Szellemi kulturális örökségünket mutatták be a Déri téren

A Kulturális Örökség Napjai egy több mint negyedszázados történelmi háttérre visszavezethető eseménysorozat, amelyet az Európa Tanács hívott életre. Célja, hogy a kontinens országaiban a szellemi és tárgyiasult kulturális értékek jussanak el az emberekhez, illetve fordítva. Kezdetben ingyenes épületlátogatásokból, manapság azonban már inkább rendezvényekből, látványos, értékes események kavalkádjából állnak a Kulturális Örökség Napjai (KÖN).

Magyarországon 2017-ben a három kiemelt téma, az 500 éves jubileumát ünneplő reformáció, Arany János 200 éve történt születése és a 150 évvel ezelőtti kiegyezés. Így nem meglepő, hogy Debrecen, a magyar reformáció egyik legfontosabb városa mint helyszín mutatkozhatott be szeptember 16-17-én. A Déri téren a nemzeti jegyzékben szereplő korábbi és új szellemi kulturális örökségek bemutatása zajlott, mind a városi, mind a Hajdú-Bihar Megyei Értéktár, mind az ország számos tájáról érkező szervezetek által felvonultatva. A program a Szellemi és Kulturális Örökség Igazgatósága és Debrecen városa kezdeményezésére a Debreceni Művelődési Központ szervezésében zajlott. A kulturális örökségek mellett a debreceni és a megyei értéktár is lehetőséget kapott a bemutatkozásra, és élt is a lehetőséggel.

A közönség többek között megismerhette a magyarszombatfai, illetve a mezőtúri fazekasságot, a tehetséges roma fiatalokat felkaroló és segítő Rajkó-módszert, vagy éppen a Gandhi Pedagógiai Módszert. Hajdú-Bihar megyét képviselték a hajdúdorogi Krisztus-katonák. A híres-neves kalocsai népművészet, a höveji csipkevarrás, a hagyományos halászat, a tápéi gyékényszövés, az egri fertálymesterség mind Magyarország szellemi örökségének sokszínűségét mutatta be.

Kóstolóból sem volt hiány, hiszen a fesztivál egyik végében a karcagi birkapörkölt rotyogott, míg a másikban babgulyás a busók által elkészítve. A borsodnádasdi molnárkalács ostyaszerű étekként vagy a szatmár-beregi szilvalekvár is vonzó finomság volt bárki számára.

Akik korábban összekeverték esetleg, most láthatták mi a különbség a mohácsi busójárás és a mohai tikverőzés között.

Hajdú-Bihar megye érdekességeinek lírását olvasva sokan rácsodálkoztak arra, hogy az úgynevezett kabai meteorit létezik. A debreceni Református Kollégiumban tekinthető meg a két és fél kilogrammos, 1857-ben az égből aláhullt, tudományos intézetek által sokszor megvizsgált kődarab. Vagy a magyar szürkék hajtóútjának ismertetőjét is számos vendég olvasta figyelmesen,akárcsak az álmosdi Kölcsey-emlékházról vagy a bakonszegi Bessenyei-emlékházról szóló tájékoztató táblákat is.

A fellépő csoportok hangulatos, magával ragadó produkciókkal szórakoztatták a közönséget.  A debreceni Szeredás Együttes zenéje mellett a nagyecsedi cigány és magyar táncok vagy a már említett Rajkó-módszer vagy a Gandhi-növendékek zenészei, énekesei, táncosai adták a ritmust a Déri téren. Akárcsak a debreceni Hajdú Táncegyüttes vagy a matyó örökséget tánccal is megőrző csoport.

A hagyományosan szeptember harmadik hétvégéjére eső KÖN nagy sikernek örvendett a debreceniek, hajdú-bihariak körében.

A honlap képei rákattintva nagyíthatók. Fotó, szöveg: Koppányi Szabolcs. KÉPGALÉRIA IDE KATTINTVA érhető el.