A magyar-vietnámi diplomáciai kapcsolat 75. évfordulóját ünnepeltük a Debreceni Egyetemen

Jelentősen megemelkedett a vietnámi hallgatók száma az elmúlt két évtizedben a Debreceni Egyetemen, a távol-keleti országból érkezők leginkább az orvosképzést választják. Egyebek mellett ez derült ki azon az ünnepségen, amit a magyar-vietnámi diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulója alkalmából a Debreceni Egyetemen tartottak csütörtökön.

A Debreceni Egyetem (DE), a Magyar-Vietnámi Baráti Társaság, a Vietnámi Nagykövetség és a Kossuth Lajos Tudományegyetem Baráti Köre Egyesület közös rendezvényén Szilvássy Zoltán, a DE rektora arról beszélt, hogy amikor ő járt egyetemre, sok vietnámi csoporttársa volt, akikkel jóban voltak.

– A magyar-vietnámi barátság legfontosabb szálát, az emberi kapcsolatokat a magyarországi egyetemeken szőtték. A hazai felsőoktatási intézmények ma is megtalálják vietnámi partnereiket – jelentette ki Szilvássy Zoltán.

A rektor kiemelte, hogy a széles körű, hosszú ideje eredményesen működő nyugati kapcsolatrendszer mellett a Debreceni Egyetem az utóbbi években nagy hangsúlyt fektet a keleti országokkal történő együttműködésekre is, felismerve, hogy a keleti és a nyugati kultúra összekapcsolása rengeteg lehetőséget rejt magában. Ebben fontos partner lehet Vietnám is – mondta Szilvássy Zoltán. Felidézte továbbá, hogy az intézmény Magyarországon elsőként csatlakozott az Egy övezet, egy út kezdeményezéshez, melynek egyetemi kutatási hálózata jövőre a Debreceni Egyetemen tartja éves elnöki kerekasztal-fórumát. Az eseményre a rektor meghívta a vietnámi partnereket.

Bartha Elek, a DE oktatási rektorhelyettese kifejtette: öt évtizeddel ezelőtt, a vietnámi háború befejezésekor, a még széttagolt debreceni felsőoktatás idején hirtelen nagyobb számban jelentek meg vietnámi egyetemi hallgatók Debrecenben, akik főleg természettudományos szakokra, illetve orvosi képzésre jártak.

– Ezek alatt az egyetemi évek alatt életre szóló barátságok, szerelmek szövődtek a két nép tagjai között. Az akkor létrejött vietnámi-magyar családok ma is fontos oszlopai intézményeink kapcsolatainak. A két nemzet között kölcsönös a szimpátia és a megbecsülés – fogalmazott Bartha Elek.

Bui Le Thai, Vietnám magyarországi nagykövete arról beszélt, hogy az európai országok közül Magyarország az elsők között, 1950-ben ismerte el Vietnám függetlenségét.

– A vietnámi nép nagyra értékeli és emlékezik arra a segítségre, amit Magyarország nyújtott az ország egyesítéséért folytatott harc idején és az azt követő időszakban. Azóta sokat fejlődtek a két ország közötti kapcsolatok – fogalmazott Bui Le Thai.

A vietnámi nagykövet kiemelte, hogy több ezer vietnámi állampolgár tanult és tanul hazánkban, egyebek mellett a Debreceni Egyetemen. Úgy vélte, hogy a jövőben közös felsőoktatási kutatások is elindulhatnának. Ezen kívül szívesen vennék, ha Debrecen híddá válna a vietnámi áruk, például a mezőgazdasági, faipari és halászati termékek itteni piacra jutásában.

Papp László, Debrecen polgármestere videóüzenetében hangsúlyozta, hogy az elmúlt években rendkívül megélénkült a külföldiek, köztük a vietnámiak érdeklődése a cívisváros iránt. Történt például nagyköveti látogatás, voltak Vietnámmal foglalkozó konferenciák, kiállítások. Vietnámi fiatalok a Debreceni Nyári Egyetem szervezésében rendszeresen ismerkednek nálunk a magyar nyelvvel, sőt még olyan vietnámiak is akadnak, akik szakmát tanulnak városunkban.

