2013 óta 15 milliárd forintból fejlesztették az oktatást Hajdú-Bihar megyében
A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat 2015. szeptember 25-ei közgyűlésén a megyei tankerületek működéséről és a szakképzés helyzetéről szóló első két napirendi pontot összevonva tárgyalta a testület.
A 2013. januárja óta működő Klebelsberg Intézményfenntartó Központnál elérendő célként megfogalmazódott a minőségi oktatás fenntarthatósága, az átláthatóbb köznevelési rendszer, illetve az egyenlő esélyek megteremtése a tanulásra, a magasan képzett tanárok részére pedig megfelelő életpálya-kilátás biztosítása.
A részeredmények egyik lényeges eleme, hogy – hacsak nem volt pályaelhagyó – 2013 óta nem bocsájtottak el a megyében egyetlen pedagógust sem. Emellett komoly vívmány, hogy a korábbiakkal ellentétben mindenki időben megkapja a fizetését, valamint a többségében határozott idejű munkavállalói szerződéseket határozatlan idejűek váltották fel, ami nagyobb létbiztonságot ad a pedagógusoknak. Az ingyenes, iskolán túli képzések, szabadidős programok is bővültek.
A KLIK debreceni és hajdúhadházi tankerületi vezetője, Pappné Gyulai Katalin, illetve a Debreceni Szakképzési Centrum vezetője, Tirpák Zsolt számolt be az elmúlt időszakról. Ezen kívül a megye másik központja, a Berettyóújfalui Szakképzési Centrum helyzetéről, a hozzá tartozó intézményekről is tájékozódhattak a képviselők.
Tirpák Zsolt nyomatékosan kijelentette, hogy a honi szakképzés több évtizedes, összetett gondokkal küzdött, s elodázhatatlan átalakítása pár éve szükségessé vált, ám kellett hozzá némi idő, amíg ez a gyakorlatban is megvalósult. Korábban már Pajna Zoltán megyei elnök részéről is elhangzott, hogy egy jó szakma ér annyit, mint egy nem kellően átgondolt egyetemi diploma, amit most Tirpák Zsolt is megerősített, hiszen szükség van jó technikusokra, szakmunkásokra. „Nagy lehetőségek rejlenek a szakképzés fejlesztésében, ám nem szabad mindig csak a támogatásokra várni, alternatív forrásokat bevonva kell kihasználni minden adódó esélyt”.
A közgyűlés továbbá elfogadta az Észak-Alföldi Operatív Program, valamint a Területi Operatív Program végrehajtásáról szóló beszámolót, ahogyan a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat és Kína Belső-Mongólia Autonóm Tartománya közötti együttműködési szándéknyilatkozatát is. Utóbbi a kétoldalú üzleti lehetőségek bővítését szolgálja, és nyáron Tasi Sándor alelnök írta alá az erről szóló megállapodást.
Az interpellációk során az úgynevezett ESZOSZ-ügyre és a debreceni menekülttáborra is kitértek a képviselők, bár abban nem volt vita, hogy egyik ügyet sem ennek a testületnek kell megoldania, ám mivel Hajdú-Bihar megyét is érintő témák, szükséges beszélni róla.
A szociális szövetkezettel való munkakapcsolat során károsultak esetleges megsegítésére reagált Rácz Róbert kormánymegbízott, aki elmondta, hogy a helyi munkaügyi központ gyakorlatilag minden olyan embernek segített és segíteni fog – a jogszerű kereteken belül –, aki jelentkezett vagy jelentkezik náluk azzal, hogy a közismert ügyben hátrányosan érintett. A korábbi megyei elnök kifejtette, hogy néhány olyan embernek nem tudtak csak foglalkoztatást helyettesítő támogatást vagy közmunkából eredő jövedelmet biztosítani, akik erre egyébként sem lettek volna jogosultak. Ugyanakkor Bódi Judit szocialista képviselő jelezte, hogy azokkal van gond, akik még mindig munkaviszonyban állnak az említett szervezettel, s mivel nem tudják felmondani azt, nem is jogosultak semmiféle juttatásra vagy nem helyezkedhetnek el ismét a munkaerőpiacon.
A menekülttábor kapcsán korábban Demeter Pál jobbikos képviselő indítványozta, hogy a testület látogassa meg a Sámsoni úton lévő tábort, így tájékozódva személyesen is az ottani helyzetről. A pénteki alkalommal rákérdezett, hogy történt-e gyakorlati lépés ez ügyben. Erre reagálva Pajna Zoltán elmondta, hogy amint kap hivatalos engedélyt a megfelelő szervektől nyitott a témára – ám amennyiben a közeljövőben bezárják az intézményt, ez oka fogyottá válhat.
A közgyűlés ismét teljes, hiszen a jobbikos Gál László Csaba vette át a nyáron tragikus hirtelenséggel elhunyt Vígh József képviselő helyét a megyei közgyűlésben. Vígh Józsefre néma főhajtással emlékeztek a képviselők.
