Központban a közlekedésfejlesztés

Hajdú-Bihar közlekedésfejlesztése volt az egyik fontos napirendi pont a megyei közgyűlés október 27-ei ülésén. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., a Magyar Közút Nonprofit Zrt., valamint az Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. tájékoztatója keretében számoltak be az aktuális helyzetről.

Pántya József, a NIF Zrt. útfejlesztési igazgatója, valamint Kocsis Tibor közszolgáltatási igazgató (ÉMKK) tartottak prezentációt, A már elvégzett és a jelenleg folyamatban lévő közútfejlesztések mellett a közeljövő terveit is vázolták. Ezek között a Hajdú-Bihart érintő, és a megyén túlmutató beruházásokra is kitértek. Ilyen például egy Debrecen-Szeged közötti gyorsforgalmi út létrehozása.

Szoták Zoltán, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. megyei igazgatója kérdésre válaszolva elmondta: további, Hajdú-Bihart érintő fejlesztési tervek már csak minisztériumi jóváhagyásra várnak, illetve pontosított költségvetést igényelnek.
Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke ennél a napirendnél – mivel Debrecen Megyei Jogú Város alpolgármestere, Komolay Szabolcs is jelen volt a megyei közgyűlésen – javaslatot tett arra, hogy a Debrecenben épülő intermodális központ beruházás előkészítő bizottságának tagjai sorába vegyék be Ménes Andreát is. Vámospércs polgármestere, a megyei közgyűlés tagja, ott a Fidesz frakció elnöke révén ugyanis Hajdú-Bihar megye is jobban beleláthatna a majdani fejlesztésekbe. Ezt indokolja, hogy a vasút- és autóbusz-állomásnak is helyet adó közösségi közlekedési központ rengeteg vidékit is szolgál majd, így a megvalósítása nemcsak debreceni ügy.

Tímár Zoltán, Mikepércs polgármestere részben ehhez a javaslathoz csatlakozva arról beszélt, hogy Debrecen déli területei szorulnak leginkább közlekedésfejlesztésre, ami felveti a városba vezető Mikepércsi út korszerűsítését is, amely nagy forgalmat bonyolít le, és most a jelenlegi vasútállomáshoz, később a megépülő intermodális központhoz vezet majd.

A képviselők részéről rengeteg hozzászólás és kérdés érkezett ehhez a témához, a szakemberek válaszoltak. Több a vasúti közlekedést érintő felvetés is elhangzott, például a Debrecen-Mátészalka vonal gyorsítását szolgáló korszerűsítés szükségessége. Felhoztak már elkezdett, de be nem fejezett, esetleg korábban beígért, de azóta háttérbe került közúti fejlesztéseket is. A jelenleg is épülő vagy már megépült kerékpárutak mellett a biciklis közlekedés további fejlesztését is szorgalmaztak egyes képviselők, ki-ki leginkább a maga szűkebb pátriáján belül.

A közgyűlésen arról is szó esett, hogy a települések vasútállomásainak fejlesztése önmagában nem elég. Antal Szabolcs, Hajdúsámson polgármestere például szorgalmazta, hogy mivel általában a települések peremén helyezkednek el a vasútállomások, komplex beruházásokkal az odavezető utakat is korszerűsítsék.

Abban viszont gyakorlatilag egyetértett a testület, hogy soha nem volt még ilyen mértékű és ilyen hatékony a közlekedésfejlesztés Hajdú-Bihar megyében, mint az utóbbi években. Elégedettségüknek többen is hangot adtak.

A megyei közgyűlés további fontos napirendi pontjai közül kiemelkedett még a három hajdú-bihari tankerület működéséről szóló beszámoló. Pappné Gyula Katalin a debreceni, Kapornai Judit a berettyóújfalui, Tóth Lajos Árpád a hajdúböszörményi kerülettel kapcsolatban adott széleskörű tájékoztatást. Az infrastrukturális fejlesztésektől kezdve a tanulói létszámokon át a speciális képzést igénylő gyerekek ellátásáig. Terveik között szerepel többek között, hogy a bihari térség határon inneni és túli összetartozást tovább erősítve romániai tankerületekkel cserélik ki tapasztalataikat.

