1,3 milliárd forintból fejlesztik az Alföldi Nyomdát, Debrecenben
Hazánk legrégebbi, folyamatosan működő nyomdáját Európai Uniós forrásból korszerűsítik. György Géza, az Alföldi Nyomda Zrt. vezérigazgatója elmondta: hatalmas lépést jelent a nyomda fejlesztésében, hogy többek között két Heidelberg Speedmaster típusú nyomdaipari gépet vásároltak, amelyek kapacitása 18 ezer darab, 16 színben nyomott b1-es méretű lap óránként. Ez már a 21. század technológiája, ami azt jelenti, hogy olyan mértékben felgyorsulhat a debreceni nyomda termelékenysége, amivel európai szinten is versenyképes tud lenni.
A fejlesztés nemcsak hatékonyabb, de környezetkímélőbb eljárást is eredményez, sőt a kötészeti részlegen ezentúl olyan termékeket is elő tudnak állítani, amelyeket korábban nem – például keményfedeles füles könyvet –, vagy csak több különböző munkafolyamat során, hosszadalmasabban tehették meg eddig. A mostani beruházással az export, valamint a hazai tankönyvpiacon szeretne erősödni a vállalat.
Glattfelder Béla gazdaságszabályozásért felelős államtitkár megjegyezte, hogy „az EU-s forrás a lehető legjobb helyre került”. Továbbá kifejtette, hogy az Alföldi Nyomda elmúlt 454 éve során nem csak a hazai könyvnyomtatásban játszott kimagasló szerepet, de magát a magyar kultúra fejlődését is jelentősen támogatta tevékenységével.
Ezt hangsúlyozta ki Kósa Lajos országgyűlési képviselő, Debrecen volt polgármestere is, aki szerint hatalmas munka volt a korábbi sikertelen pályázat után egy újat létrehozni. Kósa Lajos egyúttal rámutatott, hogy mindez talán mégsem lett volna elég, ha György Géza igazgató nem olyan állhatatos és elhivatott a nyomda fejlesztése iránt.
Komolay Szabolcs, Debrecen alpolgármestere szerint az Alföldi Nyomda Debrecen egyik jelképe, akárcsak a Nagytemplom vagy a Református Kollégium. Az elmúlt századokban Debrecen a külvilág felé egyfajta „kulturális lámpa volt, ám az Alföldi Nyomda nélkül talán nem tölthette volna be ezt a szerepét”.
A köszöntők után a nyomdászok bemutatták az új gépsort, a vezérlőegységet, és magát az üzemet, ahol helyet kapott ez a fejlesztés. Az ünnepélyes projektzáráson Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke is részt vett.
