Hírek archívum

A tucatnyi Hajdú-Bihar megyei és öt határon túli település által megkötött Vásárszövetség idei rendezvényei közül – Derecske után – másodjára Biharkeresztesen tartottak a helyi értékeket felvonultató vásárt, amely a tizenkilencedik alkalommal megrendezett Bihar-Bihor Expo programjait színesítette. Az Expo egész napos eseménysorozatán kiváló minőségű helyi és térségi termékek között válogathattak az ide látogatók. A kézművesremekek és ételritkaságok jól egészítették ki egymást a sátrak sokaságában. Emellett a helyi sportcsarnokban színvonalas kulturális műsorokat tekinthettek meg a vendégek, ízletes ételek és italok elfogyasztása közben.

A megnyitón a Hajdú.Bihar Megyei Önkormányzat Pajna Zoltán elnök és a két alelnök, Bulcsu László és Tasi Sándor révén képviseltette magát. Pajna Zoltán utalt rá, hogy mindannyiunkban bennünk van a hagyományok ápolása, de emellett ezt meg is kell élnünk – például az ilyen események során. A Bihar-Bihor Expo és a hozzá kötődő vásár is kiváló alkalom arra, hogy a mindennapjaink részévé váljon közös nemzeti, térségi hagyományunk, ünnepet varázsoljunk abból, ami egyébként génjeinkben benne van és igényünk van rá. Az áru és a vevő közvetlen kapcsolatáról is beszélt Pajna Zoltán, ami több évszázados múlttal bír, és azokat az időket idézi, amikor még nem volt közvetítőként sokféle multinacionális cég ebben a rendszerben. A megyei önkormányzat vezetője úgy vélte, hogy a személyes kapcsolat hiányzik a mai életünkből, amikor a vevő és az eladó (aki a legtöbb esetben egyben az áru készítője is) egymás szemébe néz, és így kötnek üzletet, adják és veszik a terméket. Képgaléria az Expóról a HBMÖ Facebook oldalán található.

“Az ilyen vásárok lényege az, hogy azok a kistermelők is lehetőséget kapnak áruik bemutatására és értékesítésére, akik nem képesek versenyezni a nagy cégekkel e tekintetben.”

Sok esetben ugyanis nem a jó termék előállítása a probléma, hanem annak eljuttatása a vevőkhöz, illetve a konkrét eladás. Amennyiben az idén megkötött Vásárszövetség (ide jön a link a derecskei eseményről) jól működik, idővel közös,  határon átívelő értékesítési hálózatot, illetve üzleteket tudunk fenntartani, a Terület- és Területfejlesztési Operatív Programok által pedig helyi piacok fejlesztésére, a helyi termékek bemutatóhelyeinek kialakítására nyílhat lehetősége a településeknek – közölte a megyei közgyűlés elnöke. A támogatási összegek kapcsán Pajna Zoltán figyelmeztetett arra is, azokat viszont tudni kell majd okosan elkölteni.

Biharkeresztes polgármestere, Barabás Ferenc az esemény házigazdájaként elmondta, hogy bár már ez a 19. Bihar-Bihor Expo a településen, az idei azonban rendhagyó az eddigiekhez képest, hiszen felelevenítenek egy régi hagyományt, amely az 1800-as évek közepéig nyúlik vissza. Akkor rendezték ugyanis az első nagyvásárt. Sokáig tartotta ez a hagyomány magát, de az 1960-as években kezdett ellaposodni. Barabás Ferenc köszönetet mondott a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat vezetőségének, amiért arra ösztönözték, hogy ismét elevenítsék fel a nagyvásár tartását Biharkeresztesen.

Csepreghy Nándor, a miniszterelnökség államtitkára arról a 12 ezer milliárd forint uniós támogatásról beszélt, amelyet Magyarország 3200 településén felhasználva 2020-ig le lehet hívni, munkahely fejlesztésre fordítva. Ez hatalmas lehetőség, amivel élni kell. A gazdaság fejlesztése és az élhető Magyarország megteremtése kapcsán Csepreghy Nándor megjegyezte, hogy annak nem csak Budapestről kiindulva kell megtörténnie, hanem a kisebb települések, a megyei önkormányzatok és a kormány együttműködésével valósítható meg még hatékonyabban. Hajdú-Bihar megyébe is több tíz milliárd forint támogatás érezik, de az államtitkár kérte, a helybéliek ötleteikkel is segítsék a közös munkát. Ezt a közös munkát pedig például az ilyen családias hangulatú megyei rendezvényekkel lehet megalapozni, mint a mostani Bihar Expo Határmenti Vásár és Találkozó is. Beszéde végén az államtitkár kérte a a biharkeresztesi polgármestert, hogy legyen ennek a közös munkának a mozgatója településén, a kormány pedig igyekszik ebbe a térségbe is a lehető legtöbb támogatási pénzt eljuttatni.

A 2016. április 16-i eseményen számos megyei polgármester, valamint a járási hivatalok képviselői és a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat közös szándékukat nyilvánították ki, hogy a térség települési fejlesztései lehetőségeit a legoptimálisabban használják ki a 2020-ig tartó időszakban – amíg az Európai Unióból jelentős összegű támogatásokat lehet lehívni.  Csepreghy Nándor miniszterhelyettes államtitkár egy sok részletre kiterjedő tájékoztató után megkérte a polgármestereket, hogy készítsenek feladattervet, valamint fejlesztési igényeiket írják össze, s ezeket – a megyei önkormányzat koordinálása mellett – juttassák el neki, amire rövid időn belül megfelelő válaszokat fog küldeni mindenki számára.

Országos Igazgatói Konferenciát tartottak Debrecenben, a Kós Károly Művészeti Szakközépiskolában. Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke szerint azoknak, akik elégedetlenek az oktatási rendszerrel, két hétre cserélniük kellene egy hátrányos helyzetű kistelepülés iskolaigazgatójával, hogy megismerjék a magyar valóságot.

Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár minden érdekelt szervezetet meginvitált azokra a kerekasztal beszélgetésekre, amelyeket az oktatás átalakításáról folytatnak, ám – kijelentette – már jelenleg is jól haladnak a szakmai eszmecserék. A helyettes államtitkár arról is megnyugtatott mindenkit, hogy nem szeretnék, ha egy, a nyugdíjkorhatárt elérő pedagógus rögtön, tanév közben távozna – megoldási javaslatokat vár Sipos Imre a tankerületektől arra vonatkozóan, hogy miként lehet, akár jogszabály módosítással is élve ezt orvosolni.

A KLIK által korábban felhalmozott milliárdos adósságokról is szó esett. Ezeket az állam kifizette, ám ezután is jelentős pénzösszeget fordít majd az iskolák infrastruktúrájának fejlesztésére.

A konferencián szintén felszólaló Pósán László, az országgyűlés kulturális bizottságának alelnöke kijelentette, hogy megfelelő intézkedések szükségesek, hiszen valóban nem emelkedett az utóbbi években a magyar gyerekek tudásszintje.

Forrás: Haon.

Az I. és a II. világháború áldozatairól emlékeznek meg Hajdúsámsonban.

10.00: a Református Templomban tartanak istentiszteletet.
11.00. a Világháborús Emlékműnél koszorúznak.

A hajdúsámsoni Petőfi könyvtárban 14.00 és 17.00 óra között családi foglalkozást tartanak 2016. április 16-án.

Téma: anyák napi készülődés (a nosztalgia sarokban: anyukák, apukák játékai).

További időpontok: 2016. május 21. és június 25.

A részvétel: ingyenes.

SAJTÓINFORMÁCIÓ

Kis- és középvállalkozások fejlesztése – Ön hogyan csinálná?

2016. április 1-én A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzatnak két új projektje indult el az Interreg Európa Program keretében. A PURE COSMOS és a CLUSTERS3 projektek a kis- és középvállalkozások fejlődését igyekeznek támogatni különböző tapasztalatcseréken keresztül egyrészt a klaszterek szerepére, másrészt pedig az adminisztratív terhek csökkentésére fókuszálva.

Az Interreg Európa Együttműködési Program Európa-szerte a regionális és helyi kormányzatokat segíti a különböző szakpolitikák fejlesztésében és javításában. Megfelelő környezetet és lehetőségeket teremtve a tapasztalatcserére a Program célja annak biztosítása, hogy a kormányzati befektetések, az innováció és a végrehajtásra irányuló erőfeszítések mind integrált és fenntartható hatásokat eredményezzenek az érintettek számára. A projekteknek köszönhetően az európai országok és régiók regionális politikái hatékonysága növekszik, e politikák és támogatási eszközeik végrehajtásában résztvevő intézmények és kedvezményezettek közötti tudás- és tapasztalatcserén keresztül.

A Program 1. pályázati kiírásának nyertes projektjei 2016. április 1-én indultak. Ezek közül a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat két projektben vesz részt partnerként.

A CLUSTRS3 (A klaszterpolitikák szerepének növelése az intelligens szakosodás alapú kutatási és innovációs stratégiák (RIS3) sikeres megvalósításáért) projekt fő célja a klaszterek, mint a kis- és középvállalkozások (továbbiakban: kkv-k) közötti együttműködés egyik fő motorjainak fejlesztése, teljesítményük fokozása. A projekt első fázisa a tapasztalatcserére, jó gyakorlatokra fog fókuszálni szakpolitikai alapú eseményeken és szakértői tanulmányutakon („peer review”) keresztül. A második fázisban a partnerrégiók akciótervei megvalósításának nyomon követése történik meg. A projekt keretében 30 jó gyakorlat elemzése, 15 jó gyakorlat kiválasztása, 3 közös szakpolitikai dokumentum kidolgozása, 9 rendezvény megszervezésére kerül sor.

A négy évig tartó projekt megvalósításában 6 ország (ES, PL, IT, LV, HU, UK) 9 szervezete vesz részt a spanyolországi Baszk Kormányzati Vállalkozásfejlesztési Ügynökség vezetésével.

A PURE COSMOS (Állami hatóságok szerepe a kkv-k versenyképességének növelésébe) projekt célja a kkv-k növekedésének és fejlődésének támogatása az adminisztratív terhek csökkentésének és a releváns közszolgáltatások modernizációjának elősegítésén keresztül. A projekt keretében új innovatív projektek fejlesztése, valamint a szabályozások javítása által a regionális politikák (pl: Hajdú-Bihar Megyei Területfejlesztési Program) kerülnek fejlesztésre. A partnerség ezt az alábbi tevékenységekkel éri majd el: partnerek terveinek elemzése peer rewiev-k alkalmával; jó gyakorlatok azonosítása, ezen tervek javítására, a gyakorlatok tanulmányutakon való vizsgálata, illetve átvétele szakmai workshopok és regionális akciótervek segítségével. Korszerű szolgáltatások – mint az elektronikus fizetési eszközök, egyablakos rendszer („One Stop Shop”), digitális megközelítési („digital by default”) modellek, digitális készség elsajátítás – kerülhetnek bevezetésre, illetve megtörténik majd a regionális jogi környezet áttekintése, megvizsgáljuk a hatékony irányítási rendszereket fejlett IKT adminisztratív megoldásokon keresztül, illetve az üzleti felhívások egyszerűsítésének és felgyorsításának lehetőségeit. A munka a kkv-kkal szoros együttműködésben valósul meg. Az ötéves megvalósításban 7 ország (IT, HU, DE, UK, GR, CZ, ES) 8 szervezete vesz részt az olaszországi Genova Város Önkormányzatának irányítása mellett.

Debrecen, 2016. április 14.

