A vármegye gazdasága
Hajdú-Bihar vármegye több gazdasági ágának fejlődését jelentős mértékben befolyásolják a vármegye természeti erőforrásai. Gazdaság szempontjából fontos természeti adottságai közül első helyen a termőföld emelendő ki. A Hajdúhát területének 72%-át alföldi mészlepedékes csernozjom, a Dél-Hajdúság területének 63%-át réti csernozjom fedi, amelyek a szántóföldi gazdálkodás optimális terepei.
A Hortobágy területének több mint 60%-át ugyanakkor réti szolonyec és sztyeppesedő réti szolonyec borítja, amelyet főként legelőként hasznosítanak. Országos jelentőségű, de a vármegye gazdaságában ma már csekély szerepet játszó földgázkincse Hajdúszoboszló és Nagyhegyes térségében koncentrálódik. Kiemelendő a termálvíz-készlet is, amelynek feltárása nyomán a vármegye jelentősebb településein (Balmazújváros, Berettyóújfalu, Debrecen, Földes, Hajdúböszörmény,Hajdúdorog, Hajdúnánás, Hajdúszoboszló, Kaba, Nádudvar, Polgár, Püspökladány) általában működnek fürdők, Hajdúszoboszló pedig országos viszonylatban is az egyik leglátogatottabb gyógyturisztikai célponttá vált.
Megfigyelhető ugyanakkor, hogy a termálvíz hasznosítása elsősorban gyógyászati, illetve turisztikai céllal történik, a geotermikus energiahasznosítás kevésbé jellemző Hajdú-Bihar vármegyére. Fontos megemlíteni a védett természeti értékek jelentőségét: a Hortobágyi Nemzeti Park – túl a terület nem lebecsülendő agrárfunkcióján -már ma is Hajdú-Bihar vármegye nemzetközi idegenforgalmának egyik névjegye.
A kedvező természeti adottságokra épülő mezőgazdaság termékei – telepítő tényezőként – meghatározó szerepet játszottak a vármegye élelmiszer és könnyűiparának kialakulásában, és napjainkban is jó feltételeket teremtenek az élelmiszergazdaság és a megújuló energiahasznosítás helyi gazdaságban játszott szerepének megőrzéséhez. Hajdú-Bihar vármegye humán erőforrásainak helyzete felemás: viszonylag nagy népességet koncentrál,országos átlagtól elmaradó mértékű természetes fogyást, de számottevő migrációs veszteséget mutat, népességének korszerkezete fiatalos.
Kedvező halandósági mutatóiban a népesség strukturális jellemzői mellett a vármegyeszékhely regionális szerepkörű egészségügyi intézményei (klinikák, vármegyei kórház) is szerepet játszhatnak. A vármegye népességének iskolázottsági mutatói az országos átlagnál kedvezőtlenebb képet mutatnak. Kiemelkedő adottsága a humánerőforrás-utánpótlás biztosítása terén az ország egyik legnagyobb és legszélesebb képzési spektrumot (agrár, bölcsész, informatikai, jogi, közgazdasági, műszaki, orvosi-egészségügyi, pedagógiai,természettudományi,
zeneművészeti)felvonultató felsőoktatási intézménye, a Debreceni Egyetem. (Hasonló képzési kínálatot a határ túloldalán fekvő Nagyváradon lehet legközelebb találni.)
Mind több példa akad a vármegye oktatási, képzési intézményei, illetve a gazdasági szereplők között formálódó kapcsolatokra is. A szakképzés intézményrendszerében kiemelkedő szerepet játszik a Debrecen, Balmazújváros, valamint Hajdúböszörmény önkormányzatainak összefogásával létesült Debrecen TISZK Térségi Integrált Szakképző Központ.
