Horgásztak a rajzpapíron

„Horgászélményem a nyári szünidőben” címmel rajzpályázatot hirdetett meg a megyei horgász szövetség 2016-ban. A beérkező több száz alkotás elbírálása után az általános iskolások alsó és felső tagozatosai, valamint a gimnazisták között is kategória győzteseket hirdettek. Mellettük különdíjasokat is köszöntöttek. A szakmai zsűri nevében László Ákos grafikusművész szólt a debreceni Megyeháza Árpád termében megjelentekhez, dicsérve a változatos technikával és nem ritkán érdekes, a témán belül változatos tartalommal rendelkező gyerekrajzokat, festményeket, domborműveket, sőt, néhány fotót is. Néhány esetben komoly művészi értékkel bír a mű, sőt, olyannal is találkoztunk, ahol a Kossuth-díjas grafikus, karikaturista, Sajdik Ferenc hatása érződik erőteljesen. Egy válogatott anyagból álló kiállítás egy héten keresztül megtekinthető Debrecenben, a Piac utca 54. alatt, vagyis a Megyeházán (2. emelet Bocskai terem előtere).

Az ünnepségen Tasi Sándor, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke, valamint Dr. Veres Ferenc, a Hajdú-Bihar Megyei Horgász Szervezetek Szövetségének elnöke adták át a díjakat, ám előtte köszöntőjükben méltatták mind a horgászatot, mind lelkes részvételt ezen a versenyen.

Tasi Sándor a remek pályamunkákra utalva kijelentette, hogy méltánytalan, amiért nem díjazhatják mindet, hiszen valóban szép, igényes rajzok születtek az egészen kicsik keze és fantáziája által is – a nagyobbak pedig már technikailag is magas szinten álmodták papírra elképzeléseiket a horgászattal kapcsolatban.

Veres Ferenc az őskorig tért vissza, hiszen már akkor is horgászott a kőkorszaki ősember, vulkáni üvegből pattintott horgokkal, nagy ügyességgel. Később a horog készítése és a horgászat is fejlődött természetesen. Angliában 1653-ban jelent meg az első horgászati szakkönyv. Magyarországon azonban az 1900-as évek első felétől beszélhetünk csak szervezettebb horgászatról. Még ma is működik az 1908-ban alakult Budapesti Horgászegyesület, majd 1930-ban jött létre az első magyar országos szövetség. Ezt a második világháború viharai elsöpörték, de 1945-ben a Magyar Országos Horgász Szövetség gyakorlatilag ismét létrejött. Hajdú-Bihar megyében a negyvenes években alakuló egyesületek rájöttek arra, hogy érdekeik képviselete hatékonyabbá tétele miatt érdemes szövetségbe tömörülniük. A mostani rajzverseny célja az volt – folytatta Veres Ferenc –, hogy a fiatal iskolások visszaemlékezzenek az elmúlt hónapokra, a természet szépségére, a közös horgászkalandokra. Ezzel is nevelve őket a természeti és az emberi környezet egyensúlyának fontosságára.

Honlapunk képei rákattintva nagyíthatók. Az eseményhez kapcsolódó képgaléria a HBMÖ facebook oldalán tekinthető meg.

KÜLÖNDÍJASOK:

 – A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat külön díját kapja, VIDA ZORKA, 7. „e” osztályos tanuló, a Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola tanulója.

– A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat külön díját kapja, HOMOKI LILI, 10. osztályos tanuló, a Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium tanulója.

– A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat külön díját kapja, JÁNOSI BRIGITTA, 3. „b” osztályos tanuló, Hajdúböszörményből.

– A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat külön díját kapja, PAPP ZOLTÁN, 3. „a” osztályos tanuló, aki a Tiszacsegei Fekete István Általános Iskola tanulója.

– A Magyar Országos Horgász Szövetség külön díját kapja, OLÁH FRANCISKA 11. osztályos tanuló, a Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium tanulója.

– A Hajdú-Bihar Megyei Horgász Szervezetek Szövetségének külön díját kapja, BENIKOVSZKY IVETT 7. „e” osztályos tanuló, a Püspökladányi Petőfi Sándor Általános Iskola tanulója.

– A Csali Butik Horgászbolt különdíját kapja, SZABÓ ÁDÁM, 3. osztályos tanuló, a Debreceni Dózsa György Általános Iskola tanulója.

– A Csali Butik Horgászbolt különdíját kapja, SIMON ZOLTÁN, 11. osztályos tanuló, a Debreceni Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium tanulója.

– A Csali Butik Horgászbolt különdíját kapja, FARKAS ZSOLT, 7. osztályos tanuló, a Püspökladányi Petőfi Sándor Általános Iskola tanulója.

ÁLTALÁNOS ISKOLA ALSÓ TAGOZATA:

1. helyezett: VARRÓ ZSOLT, a Debreceni Benedek Elek Általános Iskola 3. „b” osztályos tanulója.

2. helyezett: HAJKAI LÁSZLÓ, aki a Létavértesi Irinyi János Általános Iskola 3. osztályos tanulója.

3. helyezett: LUGOSI PATRIK 2 darab rajzával, aki az Epreskerti Általános Iskola negyedik osztályos tanulója.

ÁLTALÁNOS ISKOLA FELSŐ TAGOZATA:

1. helyezett: VIDA ZORKA, 7. „e” osztályos tanuló, a Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola tanulója.

2. helyezett: TARICSKA VIKTOR MÁRK, a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnázium tanulója.

3. helyezett: KUNKLI DÓRA, 8. „e” osztályos tanuló, a Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola tanulója.

KÖZÉPISKOLÁSOK:

1. helyezett: POLONKAI PETRA, 10. „d” osztályos tanuló, a Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola tanulója.