2016. április 20-án és 21-én ér Hajdú-Bihar megyébe az az országos nagyrendezvény, amely április 13-án Budapestről indult el, és több mint 200 magyarországi települést érint, amíg május 20-án visszatér kiindulópontjára. A Toborzó Országfutást a Magyar Honvédség Hadkiegészítő és Központi Nyilvántartó Parancsnoksága szervezi, a távot a honvédség hivatásos, szerződéses, kormánytisztviselő, közalkalmazott, önkéntes műveleti tartalékos állománya teljesíti, de az összefogás jegyében várják minél több civil részvételét is a 2016 km megtételében, amely nem véletlenül ennyi, hiszen a 2016-os riói olimpiára utazó magyar csapatot támogatják általa. A váltófutás további céljai: az egészséges életmódra hívja fel a figyelmet, valamint a magyar honvédség mindennapos tevékenységére. Emellett a szolgálatteljesítés közben elhunyt katonák gyermekeiről való gondoskodás jegyében adományokat gyűjtenek.

Hajdú-Bihar Megyében április 20-án először Tégláson, aztán Hajdúhadházon, Bocskaikertben, majd Debrecenben futnak a Toborzó Országfutás résztvevői. Másnap, április 21-én Hajdúszovát, Földes, Sáp, Bihartorda, Nagyrábé, végül Biharnagybajom lesz a helyszín.. (További fotók a HBMÖ Facebook oldalán!)

Az eseményt Debrecen és a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat is támogatja. Beharangozó sajtótájékoztatóján Pajna Zoltán, megyei közgyűlési elnök egy történelmi emlékre utalt: “A szabadság őrvárosában, Debrecenben különös nimbusza van a toborzásnak hiszen Kossuth Lajos a városházával szembeni erkélyről hirdette meg annak idején a hadba vonulást”. Pajna Zolán erkölcsi kötelességnek tekinti a toborzó futás támogatását, egyúttal reményét fejezte ki, hogy a fiatalok figyelmét felkelti a mára egész családoknak létbiztonságot adó szakmává váló katonaság. A megyei közgyűlés elnöke kifejezte, hogy örül annak, hogy az olimpiai eszmével, a 2016-os magyar olimpiai csapat lelki támogatásával is összekötötték a toborzó futást, hiszen 2024-ben talán ötkarikás játékokat rendezhet Magyarország. “Ezért fontos megmutatnunk Hajdú-Bihar megyében is, hogy mellé állunk az olimpiának”: a megyei önkormányzat például 150 gyerekkel élőképet formál április 20-án délután a debreceni főtéren, az összefogást jelképezve ezáltal.

Nagy Zoltán alezredes, a Katonai Igazgatási Központ parancsnoka a toborzó futás lényegét abban látja, hogy ezáltal közelebb hozzák az emberekhez a honvédelem ügyét.

Barcsa Lajos, Debrecen alpolgármestere szerint nem volt kérdés, hogy a város az ügy mellé áll, hiszen Magyarország legnagyobb szárazföldi alakulatának állomáshelye is itt található. Az alpolgármester szerint a mai fiatalok talán már nincsenek is tisztában a katonai élettel, annak feladatrendszerével, hiszen 12 éve nincs már hazánkban kötelező jellegű sorkatonai szolgálat. Ez a futás és a kísérő rendezvények viszont kiváló alkalmat adnak arra, hogy megismerjék a honvédség tevékenységét, esetleg az érdeklődést is felkeltheti irányában.

Kalmár Róbert, a Debreceni Sportcentrum szervezési és marketing igazgatója arról tájékoztatott, hogy a 2016-os Toborzó Országfutáson sportiskolás fiatalok fognak futni a nagyerdei Ködszínháztól a Kossuth térig, Kazi Tamás olimpikon atléta vezetésével.

Varga Tamás, a DVSE szakmai igazgatója elsősorban úgy támogatja a kezdeményezést, hogy ő maga is lefutja a távot, valamint megígérte, hogy vele tart néhány ismert debreceni vízilabdázó is. Athén és Peking olimpiai bajnok vízipólósa kiemelte, hogy amikor az olimpia éve van, hangsúlyossá válik minden ilyen rendezvény, hiszen az ötkarikás játékok ideje alatt valóban az egész világ erre az eseményre figyel, és ha valaki kijut a nyári játékokra, azt akár ilyen módon is támogatni kell, ahogyan ez az országos méretű futás teszi majd.

Szűcs Imre alezredes, a Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandárjának személyügyi főnöke elsősorban a különleges kísérőprogramokról beszélt a sajtótájékoztatón. Mint elmondta, a övészdandár éppen április 20-án ünnepli megalakulásának 24. évfordulóját, így a toborzó futáshoz kapcsolódva ezt is ünnepelni fogják azon a napon. A délelőtti programok után déltől ejtőernyős ugrásokat nézhet meg a közönség, aztán a lövészdandár 15 órától csatlakozik a futáshoz – 70 katonával. A debreceni főtéren térzenével és látványos bemutatókkal várják az érdeklődőket.

Lemezbemutató koncert – Egyedi Péter, Grecsó Krisztián, Háy János, Héjja Kati, Jancsovics Máté, Kemény István, Kollár-Klemencz László, Szűcs Krisztián játszik a debreceni közönségnek.

Jegyek elővételben: 2400 Ft, a helyszínen: 2900 Ft.

Takács Zsuzsa Kossuth-díjas költő estje

“Vendég”: Pilinszky János.

A beszélgetést Szirák Péter vezeti, közreműködik Vranyecz Artúr színművész.

A belépés díjtalan.

Az Egészségügyi világnapon, Hajdú-Bihar megyéből idén is több tucat oktatási és nevelési intézmény több ezer diákja és pedagógusa, a most 150 éves Csokonai Színház színművészei, Senánszky Petra, többszörös  világbajnok  búvárúszó,  a DVSC női kézilabdázói, valamint a DVSE vízilabdázói  futottak együtt a debreceni Nagyerdei Stadion körül az emberi élet méltóságának tisztelete jegyében.

