Minőségi javulás várható Hajdú-Bihar közlekedésében

A Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés 2015. október 30-i ülésén Tasó László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár elmondta, hogy szinte egy időben jöhet létre Debrecenben az intermodális központ a mostani Nagyállomás helyén, valamint az egész megyét érintő gyorsforgalmi útszakasz kiépítése, fejlesztése, amely Romániával is összeköti a térséget.

Hajdú-Bihar megye közútjainak helyzetéről, fejlesztési lehetőségeiről tartott tájékoztatót Tasó László, a megyei közgyűlés előtt. Fontos lehetőségként említette, hogy a gyorsforgalmi úthálózat kiépítése, korszerűsítése hozományaként a megyei településeken is jelentős fejlesztések következnek be. Példaként Püspökladányban a nemrég épített alagutat hozta fel, amelyet az ottani polgármester, Dombi Imréné is kiemelkedő fejlesztésként értékelt, hiszen – mint mondta – jelentősen egyszerűbbé teszi a városba érkezők vagy onnan távozók közlekedését.

Tasó László szerint arról sem szabad megfeledkezni, hogy minél több elkerülő út épül meg, a zajártalom ezzel fordítottan arányos módon csökken az érintett településeken.

VASÚTFEJLESZTÉSEK HAJDÚ-BIHARBAN

A Hajdú-Bihar megyei vasútfejlesztést illetően négy fontos projektet fognak kivitelezni 2019 végéig.

Az első a Püspökladány-Debrecen vasútvonal fejlesztése, amely egyik jelentős vívmánya lesz, hogy 160 km/h sebességgel gurulhatnak majd a vonatok ezen a szakaszon, tehát a közlekedés felgyorsul. A közbeszerzési eljárás 2016 első negyedévében indítható el a tervek szerint, a teljes kivitelezés pedig 2019 harmadik negyedévére fejeződhet be.

A Debreceni Intermodális Közösségi Közlekedési Központot a tervek szerint 2018 második negyedévében adhatják át – az előkészítést Debrecen városa végzi. Ezzel kapcsolatosan jegyezte meg az államtitkár, hogy minőségbeli változást hozhat a beruházás a debreceni közlekedésben. Innentől kezdve például könnyebben szállhatnak át a vonatról akár autóbuszra, akár villamosra, vagy kerékpárra az ide érkezők.

2019 harmadik negyedévére fejeződhet be a Debrecen-Mátészalka vasútvonal rekonstrukciója, ami régóta tervezett fejlesztés, akárcsak a Debrecen-Nyírábrány vasútvonal korszerűsítése. Utóbbi projekt 2018 végére megvalósulhat. Ezek célja egyaránt a biztonságosabb és gyorsabb vasúti közlekedés elérése.

AUTÓPÁLYA-AUTÓÚT

Debrecent és Ebest érinti elsősorban az M35-ös és a 4-es főút összekötése, amire szintén nagy szükség volt már Hajdú-Bihar megyében. 2018 elejére tervezik a megvalósítást. Kicsit tovább tarthat, 2019 közepére, végére épülhet meg (leghamarabb) a 48-as főút Debrecen-Nyírábrány szakaszának korszerűsítése, valamint a nyírábrányi határszakasz fejlesztése. Ennek kiemelkedő hatása lehet a határforgalomra is, Tasó László szerint.

A köznyelv által „halálútnak” nevezett Debrecen-Mátészalka közötti 471-es útszakasz fejlesztése is időszerű, amit több megyei képviselő, sőt a később más témában tájékoztatót tartó Kovács Ferenc dandártábornok, a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője is üdvözölt.

Ezek mellett a tervekben szerepel egy Debrecenből induló, Hajdúsámsont elkerülő útszakasz kivitelezése. Berettyóújfalut érinti az M4-es autópálya Berettyóújfalu és Nagykereki közötti útszakaszának, valamint itt is az országhatár korszerűsítése, illetve az M35-ös autópálya 481-es főút és Berettyóújfalu közötti szakaszának építése. Ez utóbbi fejlesztés Debrecent, Mikepércset, Hajdúszoboszlót és Derecskét is érinti.

Ugyanakkor egyelőre nincs elrendelés arra a projektre, amelyet korábban terveztek, és Debrecen, valamint Hajdúszoboszló között négysávossá tenné a 4-es számú főutat. Az okról Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke annyit mondott, hogy amikor választani lehetett a négysávossá tétel és aközött, hogy inkább erősítsék meg az utat (vagyis 11,5 tonnás járművek is biztonságosan közlekedhessenek rajta), a hajdúszoboszlóiak az utóbbi mellett tették le a voksukat. Ezért a négysávossá tétel – bár továbbra is tervben van – jelenleg nincs benne ebben a mostani fejlesztésben.

