatok részleteit.

A szakmai munkát a feladatok ütemezésének megbeszélése zárta. A partnerek megegyeztek a következő személyes jelenléttel zajló munkaülés és tanulmányút időpontjában (2024. október), mely találkozó házigazdája a szlovén partner lesz.

Szlovéniában találkoztak az SReST projekt partnerek – “Slow Food” modell Hajdú-Biharban

A szakértők az elmúlt napokban azt tanulmányozták, hogyan lehet visszafordítani az embereket a tradicionális gasztronómiai értékek felé, egyúttal felhívni a figyelmet a hazai, jó minőségű, helyi alapanyagokból, hagyományos eljárással készülő, ízletes ételek fogyasztásának fontosságára, az ízek élvezetére, a minőségi, lassabb tempójú életvitelre. 2024. április 2. és 5. között került sor az Interreg Danube Program, illetve a Magyar Állam társfinanszírozásával megvalósuló SReST – Társadalmilag felelős „Slow Food” turizmus a dunai régióban – projekt nyitókonferenciájára, valamint első tanulmányútjára a szlovéniai Postojna városában, illetve az osztrák Karintia régióban.

A rendezvényeken Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzata részéről Tuska-Mátrai Melinda, a nemzetközi csoport vezetője, külső szakértőként pedig a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara képviseletében Katonka Árpád vett részt.

A SReST projekt célja az úgynevezett „Slow Food” modell vizsgálata és hazai környezetbe való ültethetőségének előkészítése. A „Slow Food” mozgalmat a ’80-as évek végén alapították azzal a céllal, hogy megőrizzék a helyi gasztronómiai hagyományokat, visszafordítsák az embereket a tradicionális értékek felé, felhívják a figyelmet a felgyorsult világunkban egyre növekvő kész ételek és külföldi áruk fogyasztása helyett a hazai, jó minőségű, helyi alapanyagokból, hagyományos eljárással készülő, ízletes ételek fogyasztásának fontosságára, az ízek élvezetére, a minőségi, lassabb tempójú életvitelre. Mára a „Slow Food” egy globális mozgalommá nőtte ki magát, amely több ezer projektet és több millió embert érint több mint 160 országban. A „Slow Food” alapelve, hogy mindenkinek joga van hozzájutni a jó, tiszta és tisztességes (fair) élelemhez.

A nyitókonferencián a szlovén, horvát, montenegrói, szerb, szlovák, bosnyák és magyar partnerek bemutatkozása után a különböző jó gyakorlatok megismerése következett. Érdekes volt hallani a montenegrói iskolai foglalkozásokról, melyek keretében a diákokat az iskolai kertekben ismertetik meg a növénytermesztéssel, kóstolással, vagy hogy Krk-szigetén hogyan használják a mára elértéktelenedett birkagyapjút a hagyományőrzők ruháinak készítésén túl különböző ajándéktárgyak előállítására. A „Slow Food” mozgalom is bemutatásra került, amikor is az előadók többek között a biodiverzitás megőrzésének fontosságát hangsúlyozták, hiszen minden mindennel összefügg.

A postojnai jó gyakorlatok meglátogatása és tanulmányozása után a partnerek az osztrák Karintia tartományba utaztak, ahol láthatták, hogyan is működik a „Slow Food” mozgalom a gyakorlatban. Megtanulták, hogyan kell helyi töltött tésztát készíteni, illetve találkoztak a gazdákkal, aki szigorú követelmények alapján állítják elő termékeiket. Megismerték a különböző étterem és szálláshely tulajdonosokat is, akik kínálatában szinte kizárólag a karintiai gazdálkodók termékeiből fogyaszthat a vendég, ezáltal helyi, magas minőségű, egészséges, ugyanakkor változatos és szezonális fogásokkal találkozhat. A „Barenwirt” étterem étlapján például a menü alapanyaga 90%-ban a helyi gazdáktól kerül az asztalra. A Hotel Schloss Lerchenhof szinte teljesen önellátóan működik, mind energiaellátás, mind pedig az élelmiszerek szempontjából. A helyben sütött kenyérhez a saját termelésű búzát maguk őrlik meg, a sajtok a szomszédos tejgazdaságból érkeznek, a különböző sonkákat pedig szintén maguk állítják elő. Példaértékű az együttműködés és összefogás a turizmus különböző szereplői között az ellátási lánc minden szintjén.

A továbbiakban a partnerek részletekbe menően megvizsgálják egymás jó gyakorlatait, azok átvételének lehetőségét, illetve a Slow Food modell hazai alkalmazhatóságát.