Debreceni Nárcisz Futófesztivál a kilencedik éve tartó Méltóság Mezeje Program részeként idén már nyolcadik alkalommal került megrendezésre, és a nárciszültetések mellett közkedvelt eseménye a programnak. Az egész napos futófesztivál délelőtti részében a Hajdú-Bihar megyei települések, civil szervezetek, kulturális intézmények munkatársai sportoltak saját intézményeik területén. Berettyóújfaluban például a sportpályán több mint 600 gyermek és pedagógus futott, a gondoskodás fontosságát kihangsúlyozva. A délutáni programra – Debrecenben – több ezer sárga pólós apróság gyűlt össze 2016. április 7-én délután a Nagyerdei Stadion Északi kapujánál.  

A Méltóság Mezeje Program vezetője, Porkoláb Gyöngyi is futócipőt húzott, és az elsők között teljesítette a bő másfél kilométeres távot. A közös bemelegítést a DVSE vízipólósai vezényelték, de részt vettek benne a kézisek és a színészek is, Vranyecz Artúr vezetésével. Papp László, Debrecen polgármestere köszöntőjében elmondta, hogy a város kiemelten, 100 millió forinttal támogatja a Hospice ház kialakítását, amelyet a tervek szerint idén ősszel átadnak. Porkoláb Gyöngyi kifejtette, hogy milyen fontos az élet végéig tartó gondoskodás, és az élet értelmét megtalálva, egyúttal az elmúlás tényét elfogadva, attól nem félve kell viszonyulnia a felnőttnek és a gyereknek egyaránt azokhoz, akik már útjuk vége felé járnak.  

A rajtpisztolyt Papp László sütötte el, majd a tömeg nekilendült a stadionkörnek. Bár itt nem a versengés a lényeg, de érdekes, hogy legelsőként egy ökölvívó tehetség, a Harangi Imre SE ifjúsági magyar bajnoka, Pallai Kevin érkezett meg a stadion bejáratához. Közvetlenül mögötte futottak be a többiek is. Láttunk komplett óvodai csoportot az óvónénikkel együtt nyargalni, vagy egyen pólóban feszítő gimnazistákat és igencsak vidáman kocogó kézilabdás lányokat. A lényeg a közös élmény és a figyelem felhívása volt a Méltóság Mezeje Programra. Teljes képgaléria a HBMÖ Facebook oldalán található.

Idén is több ezren vesznek részt a Debreceni Nárcisz Futófesztiválon. 2016. április 7-én, csütörtökön, az emberi méltóság iránti tisztelete, egymás elfogadása és az élet szeretete jegyében sportolnak majd együtt a résztvevők. A Méltóság Mezeje program keretében megrendezésre kerülő, már hagyományos, VIII. futófesztiválhoz ebben az évben többek között a debreceni oktatási és nevelési intézmények diákjai, pedagógusai, az idén 150 éves Csokonai Színház színművészei, a debreceni vízilabda csapat, a DVSC kézilabdacsapata, Senánszky Petra világbajnok búvárúszó, valamint debreceni vállalatok, kulturális intézmények és Debrecen Város Közgyűlésének képviselői is csatlakoznak.

A fesztivál idén is egész napos program lesz. Délelőtt Debrecen és Hajdú-Bihar megye nevelési-oktatási és kulturális intézményeiben „Sok kicsi sokra megy! Mozduljunk meg egy időben minél többen” címmel közösen sportolnak majd a diákok, tanárok, a debreceni vállalatok, a civil szervezetek munkatársai, és mindenki, aki szerint fontos az élet végig tartó emberi méltóság tisztelete. A csatlakozók, 20 percen át futnak vagy bármilyen sporttal kapcsolatos mozgást végeznek, a program szimbólumának, a sárga nárcisznak a színében. Tavaly csaknem 10.000 résztvevő gondolta úgy Debrecenben és megyeszerte, Nyíradonytól Berettyóújfaluig, hogy csatlakozik a programhoz és sárga pólóban sportolva fejezi ki együttérzését és tiszteletét.

Délután 14.30 órakor dördül el a rajtpisztoly a Nagyerdei Stadion Északi kapujánál. Az érdeklődők a Debreceni Labdarúgó Stadion körül futnak egy kört. A mintegy 1800 méternyi távot a program szimbólumát kifejező sárga pólóban teszik majd meg a fesztiválhoz csatlakozók. Porkoláb Gyöngyi, a Méltóság mezeje program vezetője szerint mérföldkő az idei év: “Különleges alkalom az idei Futófesztivál. Nemcsak azért, mert az idei évben rekordot ért el a jelentkezések száma, hanem azért is, mert éppen egy éve, a futófesztiválon jelentette be Papp László polgármester úr, hogy a Debrecen Város Közgyűlése támogatja a Debreceni Hospice Ház megépítését. A tervek szerint haladnak az előkészítő munkálatok, és szándékaink szerint ősszel meg tudjuk nyitni az intézményt, amelyben nemcsak a cívisvárosból, hanem az egész megyéből fogadhatjuk majd az ellátást igénylőket”.

Az idei évi programhoz a most 150 éves Csokonai Színház színművészei is csatlakoznak. A teátrum igazgatója, Ráckevei Anna így gondol a Méltóság mezeje programra: Három évvel ezelőtt találkoztam először a programmal, és ahogy fontosnak tartom a születés méltóságát, visszahelyezését az emberi dimenzióba, úgy az életből való távozást én magam is szeretném méltósággal megélni. Megnyugtató lenne, ha mindazok, akik segítségre szorulnak, s családtagjaik is úgy érezhetnék, hogy egy nagyon nehéz helyzetben van hová fordulniuk.”