STRUKTÚRA- ÉS SZEMLÉLETVÁLTÁS A MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELEMBEN

A megyei közgyűlés előtt tartott tájékoztatót Kovács Ferenc dandártábornok, a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője a 2015. évi tevékenységükről.

Az egyes tűztípusokról, valamint a katasztrófavédelmi munkatársak szerteágazó feladatairól szóló előadás mellett szó esett arról is, hogy miben lett más a katasztrófavédelem Hajdú-Biharban a korábbiakhoz képest.

A változásnak köszönhetően Kovács Ferenc reméli, hogy az állampolgárok is elégedettebbek lesznek a munkájukkal, amely egyúttal átláthatóbb lesz és a tájékoztatás is szélesebb körű. Az igazgató arra is kitért, hogy például a tűzoltók munkája alapvetően nem változott, viszont hatékonyabbá válhat. A testület alkalmazottai mind megkapták a modern, új típusú védőfelszerelést, ruhákat, ám emellett maga a műveletirányítás is rendszerezettebbé vált. Zárásként a dandártábornok kijelentette, hogy „úgy gondoljuk betöltjük azt a szerepet, amit az állam szánt nekünk”.

BALMAZÚJVÁROS BEMUTATKOZÁSA

Koroknai Imre alpolgármester előadásában elsősorban a Balmazújvárosi Városi Piac – illetve annak előtörténete –, valamint a Balmazportéka köré építette településbemutatását, amely a jelentős helyi sportéletről is tartalmazott érdekes információkat.

Az egykori piac utódjaként, de más helyszínen 2009 óta működik a jelenlegi piacuk. A Balmazportéka pedig („tanulhatunk egymástól” – jegyezte meg az alpolgármester) a Nánási portéka mintájára, de saját körülményeikre adaptálva jött létre, ami azt jelenti, hogy helyi jellegzetes termékeket, sőt, művészeti vagy éppen sport értékeket, teljesítményeket vesznek fel a Balmazportékák közé.

Szó esett az egész Hajdú-Bihar megyére jellemző termálvízről is, amelyre – illetve a helyi négycsillagos szállodára és egyéb szálláshelyekre – nem csak turizmus épül Balmazújvároson, de kihasználják energetikai adottságait is.

A sporttelepek fejlesztése is kulcsfontosságú Balmazújvároson. A projekt befejezésével a jelenlegi futballstadionjuk I. osztályú C kategóriás lesz, ám a további fejlesztések hatására élvonalbeli, sőt, akár nemzetközi mérkőzéseket is rendezhetnek majd benne. A jelenleg második vonalban szereplő labdarúgó-együttesük mellett NB I-es férfi és NB II-es női kézilabdacsapatukra is büszkék a balmazújvárosiak. Ezek a csapatok az 1200 férőhelyes Kőnig-csarnokban rendszeresen telt ház előtt játszanak. Ez a sportlétesítmény egy helyi vállalkozó tulajdona, ám 180 millió forinttal a balmazújvárosi önkormányzat is segítette a létrehozását, a megállapodás értelmében pedig évente 20 alkalommal térítésmentesen használhatja bármilyen városi rendezvényre.

Pajna Zoltán hozzátette ehhez, hogy öröm látni ilyen fejlesztéseket Hajdú-Biharban, s nem szabad elfelejteni, hogy ez a megye így, együtt erős, ha a részét képező települések is örülnek egymás sikereinek, tanulnak a szomszédtól, ösztönzik a másikat.

A közgyűlés negyedik napirendi pontjaként a korábbi pontokhoz hasonlóan egyhangúan megszavazták az Agrárgazdasági Kamara által végzett megyei öntözési igényekről szóló tájékoztatót is. Itt Pajna Zoltán elnök elmondta, hogy miként korábban is szóba került már Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye összefogva tehet komoly lépéseket a térség vízgazdálkodásának fejlesztéséért, ami megnövelné az öntözött területeket.

Képviselői hozzászólás és javaslat érkezett arra, hogy vegyék fel akár még 2015-ben vagy jövőre kiegészítő napirendi pontként azt is, hogy a vízelvezetést is fejlesszék Hajdú-Biharban, ez ugyanis rendkívül fontos. A javaslat szintén elfogadásra talált, később ezt is beveszik a fejlesztési tervekbe.