– Ma már egyre több debreceninek is módjában áll meglátogatni Vietnámot, akik kivétel nélkül lelkendezve mesélnek az ottani természeti csodákról és a vietnámi emberek vendégszeretetéről – fogalmazott Papp László polgármester.

Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Vármegyei Közgyűlés elnöke arra emlékezett, hogy amikor 1974-ben gimnáziumba járt, a Virágkarneválon felvonult iskolája virágkocsijával, amely egy vietnámi teaházat mintázott.

– A vármegyénkben található kiemelkedően gazdag geotermikus adottságok olyan lehetőségeket kínálnak, amelyek iránt vietnámi partnerünk részéről is megnyilvánult már érdeklődés. Ebből lehet például egészségturizmus, fürdőfejlesztés vagy akár mezőgazdasági célú termálvízhasznosítás – vélekedett.

Váraljai Márton nyugalmazott vietnámi magyar nagykövet, a Magyar-Vietnámi Baráti Társaság alelnöke elsősorban Vietnám legújabb kori történelméről, függetlenségi törekvéseiről beszélt. Elmondta: az ország 1884-ben francia gyarmat lett. A második világháború idején japán megszállás alá került, majd visszatértek a franciák. Az első indokínai háború, melyben Ho Si Minh vezette a vietnámi felkelőket a francia gyarmati hadsereg ellen, 1946-tól 1954-ig tartott és a vietnámiak győzelmével zárult. Ezután megérkeztek az amerikaiak, akik ellen a második indokínai háborúban egészen 1975-ig folyt a harc. Az ezt követő újjáépítésből hazánk is kivette a részét. Azóta a távol-keleti ország óriási fejlődésen ment keresztül.

Botz László nyugalmazott altábornagy, a Magyar-Vietnámi Baráti Társaság elnöke azt az időszakot idézte fel, amikor 1973-ban a vietnámi háború befejezésének felügyeletére létrehozták a Nemzetközi Ellenőrző és Felügyelő Bizottságot. Ennek keretében három váltásban 524 magyar katona és rendvédelmi dolgozó, valamint 112 diplomata, polgári személy érkezett az országba. Közülük ketten életüket veszítették.

Kun Ferenc, a DE Természettudományi és Technológiai Kar dékánja arról számolt be, hogy jelenleg csaknem 2 500 hallgatójuk van, akik közül majd 800-an külföldiek, 17-en vietnámiak.

Elmondta: 1970 és 1992 között a legtöbb végzett külföldi hallgatójuk vietnámi volt, abban az időszakban 56-an szereztek itt diplomát. Tették ezt úgy, hogy angol nyelvű képzés hiányában nekik valós egyetemi tanulmányaik megkezdése előtt egy évig még a magyar nyelvvel is meg kellett ismerkedni – idézte fel.

– Vietnámiak a mi karunkon ekkor kilenc különböző szakon tanultak. Körükben a legnépszerűbb a matematika volt, amit 20-an fejeztek be, 16-an pedig fizikusként végeztek – sorolta Kun Ferenc.

Jenei Attila, a DE Nemzetközi Oktatást Koordináló Központ igazgatója, aki eddig több mint harminc alkalommal járt Vietnámban arról számolt be, hogy manapság rendszeresen tartanak Vietnámban a debreceni felsőoktatási intézményt bemutató összejöveteleket, amik igen sikeresek. 2004 óta összesen 470 vietnámi döntött úgy, hogy itt fog egyetemre járni. A legtöbben a DE orvosképzését választják.

A rendezvény résztvevői a Vietnámi Nagykövetség jóvoltából ízelítőt kaptak exportra is készülő vietnámi élelmiszeripari, mezőgazdasági, illetve kézműves termékekből, valamint megtekintették az Almafa virága című magyar-vietnámi koprodukcióban készült játékfilmet.

Forrás: hirek.unideb.hu