Várunk mindenkit sok szeretettel a VIII. Nárcisz Futófesztiválon!

A Méltóság mezeje program kilenc évvel ezelőtt indult el Debrecenben, Porkoláb Gyöngyi vezetésével. A szemléletformáló mentális program – amelyben jelenleg 17 debreceni oktatási és nevelési intézmény, óvoda, általános iskola, középiskola vesz részt több ezer diákkal, közel 100 pedagógussal, pszichológussal, és mentálhigiénikussal – a gyerekeken keresztül a családokhoz is elér. Segít számukra az élet értelmének felismerésében és a halál tabujának ledöntésében. A foglalkozásokon túl, amelyeken az elmúlásról, a veszteségről, a lemondásról, de mindemellett az élet értelméről, az öröm és a szeretet, valamint a gondoskodás fontosságáról beszélgetnek a gyerekek. A program nárciszültetéssel, irodalmi pályázattal, főzőversennyel, gazdagodott az elmúlt kilenc évben. A Méltóság mezeje szimbóluma a sárga nárcisz, amely szerte a világon a rákbetegeket, rákban szenvedő betegeket gondozó szervezetek szimbóluma; az életnek, a reménynek, a halál legyőzésének, a szeretetnek, a ragaszkodásnak a kifejezője.

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat és a Hajdú-Bihar Megyei Iparkamara közös ülésén került sor – a szakmai előadások mellett – a következő megyei közgyűlésre is, amelyen nem csak 13 napirendi javaslatot fogadtak el a képviselők, de részletes tájékoztatókat hallhattak a megye és az iparkamara közös nemzetközi tevékenységéről, már jelenleg is futó projektekről, szakképzési feladatokról, illetve a megye gazdaságfejlesztési lehetőségeiről. A közös fórumot olyan sikeresnek ítélték meg a felek, hogy egy képviselői javaslat nyomán a megyei közgyűlés a tervek közé vette a későbbiekben egy hasonló közös ülés megrendezését a Hajdú-Bihar Megyei Területi Agrárkamarával is, ezáltal teljessé téve a térség gazdaságára való rálátást.

A megyei önkormányzat nemzetközi tevékenységéről Ibrányi András, a Fejlesztési, Tervezési és Stratégiai osztály vezetője beszélt, kiemelve, hogy csak a már támogatást nyert projektekről van szó. Így a közgyűlésen résztvevők információkat kaptak a CLUST&RIS3 és a PURE COSMOS projektekről, amelyek éppen aznap, április 1-én indultak, valamint a februárban elkezdődött PRACTYCE III projektről. Ezek a kis és középvállalkozások (KKV) fejlesztésében, versenyképessé tételében segíthetnek, illetve a megyei innovációt célozzák meg. A fentiek mellett Ibrányi András kitért az AGE+, a SMILE és a P4STI projektekre is. Hajdú-Bihar megye számára ezek a projektek várhatóan mintegy 150-200 millió forintos bevételt generálnak majd. (Az esemény képgalériáját a HBMÖ Facebook oldalán tekinthetik meg.)

Az iparkamara részéről Tóth Edina, a Nemzetközi Ügyek osztályának vezetője beszélt saját programjaikról, közülük is kiemelve az Enterprise Europe Network programot, amely szintén a KKV-re fókuszál. Az előadás többek között az üzleti és projekt partnerek kereséséről, innovációs tanácsadásról szólt, s az is kiderült belőle, hogy a benne résztvevő vállalkozások eddig 85%-ban elégedettek voltak a közösen elért eredményekkel.

A hozzászólások szakaszában Ábrahám László, a National Instruments Hungary Kft. ügyvezetője felvetette, hogy a kétségtelenül jó irányba mutató kezdeményezések legyenek a folyamat során és utána is mérhetőek, vagyis ésszerű, ha a projekt gazdái végigkövetik a megvalósulást is, és nem csak a tárgyalásig jutnak el. Ezzel Pajna Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke is egyetértett, Skultéti Éva, az iparkamara főtitkára pedig válaszában kitért arra, hogy csak már szerződésig jutó példákat hoztak fel az előadás során, amelyekről ezáltal folyamatosan vannak információik. Mindehhez Miklóssy Ferenc, a Hajdú-Bihar Megyei Iparkamara elnöke azt tette hozzá, hogy az üzlet nem megy helybe sosem, azért érte kell menni, és eszerint a vállalkozások érdekeit központi témaként kezelve ambiciózussá kell tenni őket.

Az iparkamara szakképzési feladatairól Kontér Mária, az Oktatási és Képzési Osztály vezetője beszélt. A rengeteg részletre kiterjedő előadás során – miként később Pajna Zoltán fogalmazott – szó esett olyan adatokról is, amelyekre büszke lehet Hajdú-Bihar megye és olyanokról is, amelyek megmutatják milyen területeken kell többet fejleszteni még. A megye például meglehetősen Debreceni és Hajdúszoboszlói járás centrikus szakképzési intézetek terén, ezért célként fogalmazódott meg, hogy Hajdú-Bihar megye több térségében jobban be kell vonni a vállalkozókat abba, hogy az ipari tanulókat gyakorlaton (majd utána akár foglalkoztatottként) fogadják. A szakmai versenyeken ugyanakkor kiválóan szerepelnek a megye szakképzésben résztvevő diákjai, hiszen 2016-ban 14-en országos döntőbe jutottak.

