Bagamérnak szívügye a magyarsággal való kapcsolattartás
Érsemjénnel együtt emlékeztek Trianonra.
A június 4-i ünnepségen Erdős Tibor polgármester beszédében hangsúlyozta, az összetartozás érzését sem az idő, sem a távolság nem tudja megkérdőjelezni és szétszakítani. Elmondta, hogy a helyi lakosok szívügyüknek tekintik a magyarsággal való kapcsolattartást, ezt mutatja például, hogy a romániai Érsemjénnel hagyományőrző programot, határtalálkozót szerveztek és most ők is jelen vannak az ünnepségen. A polgármester az 1920-as békediktátumra emlékezve kiemelte: a 326 ezer négyzetkilométer területű európai középhatalomból egy tollvonásra 93 ezer négyzetméterre zsugorodott Magyarország. Hazánk elvesztette 92 városát, út- és csatornahálózatának 80 %-át, odalett minden só-, arany-, ezüst- és rézbányánk. Másé lett az olajkutak többsége, idegen kézbe került erdeink nagy része, a nemzeti vagyonunk 38 %-ra csökkent. Hozzátette: nemzetünk egysége azonban csak szándék és akarat kérdése, ami a magyarságnál töretlenül jelen van.
Tasó László, a térség országgyűlési képviselője beszédében úgy fogalmazott: 1920, 1848, 1711 és még számos megpróbáltatás után még mindig itt vagyunk, mi magyarok a Kárpát-medencében. Szerinte a határainkon túlra kényszerült, idegen ország fennhatósága alá került magyarok szeméből azóta is szüntelenül kiolvasható a fájdalom, de mi is, akik itt maradtunk, érezzük az elszakítás fájdalmát. Mint mondta, némi vigaszként szolgál, hogy a magyar kormánynak köszönhetően azonban az 2010. évi XLV. törvény lehetővé tette, hogy minden év június 4-én ünnepeljük egységünket, magyarságunkat.
Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke is részt vett a megemlékezésen, aki hangsúlyozta, hazánk nem kívánt részt venni az első világháborúban, mégis a magyar nép lett ennek a háborúnak a vesztese. Beszédében utalt a most, a szomszédunkban zajló háborúra is, hiszen a magyar kormány továbbra is azt vallja: országunknak ki kell maradnia ebből. Pajna Zoltán úgy fogalmazott: a magyar történelem, a kultúra számos, nemzetünk számára összetartó erővel bíró jelképet foglal magában. Ezek között ott van egyebek mellett a milleniumi zászló, melyet valamennyi önkormányzat megkapott a kormánytól a magyar nemzet összetartozásának szimbóliumaként. A megyei önkormányzat pedig úgy döntött, hogy a hajdú-bihariak összetartozásának jelképeként egy, a szervezet által készíttetett Bocskai István fejedelem korabeli magyar szablya hiteles másolatát ajándékozza a megyei településeknek. Ebből az alkalomból Bagamérnak is átnyújtotta az ereklyét.
Trianont és a Bocskai-szabadságharcot 300 esztendő választja el, de már Bocskai István erdélyi fejedelem is az összetartozást emelte ki végakaratában. Ennek szellemében a résztvevők megkoszorúzták a Bagamér központjában található Bocskai szobrot.
