Hajdú-Bihar megye a régió turisztikai központja

A 2017. március 31-ei megyei közgyűlésen fogadta el a képviselő testület a Hajdú-Bihar megye turisztikai helyzetéről szóló tájékoztatót. Kabály Zsolt vezető szakértő, a Magyar Turisztikai Ügynökség Desztináció-fejlesztések Koordinációjáért Felelős Igazgatóságát képviselve tartott előadást a főbb adatokról és azok egymáshoz, a térség turisztikájához való viszonyulásáról.

Mint megtudtuk, az országos 5. helyét nemcsak tartja, de tovább erősítette megyénk a vendégéjszakákat tekintve, míg az Észak-Alföld régióban lévő három megye között markánsan vezető szerepe van Hajdú-Biharnak, hiszen ott 62%-os mutatóval rendelkezik – magyarán nagyjából az összes vendégéjszaka kétharmada erre az egy megyére esik.

Ami a megyén belüli eloszlást illeti, továbbra is Hajdúszoboszló vezet, mellette pedig Debrecen turisztikai vonzereje emelkedik ki. A két város viszi el az összes vendégéjszaka 95%-át, ami jelentős (67% Hajdúszoboszló, 28% Debrecen). Képviselői hozzászólás során erre is kitért Kiss Attila, Hajdúböszörmény polgármestere, aki a két település idegenforgalmi vezető szerepének elismerése mellett felvetette, hogy a jövőben a többi, akár termálvízzel, akár más idegenforgalmi attrakcióval bíró megyei település turisztikai ismertségét, jelentőségét tovább kellene erősíteni.

KÉPGALÉRIA IDE KATTINTVA!

Mindenesetre a jó adatok mellett is látható, hogy van amiben még jócskán lehet fejlődni, ez pedig a kapacitás kihasználtság – mondta Kabály Zsolt -, ami bár 2016-ban az országos átlag feletti növekedést mutatott Hajdú-Bihar megyében, ám általában véve még mindig az átlag alatt van – viszont a fejlődés egyértelműen zajlik ebben a térségben is, ami reményteli a későbbiekre nézve.

A turisztikai szakértő tájékoztatta arról is a megyei közgyűlés tagjait, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség (amely a Magyar Turizmus Zrt. utódszervezete) egyértelműen a desztinációkban, vagyis az egymáshoz kapcsolódó területekben, azok turisztikai fejlesztésében gondolkozik, és az eddigi 3 desztináció fejlesztése mellett újabbaké várható hamarosan: 2017-ben például Hajdú-Bihar megyét is érintve, ahol rövidesen szakmai bejárások lesznek.

A közgyűlési tagok hozzászólásai között volt a Fidesz képviselő Kocsis Róberté is, aki a térségben élők és az ide jövő turisták kiemelt biztonságérzetére utalt, ami nagyban hozzájárul ahhoz, hogy ide szívesen utazzanak a vendégek – mint mondta ugyanis a képviselő, a turizmus a béke iparága.

Koroknai Imre (Fidesz) Balmazújvárost állította jó példaként a többiek elé, mondván más irányvonala is lehet a turisztikai fejlesztéseknek – ott például a sportturizmus ad kitörési lehetőségeket, amire fel lehet fűzni az infrastrukturális beruházásokat.

Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke megerősítette, hogy a hivatal számára fontos a turizmus, mint fejlesztési terület. Szerinte az egyre népszerűbb Utazás kiállítás (amelyen folyamatosan több településsel van jelen megyénk is) példája is mutatja, hogy érdemes egyre újabb attrakciókkal kirukkolni, hiszen a vendégek idecsábítása folyamatos feladat.

A megyei közgyűlés a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési feladatairól szóló tájékoztatót is elfogadta. Kontér Mária oktatási osztályvezető prezentációja során különös tekintettel foglalkozott az úgynevezett tanulószerződésekkel, amelyek 22%-al nőttek a megyében és bővült a befogadó intézmények sora is – többek között legutóbb egészségügyi intézményekkel. További előrelépést jelenthet a felnőttképzésben résztvevőkkel ugyanilyen tanulószerződés kötése.

A több táblázatban bemutatott tanulói létszámok kapcsán az egyik legérdekesebb a megyék országos összevetése volt, amelyből kitűnt, hogy Hajdú-Bihar a fenti majdnem 22%-al a legdinamikusabban fejlődik a tanulószerződések terén (az előző évhez képest), ám az adatok olykor csalókák, hiszen például  a budapesti területen azért került negatívba (-18%) ez az érték, mivel ott a felhalmozott források segítségével megengedhetik maguknak, hogy olykor pusztán a jobb anyagi lehetőségeikre támaszkodva csábítsanak oda munkavállalókat, a tanulószerződésre nincs olyan szükségük, mint sok más területnek.

Egészében véve a téma kapcsán fontos szerepe volt a pályaorientációnak és a motivációnak. Bódi Judit, az MSZP megyei képviselője több statisztikai adat gyakorlati megvalósulására kérdezett rá, amit egyébként Pajna Zoltán közgyűlési elnök is támogatott, mondván ezek a számok akkor érnek valamit, ha a valóságban tartalom is van mögöttük. Úgymint azok száma, akik visszatérnek oda dolgozni majd, ahol gyakorlati képzésüket folytatták, és hasonlók. Ménes Andrea, a Fidesz frakció vezetője a felnőttképzésben végzettek kiközvetítésére kérdezett rá.

Pajna Zoltán még hozzátette, hogy nemcsak a magas szintű képzés fontos, de a kiképzett szakemberek ezutáni megtartása is – ez visszatérő téma, de folyamatosan időszerű.

Simon Zoltán, a Fidesz megyei képviselője egy fontos értékrendi, neveltetésbeli problémára is felhívta a figyelmet. Szerinte ugyanis a mai fiatalok egyszerűen kellő motiváltság nélkül érkeznek abba a korba, amikor a munkavállalásukról lehet beszélni, vagyis sajnos nagy többségükben nem kapták meg otthon, a családjuk által azt a mintát, ami magát a munkavégzés szeretetét, megbecsülését beléjük sulykolná. Simon Zoltán úgy vélte, hogy már igen hamar egyfajta multifunkcionális térbe kellene áthelyezni gyerekeinket abból a sokszor virtuális világból, amelyben túl sokat élnek.

A megyei közgyűlés márciusi ülésén a 2017. évre vonatkozó sportösztöndíjakat is egyhangúlag megszavazták a képviselők. Így a hamarosan hivatalosan is tájékoztatott kiváló eredményeket elérő, emellett jó tanulmányi eredményt produkáló, arra érdemes sportolók részesülhetnek ebből a jutalomból.