Az előadás kitért az úgynevezett hiányszakmák feltérképezésére is, amelyeknek végső listája most áll elfogadás alatt, illetve arra is, hogy az ugyancsak az iparkamara által felügyelt mesterképzés rendkívül fontos. Ménes Andrea, a megyei közgyűlés Fidesz frakciójának elnöke, Vámospércs polgármestere szerint is kiemelten lényeges, hogy a későbbi szakemberek, leendő mesterek maguk is mesterektől tanuljanak – később egy másik napirendi pont kapcsán ez ismét felvetődött Buczkó József (Fidesz) képviselő által. Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke kifejezte véleményét, miszerint a jó szakemberek képzése mellett arra is nagy figyelmet kell fordítani, hogy Magyarországon, illetve konkrétan a megyében tartsák azokat, hiszen már nem csak orvosok vagy mérnökök, de kiváló, itthon nagyon hiányzó szakmunkások is elvándorolnak. A témához tartozik Miklóssy Ferenc későbbi állásfoglalása, aki szerint Hajdú-Bihar megye gazdaságfejlesztésének egyik lényeges eleme, hogy foglalkozzanak a korfával, ami azt mutatja, hogy 2025-re, ha nem vándorol ki senki, akkor is mintegy 500 ezer munkavállalóval lehet kevesebb hazánkban, olyan nagy az elöregedés. Ebből kiindulva még fontosabb, hogy a megfelelő szakembereket kiképezzük, aztán megtartsuk. Ezt pedig a szakképzés mellett azzal lehet elérni, ha emelkednek a jövedelmek számukra, különben megszűnhet a motiváció arra, hogy szakmunkássá váljanak, majd itthon maradjanak. Emellett az iparkamara vezetője beszélt arról is, hogy egykor Magyarország tőkevonzó képességének fejlesztése volt az egyik fő cél, ám akkor arra nem fordítottak elég figyelmet a döntéshozók, hogy a már az országban működő kis- és középvállalkozások termelékenysége versenyképes legyen. Ezt muszáj javítani minél hamarabb. Emellett a gazdasági fejlődés szempontjából kimutatható – jegyezte meg az iparkamara elnöke –, hogy nem csak Magyarország osztódott két részre (Nyugat és Kelet), hanem Hajdú-Bihar megye is (Debrecenre és a többi településre).

Miklóssy Ferenc szerint a számok egyértelműen mutatják, hogy Hajdú-Bihar megye alul iparosodott, amin szintén javítani kell. Ugyanakkor Simon Zoltán, a Fidesz frakció képviselője felszólalásában jelezte, hogy hiba volna nem figyelembe venni a térség nem csupán magyarországi, de európai viszonylatban is kiemelkedő természeti adottságait, kiváló földminőségét, az erre építhető fejlett mezőgazdaságot. Vagyis a mezőgazdaságot, mint húzóágazatot továbbra is fenn kell tartani, ám természetesen emellett jelentős ipari fejlesztések is indokoltak a térségben. Az MSZP megyei képviselője, Gyula Ferencné is szorgalmazta az elhangzott fejlesztési terveket, megtoldva azzal, hogy iránymutató volna, ha a legjobb képességű diákokból is minél több számára válna vonzóvá a szakképző intézetekben való továbbtanulás és nem csak a gyengébb képességűek tartanák ezt pozitív jövőképnek.

Ezek után a képviselő-testület további előterjesztéseket fogadott el egyhangúan. Közéjük tartozott Hajdú-Bihar megye idegenforgalmi és turisztikai helyzetének felmérése, amelyből kiemelték, hogy a megyében nőtt a vendégéjszakák száma, valamint a belföldi turizmus fellendülést mutat. Emellett az együttműködési megállapodás születését is szorgalmazták a képviselők a megyei önkormányzat és a Hajdú-Bihar Megyei Mérnöki Kamara között. Itt kitértek arra, hogy a mérnöki kamara nem pénzbeli támogatásra tart igényt az együttműködés keretén belül, hanem felajánlja felhalmozott szellemi tőkéjét azokra a munkafolyamatokra, amelyekben szakértelmük elengedhetetlen. Hasonló megállapodást tervez a megyei önkormányzat az építészeti kamarával is.

A „Területi önkormányzatok határon túli regionális összefogása a Tisza vízgyűjtőjén” című előterjesztést is elfogadták a képviselők. Mohácsi László, a Jobbik képviselője, a pénzügyi bizottság vezetője külön üdvözölte a majdani, Szolnokon esedékes aláírást, amely magyarországi és határon túli térségek között történik meg. Mint megjegyezte, ez nagy jelentőséggel bír a Tisza-mente ökológiai egységének megőrzése érdekében.

Szóbeli előterjesztésként az egy nappal korábban négy fél (a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, a Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség, Debrecen városa és a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal) által aláírt foglalkoztatási paktumról szóló tájékoztatás is megtörtént, a képviselő-testület egyhangúan elfogadta azt. Pajna Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke összefoglalta a legfontosabbakat: egy korában még nem létező részletességű és pontosságú felmérést végeznek a projekt keretében a megyében, illetve Debrecenben, amelynek köszönhetően Hajdú-Biharban 4,7 milliárd, Debrecenben 3,6 milliárd forint felhasználásával összesen több mint 5000 munkavállalónak létesíthetnek munkahelyeket, a közelgő megyei beruházásokra támaszkodva.

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat következő közgyűlését 2016. április 1-én tartja a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Baross Gábor termében (Debrecen, Vörösmarty u. 13-15. III. em.).

Derecske városa a 2016-os jubileumi évében hatodik alkalommal rendezi meg a határon átívelő találkozóját, a Kótsi Patkó János Minősítő Diákszínjátszó Fesztivált.