A vármegye foglalkoztatási adatai (országos átlag alatti aktivitási ráta, nagyarányú munkanélküliség, pályakezdő és tartósan munkanélküliek országos összehasonlításban kedvezőtlen mutatói) alapján kijelenthető, hogy a rendelkezésre álló munkaerő-tartalékok bőségesek, a vármegye fejlett oktatási-képzési intézményrendszere pedig lehetőséget teremt a munkaerő minőségi jellemzőinek javításához. Figyelemre méltó adottsága a vármegyének, hogy népesség-megtartó képessége szilárdabb, mint Kelet-Magyarország vagy Nyugat-Románia legtöbb
megyéjéé. Összességében a munkaerő a vármegye gazdasági fejlődését meghatározó egyik legfontosabb telepítő tényező.
Hajdú-Bihar vármegye alapinfrastruktúrájának, valamennyi szegmense jelentős – bár eltérő mértékű – fejlődésen ment keresztül az elmúlt években. A gazdaságfejlesztés kérdéséhez szorosabban kapcsolódó közlekedési és kommunikációs infrastruktúra fejlesztése terén az M3-as és M35-ös autópályák kiépülése, több főút (4-es, 33-as, 35-ös, 42-es) közelmúltban végrehajtott, valamint a 100. számú vasútvonal jelenleg is zajló rekonstrukciója, továbbá a debreceni repülőtér fejlesztése a legfontosabb lépés. Mindezen beruházások nemcsak a vármegye külső kapcsolódását, de belső nexusainak minőségét is hatékonyabbá hivatottak tenni. A nemzetközi jelentőségű nyugat-keleti és észak-déli útvonalak találkozási pontjában fekvő vármegye gazdaságának épülésében – telepítő tényezőként – a közlekedési adottságok is fontos szerepet játszhatnak.
A logisztikai központ szerepkörre már a korábbi területi tervezési dokumentumokban is alkalmasnak tartott Debrecen mellett elsősorban az M3-as és M35-ös autópályák csomópontjához közel fekvő Polgár logisztikai funkciói erősödhetnek, de – összhangban a közép- és hosszú távú gyorsforgalmi út-építési tervekkel, valamint a romániai kapcsolatok jelentőségének növekedésével -Berettyóújfalu szerepe is felértékelődhet. Kelet-Magyarországon elsősorban regionális repülőtere miatt rendelkezik Hajdú-Bihar vármegye az átlagosnál kedvezőbb közlekedés-földrajzi adottságokkal, míg a szomszédos romániai megyék adottságai fölé közúti és vasúti infrastruktúrájának színvonalával emelkedik (a határ túloldalán fekvő romániai Nagyvárad és Szatmárnémeti repülőtere is számottevő forgalmat bonyolít le).
A gazdaságfejlesztést közvetlenül szolgáló infrastruktúra elemei közül kiemelkednek a vármegye ipari parkjai, melyeket két nagyobb hullámban, 1997-2000, illetve 2005-2012 között alapítottak. A létesítmények célja – mint mindenütt az országban – új befektetők vonzása és a gazdasági szerkezetváltás felgyorsítása.
A vármegyében található ipari parkok infrastruktúrájának kiépítettségében és szolgáltatás-kínálatában jelentősek a különbségek: részben az elmúlt évek infrastruktúra-fejlesztéseinek köszönhetően is, Debrecen nagyvárosi környezet előnyeit élvező ipari parkjai (a vármegye ipari parkjainak egyharmada), valamint Polgár kedvező közlekedés-földrajzi helyzetű ipari parkja legvonzóbb a betelepülők számára. A vármegye 12 ipari parkja összesen közel 700 ha – mintegy 50%-ban betelepített – hasznosítható területet, több mint 280 db betelepült vállalkozást és megközelítőleg 10 ezer foglalkoztatottat jelent. Miután azonban az ipari parkokban működő cégek jelentős része a cím elnyerése előtt is helyben működött, az ipari parkok telepítő tényezőként játszott szerepe, illetve gazdaság térszerkezetét befolyásoló hatása – összevetve az ország e tekintetben sikeresebb területeivel – egyelőre mérsékelt.