2. helyezett: FEKETE CSABA, 10. „d” osztályos tanuló, a Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola tanulója.

3. helyezett: SZILÁGYI BARNABÁS, 10. „d” osztályos tanuló, a Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola tanulója.

Két díszvendéggel, Radácsi Kristóffal (Tiszavirág Horgász Egyesület), aki a 2012-ben megrendezett utánpótlás világbajnokságon (az u14-esek között) aranyérmet szerzett, valamint a hölgyek között több nemzetközi viadal első helyezettjével, Németh Krisztinával (Top-Fish Sporthorgász Egyesület) beszélgettünk a horgászat néhány érdekes tudnivalójáról. A két egyesületben szívesen látnak mindenkit, aki kedvet érez a sporthorgászat kipróbálásához, megtanulásához!

– Kristóf, te az úgynevezett rakós és a bolognai bottal vetélkedők között lettél a legjobb 14 éves a világon pár éve. Mit jelent ez a két elnevezés?

RK: – A rakós bot, ahogy a neve is mutatja, össze van rakva több részből. Akár 8-9 tagú lehet, és ez csak a bot, amiről tudni kell még, hogy nem gyűrűs és nincs rajta orsó sem. Csak egy csupasz bot gyakorlatilag. Kategóriánként külön mérete van, a nőknél 11,5 méter lehet a maximális hossz, a férfiaknál 13 méter a limit. A rakós bot végén van a szerelék, amiben egy gumi található, belefűzve a botba. ez arra való, hogy a halat kifárasszák vele. Amikor a hal úgymond megadja magát, utána lehet szákolni. A bolognai bot inkább folyóvízen használatos. Ez már gyűrűs, úszós, orsós, valamint teleszkópos, tehát míg az előző bot részekből van összerakva, ez egyben van, csak egymásból húzhatók ki a részei. A hossza rövidebb a bolognainak, hiszen 5-6, olykor 8 méteres lehet általában (kivételes esetben akár ennél is több).

– Milyen környezetben és milyen mezőnyben érted el azt a világbajnoki címet?

RK: – A Keleti-főcsatornától kétszer szélesebb, hozzá hasonló folyóban történt, a Száván. Ezen a vb-n csapatonként 4 fő és egy tartalék vett részt. A legjobbak is ott voltak, vagyis a franciák, az angolok, a németek vagy éppen az osztrákok – illetve magunkat, a magyarokat is az elitbe sorolhatjuk.

– Milyen volt a kezdet számodra, illetve mikor vált komolyabbá az addigi pecázgatás?

RK: – 5-6 évesen apával és nagypapával jártunk ki a Keletire, a Szikire, Látóképre, valamint Kékvizű horgásztóra. Aztán, mintegy 10 évvel ezelőtt, 8 évesen már az első versenyemen vettem részt, amire Balmazújváros közelében, a Sziki-tónál került sor.

Mint kiderült, idén már véget ért a szezon, maximum hazai viadalok várnak az immár 18 éves Radácsi Kristófra, de ezek inkább már a hobbinak szólnak.

A szintén a Hajdú-Bihar megyei versenyhorgászok elitjébe tartozó Németh Krisztina is sikeres időszakot tudhat maga mögött.

NK: – Két hete a Maros-mix kupát két első hellyel nyertem meg összesítésben is, míg tavasszal a Tubertinit, ami ugyancsak nemzetközi viadal, ugyanígy nyertem. Megpróbálkoztam a női egyéni bajnoksággal is, ami ahhoz képest, hogy 5. éve versenyzem komolyabban, nem rossz eredmény.

Mint Krisztinától megtudtuk, a női és a férfi versenyhorgászat között semmi nagy különbség nincs, csak annyi, hogy a bot a férfiaknál hosszabb lehet.

ÉRDEKESSÉGEK

A jelentősebb versenyek lebonyolítása kapcsán érdemes megemlíteni, hogy reggel kisorsolják mindenki helyét, ahol azután van egy rövid időszak, amikor az előre megszabott mennyiségű és összetételű adalékkal beetethet a horgász. Majd következik a fix 4 órás viadal, aminek a végén nagyon egyszerűen döntik el a sorrendet, hiszen aki tömegre a legtöbb halat fogta ki (a teljes mennyiség számít) az nyer. Általában nincs megkötve, hogy mi akadhat a horogra, vagyis bármilyen halféle értékelhető, ám bizonyos versenyeken egyes fajtákat tiltanak, vagyis, ha mégis kifogják őket, akkor rögtön vissza kell engedni. Egyébként szabály a sporthorgászatban, hogy a halakkal kíméletesen kell bánni, és ha a legvégén a mérlegelés és hitelesítés megtörtént, visszaengedik az összeset a vízbe.

Egy félig tréfás kulisszatitokra is fény derült a nemzetközi megmérettetések során. A magyarok ugyanis általában előnyben vannak a nagy országok képviselőihez képest, hiszen minden horgász mögött valóságos kis csapat dolgozik – mint a forma 1-es istállóknál. Ezek a csapattagok az egymás közötti kommunikációt megkönnyítendő walkie-talkie-val felszerelkezve járják a vízterület szélét (nem zavarva persze a viadalt), és elleshetnek hasznos információkat innen-onnan. Ezt utána egyszerű bekiabálással (a mobiltelefon használata azonban tilos) közlik a versenyzővel. Viszont míg a magyarok sokszor jól megértik számos náció, de főleg az angol vagy német, francia nyelvterületről érkezők „titkos” beszédét, ők nem sokat tudnak meg abból, amikor egy magyar közli a magyarral, hogy például milyen technikára kellene váltani…