Március 25. péntek

9.00. Az eltűnt idő nyomában – Kocsis Csaba fotóművész kiállítása
9.30: Ünnepélyes megnyitó, köszöntőt mond Jantyik Zsolt, a DMK igazgatója, Derecske alpolgármestere
10.00: Berekenye Diákszínjátszó Csoport – Nagyszínpad
10.55: Tinikomédiások – Nagyszínpad
11.30: Alföld színpad – Mozi Stúdió

12.20: ebédszünet

13.20: Szolnok Gépszínház – Mozi Stúdió
13.50: Szolnok Arany Csillag Színjátszó kör – Mozi Stúdió
14.20: Miskolci Gézengúzok – Kiállítóterem Stúdió
15.00: Lakat Színpad – Nagyszínpad
15.30: Létra Nagyvárad – Kiállítóterem Stúdió
16.00: Fantázia Színjátszó csoport – Nagyszínpad
16.40: Létra Nagyvárad – Nagyszínpad
17.10: Fantázia Színjátszó csoport – Nagyszínpad
17.30: Komiszak – Lelkedbe bújva – Kiállítóterem Stúdió

Március 26. szombat

10.00: MOKODLI – Mauzóleum – Mozi Stúdió
11.00: Békéscsaba Féling Színház – Nagyszínpad
11.35: Csillagösvény Mozgásszínpad – Nagyszínpad

12.30: ebédszünet

13.30: BOGLÁRKA SZÍNPAD – Kiállítóterem Stúdió
14.10: A Sárospataki Református Kollégium Gimnáziumának Színjátszóköre – Kiállítóterem Stúdió
14.40: Dilemma Dráma Színpad – Nagyszínpad
16.00: Díjkiosztó gála, köszöntőt mond Bakó István, Derecske Város polgármestere

Kocsis Csaba fotográfus kiállítását tekinthetik meg az érdeklődők majdnem egy hónapon keresztül Derecskén.

A megnyitón Pardi Sándor mond köszöntőt, az eseményt pedig Porkoláb Lajos, a Megyei Népfőiskolai egyesület elnöke nyitja meg.

A kiállítás 2016. március 25. és április 16. között látogatható.

Mintegy 200 gyerek tömegsportjára, torna óráira, szakköri képzéseire ad lehetőséget az a 12×24 méteres, a szükséges kiszolgáló helyiségekkel és infrastruktúrával (öltöző, szertár, orvosi szoba, közművek, fűtés) rendelkező tornaszoba, amelyet a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program tornaterem beruházásai keretében építenek fel Bárándon. A 2016. március 17-i ünnepélyes alapkőletétel alkalmával jelen volt Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke.

Kovács Miklós polgármester szerint nem csak egy tornaszoba, hanem a község álmainak is egyik alapkövét helyezték el, hiszen régóta várt létesítmény kivitelezése kezdődik el – amelyet a tervek szerint októberben át is adnak. Klebelsberg Kúnótól idézett a polgármester, miszerint „a nemzet pozitívumokat, koncepciókat, tetteket, elhatározásokat, műveket akar és nem izgalmakat”, amely pozitívumok megvalósulása éppen itt történik meg előttük, ebben a tornaszoba építésben, amely a mindennapos köznevelési feladatok ellátásához és az európai színvonalú körülményekhez ad nagy segítséget a 2700 fős településen élő gyerekek és pedagógusok számára.

Az általános iskola egyik elbontásra került épületszárnya helyén megvalósuló tornaszobára nagy szükség volt – folytatta Kovács Miklós –, hiszen nem olyan régen még igen nehezen tudtak eleget tenni a kötelezően tartandó testnevelés óráknak Bárándon, sőt, nem ritkán balesetveszélyes állapotok uralkodtak a beázott tető miatt. A községvezető szerint korábban az anyagi források hiánya és amiatt, hogy nem az önkormányzat volt a létesítményfenntartó nem tudtak javítani az akkori állapotokon. Éppen ezért örömmel fogadták a hírt, hogy a program keretein belül, s az elsők között kaphatnak egy ilyen létesítményt, kedvező feltételekkel.

A tornaszoba építése egyébként a második lépcsője egy komplex iskolafejlesztési folyamatnak Bárándon. 2015-ben energetikai modernizálást hajtottak végre az épületben, 2016-ban következik a tornaszoba építése, majd a régi épület belső rekonstrukcióját hajtják végre. A három fejlesztési munka összesen mintegy fél milliárd forint értékben történik. Ezen belül a tornaszoba 204 millió forintba kerül, és száz százalékban magyar beruházás.

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 168. évfordulója alkalmából Nagy Zsolt esperes által celebrált szent misével és színvonalas, modern felfogású, a korabeli eseményeket a mai fiatalok számára is érthetőbben előadott műsorral emlékeztek a hősi tettekről Biharkeresztesen. A program végén Csengerújfalusi Osváth Pál, a szabadságharc hadnagya, később Biharkeresztes postamestere emlékművénél helyezték el a tisztelet koszorúit több szervezet képviselői, köztük Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke.

“Ehhez az ünnephez hozzátartozik az a közösségi érzés is, amit egyszer Torontóban tapasztaltam meg, az ottani magyar közösség köreiben. S ezt az érzést segítette a mai mise is. Az ünneplés rítusa végig kíséri az emberiség történelmét, ilyenkor átélve a múlt neves eseményeit” – fogalmazott Pajna Zoltán. A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke ezt követően a múlt ismeretéről beszélt, utalva Nemeskürty István szavaira, aki szerint “a múltat nem lehet tőlünk elvenni, de csak akkor a miénk, ha ismerjük”. Képgaléria az ünnepi eseményről a HBMÖ Facebook oldalára kattintva érhető el. Pajna Zoltán ünnepi beszéde szintén Facebook oldalunkon tekinthető meg.

Mint Pajna Zoltán megjegyezte, mi ismerjük ezt a közös múltat,  az 1848. március 15-i eseményeket, hiszen évről évre megemlékezünk róla, felelevenítjük az akkori korszakalkotó történéseket.  A ’48/49-es szabadságharc a magyar történelem leghíresebb háborús konfliktusa volt – folytatta a megyei önkormányzat elnöke. Az események alakulásában szerves része volt az 1848-as európai forradalmi hullámnak, azok közül viszont lényegében egyedül jutott el sikeres katonai ellenállásig. Jelentőségét mutatja, hogy csak a cári Oroszország beavatkozásával lehetett legyőzni, amelynek soha ekkora hadserege addig nem járt még külföldön.