Pappné Gyulai Katalin elmondta azt is, miért volt szükséges – és mint kiderült hasznos –, hogy a KLIKK-re korábban jellemző olykor túlságosan központi irányítás után közelebb került a döntési kör a tényleges tevékenységet folytatókhoz. Így jóval hatékonyabb lett a tankerületek működése.

A közgyűlésen szó volt Hajdú-Bihar megye mezőgazdaságáról is. Szabó Sándor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar megyei elnöke amolyan leköszönő-beszédet tartott, hiszen a jövő héten tisztújító választások lesznek a szervezetnél. A megye agrár-adatai alapján adott összefoglalót. Pajna Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke megköszönte négyéves áldozatos munkáját az agrárkamara élén, és további sikereket kívánt Szabó Sándornak.

A közgyűlésen a képviselők megszavazták azt a kérelmet is, amelyet Debrecen adott be a megyei önkormányzathoz, hogy támogassa a várost a Európa Kulturális Fővárosa pályázatban. Komolay Szabolcs alpolgármester arról beszélt, hogy ez a pályázat régebben elsősorban infrastrukturális fejlesztésekkel, építkezésekkel járt együtt. Manapság azonban már inkább kulturális projektekkel kapcsolatos fejlesztéseket kíván a pályázóktól. Mint az alpolgármester kiemelte, egy ilyen pályázat sikere nemcsak Debrecené, de a megyéé is lenne, és rengeteg pozitív hatást eredményezhetne. Pajna Zoltán jelezte: a megyei partnereket is bevonhatják majd az együttműködésbe, és természetesen felajánlotta a megyei önkormányzat segítségét.

Fotó, szöveg: Koppányi Szabolcs KÉPGALÉRIA IDE kattintva érhető el.

A megyei közgyűlés további fontos napirendi pontjai közül kiemelkedett még a három megyei tankerület működéséről szóló tájékoztató. Pappné Gyula Katalin, a debreceni, Kapornai Judit a berettyóújfalui, Tóth Lajos Árpád a hajdúböszörményi kerülettel kapcsolatban adott széleskörű tájékoztatást. Az infrastrukturális fejlesztésektől kezdve a tanulói létszámokon át a speciális képzést igénylő gyerekekkel való foglalkozásig. Terveik között pedig többek között szerepel, hogy a bihari térség határon inneni és túli egységét tovább erősítve romániai megyei tankerületekkel cserélik ki tapasztalataikat.

Pappné Gyulai Katalin elmondta azt is, miért volt szükséges – és mint kiderült hasznos –, hogy a korábbi, a KLIKK-re jellemző olykor túlságosan központi irányítás után a döntés közelebb került a tényleges tevékenységet folytatókhoz, így jóval hatékonyabbá téve a tankerületek működését.

Hajdú-Bihar megye mezőgazdaságáról Szabó Sándor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar megyei elnöke amolyan leköszönő-beszédet is tartott, hiszen a jövő héten tisztújító választások lesznek a kamaránál. Összefoglalójában átfogóan beszélt a megye agráriumáról adatokat felhasználva. Pajna Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke megköszönte négyéves áldozatos munkáját a szervezet élén, és további sikereket kívánt Szabó Sándornak.

A közgyűlésen a képviselők megszavazták azt a kérelmet is, amelyet Debrecen városa adott be a megyei önkormányzathoz, hogy az Európa Kulturális Fővárosa pályázatban támogassa. Komolay Szabolcs alpolgármester arról beszélt, hogy ez a pályázat régebben elsősorban infrastrukturális fejlesztésekkel, építkezésekkel járt együtt. Manapság azonban már inkább kulturális projektekkel kapcsolatos fejlesztéseket kíván a pályázóktól. Mint az alpolgármester kiemelte, egy ilyen pályázat sikere nemcsak Debrecené, de a megyéé is lenne, rengeteg pozitív hatással a jövőben.

Pajna Zoltán jelezte, a megyei partnereket is bevonhatják majd az együttműködésbe, és természetesen felajánlotta a megyei önkormányzat segítségét.