Pajna Zoltán Kossuth Lajos 1848. március 3-án, programszerűen megfogalmazott ellenzéki követeléseit elevenítette fel, úgymint a független magyar hon felállítása, a honvédelmi rendszer átalakítása, a jobbágyfelszabadítás, a közteherviselés, a népképviseleti parlament, valamint a független magyar nemzeti kormány iránti egységes igényt. A ’48 március 13-i bécsi forradalmi tettekről is esett szó, amelyeket a legerőteljesebb ilyen jellegű európai eseménysorozat, a március 15-i magyar forradalom, majd a mintegy másfél évig tartó szabadságharc követett. Pajna Zoltán ugyanakkor kihangsúlyozta, hogy az akkori forradalmak közül a pesti volt gyakorlatilag az egyetlen vér nélküli, ami talán annak is volt köszönhető, hogy mindenki egységesen állt ki a nemzeti célok mellett.

A mai kor hasonló feladatot ró ránk – került a megyei önkormányzat elnöke által mai környezetbe az egykori szabadságharc -, hiszen az akkori bátor kiállás üzenetet hordoz számunkra. A döntés felelősségére hívta fel ezzel a figyelmet Pajna Zoltán, valamint arra, hogy a történelem a bátrakat igazolja, ezért, bár most nem Bécsből, hanem Brüsszelből akarják megmondani nekünk, hogy kikkel éljünk együtt, saját magunknak kell döntenünk a mi életünkről. Vagyis az idegenek kötelező betelepítését szabályozó kvótarendszer elutasítását tartja fontos mai feladatnak a megyei önkormányzat elnöke.

Pajna Zoltán végezetül Európa józan többségéről beszélt, amely ma már egyetért a tavalyi magyar határzárakkal, holott sokan ellenezték itthon és külföldön is. Emellett a 2010-ben alakult kormányról beszélt, amelynek sikerült úgy is leküzdenie a gazdasági válságot, hogy nem a sugalmazott külföldi segítségekre támaszkodott elsősorban.

“Ez a mi mai felelősségünk: megvédeni határainkat, megvédeni a magyar érdekeket” – fogalmazott Pajna Zotlán.

Biharkeresztes polgármestere, Barabás Ferenc a pesti ifjakról, a nemzetiszínű kokárdáról, amely ekkor vált a magyarság jelképévé, valamint a magyarok egyik legboldogabb napjáról beszélt, amely 1848. március 15-én következett be. “Ez a nap különleges ünnep… amely a magyar ember számára egyet jelent a szabadsággal, az önmegvalósítás lehetőségével”. A bátrak történelmének nevezte a városvezető az egykori forradalmi eseményeket, amelyek a magyar nép számára vonzó normákat teremtettek, valamint jogokat, méltóságot és szabadságot a népnek, az országnak pedig függetlenséget. Március 15-ét a magyar nép öntudatra ébredésének napjaként említette Barabás Ferenc, ami azt is megmutatta, hogy milyen sokra vagyunk képesek összefogva egymással. Ugyanakkor ebből a népből akként válik nemzet, amint elkezd hinni erejében és meglévő értékeiben. A szabadság örököseinek nevezett Barabás Ferenc minden magyart, ami azonban csak lehetőség, azzal élnünk kell.

Az ünnepi zenés-prózai megemlékezés során helyi iskolás diákok a már ismert márciusi eseményeket oly módon adták elő, hogy abba már az internet használatát is bevonták. Az egykori közösség alkotó és forradalmi erejét a mai kor egyik vezető internetes közösségi fórumának posztjain és kommentjein keresztül mutatták be.

Érdekes, a látogatók által kedvelt rendezvénnyel ünnepelték meg Hajdúsámsonban mindenki kedvenceit: a süteményeket, kekszeket, tortákat. Az eseményt, amelyre hetvennégyen vitték el saját finomságaikat, a Mozgáskorlátozottak Hajdú-Bihar Megyei Egyesülete szervezte, Hajdúsámson Város Önkormányzatának támogatásával.

A „Desszertek a Húsvét jegyében” címmel megrendezett Sütemény Fesztiválnak a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola aulája adott otthont 2016. március 5-én. Kiállítókban nem volt hiány, hiszen például Nyíradonyból, Újlétáról, Hajdúnánásról, Hajdúdorogról, Nyíracsádról, Mezősasról, Derecskéről, Váncsodról, Hajdúhadházról, Téglásról, Debrecenből is érkeztek süteményköltemények.

Nem csak az ízek csábították a  vendégeket, hanem a színvonalas műsor is, ami még izgalmasabbá tette a finomságok felvonulását. A zsűri külön díjazta a sós, az édes sütiket, valamint a tortákat. A legkülönlegesebb sütemény különdíjat kapott. További képek a HBMÖ Facebook oldalán tekinthetők meg.

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat a megszűnés alatt álló Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. (ÉARFÜ) egyes nemzetközi projektjei mellett továbbviszi azokat a partnerség megteremtésére irányuló kezdeményezéseit is, amelyek hasznosak lehetnek térségünkben.

Az EU Service Agency-nek (Szász-Anhalt régió, Németország), illetve a Mazovia Fejlesztési Ügynökség Kft. (Lengyelország) képviselői vettek részt Debrecenben azon a partnertalálkozón, amelynek a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat volt a házigazdája. A külföldi vendégek mellett 2016. március 10-én és 11-én több helyi partner is részt vett a találkozón.

Színházi előadás keretében az egykor Tolnay Klári által felkutatott, lefordított színdarabot mutatják be, amelyben egykor a művésznő maga játszotta a főszerepet. A mostani előadásban Esztergályos Cecília ölti magára Maude szerepét.