Energetikai fejlesztések a támogatások finanszírozása jegyében
A megyei települések képviselőinek és energetikai szakembereknek tartott kerekasztal megbeszéléssel egybekötött információs napot a Debreceni Egyetem 100%-os tulajdonában lévő LENERG Energia Ügynökség Nonprofit Kft. A fővédnök Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke volt, aki előadást tartott a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) aktuális kérdéseiről a 2016. február 25-ei eseményen. A megyei önkormányzat és a Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség szervezte a programot. További fotók az eseményről a HBMÖ Facebook oldalánbook oldalán találhatók.
A megyei elnök összefoglalásként elmondta, hogy „a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára fontos az indikátoroknak, vagyis a teljesítménymutatóknak való megfelelés, hiszen nem elég a forrásokat lehívni, a hozzájuk kapcsolódó beruházásokat meg kell valósítani. A mai megbeszélésünk, amelyre energetikai szakemberek mellett a megye települési önkormányzatainak képviselői is meghívást kaptak, azt a célt szolgálta, hogyan lehet a legoptimálisabban felkészülni az egyes beruházásokra. A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Fejlesztési Ügynöksége és a LENERG olyan megállapodást kötött, amely során a legfelkészültebb szakemberek tudják a megyei települések számára elkészíteni a felhívásokat. Az energetika éppen az a fejlesztési terület, ahol ezek még nincsenek meg, ráadásul az egyik legnagyobb odafigyelést igényli, mivel itt borzasztóan nehéz az indikátorszámokat teljesíteni. Ezért lényeges, hogy már a pályázat meghirdetése előtt, a közbeszerzési eljárás és a megvalósítás során legyen egy olyan mérnökszervezet, amely biztosítja azt, hogy amit a pályázók vállalnak, azt a végén is tudják teljesíteni.”
Az indikátorok által azt lehet lemérni, hogy egy beruházás milyen mértékben volt eredményes. Előzetesen kell megadnia ezeket az értékeket a beruházónak, amit utána ellenőriznek, hogy ténylegesen megvalósult-e vagy sem.
A Hajdú Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség vidékfejlesztési osztályvezetője, Kovács Melinda a TOP-os pályázatok energetikai vonatkozásáról tartott előadást, amely során felhívta a figyelmet arra, hogy a vidékfejlesztési programokban is nagy szerepet kap az energetika. Egyes pályázatok kifejezetten az energetikai hatékonyság javítását célozzák meg, másoknál csak a teljes pályázat egy részét képezi ez – de a legtöbb valamilyen szinten tartalmazza az energetikát. Több célterületről és a beadási határidőkről is szó esett, valamint arról, kik pályázhatnak: települési önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok, önkormányzati társulások, nonprofit szervezetek vagy egyházi jogi személyek. Egyik jelentős célterületként megjelölték, hogy állami vagy nem önkormányzati épületeknek az energetikai korszerűsítésére van lehetőség. Emellett egy másik célterületet képez a megújuló energia hasznosítását célzó berendezések kiépítése is. Kovács Melinda a jelenlévőkkel megismertette a további célterületeket is, amelyek során például nem csak az energetika fejlesztésére, de az ahhoz tartozó infrastruktúra korszerűsítésére is van lehetőség a pályázaton belül. Ezeken felül külön kezeli a pályázat az ezer főnél kisebb lélekszámú településeket, amelyeknek önálló közösségi tér létrehozását is bele kell venni a pályázatban (vagy egy meglévőt fejlesztenek).
Az ESCO (innovatív pénzügyi konstrukció) finanszírozásról, illetve a 2020-ban várhatóan megszűnő vagy jelentős mértékben csökkenő vissza nem térítendő uniós támogatások helyét átvevő visszatérítendő támogatások adta lehetőségekről beszélt elsősorban Vámosi Gábor igazgató, a LENERG energiaügynökség vezetője. Előadásában hangsúlyozta, hogy olyan támogatásokról van szó, amelyek bár visszatérítendők, ám modern energetikai eljárások alkalmazásával elért energiamegtakarítás során jelentős részben finanszírozhatóak. A LENERG és a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat együttműködése azért is lényeges, mert a cég az önkormányzat fejlesztési ügynöksége által beadandó energetikai pályázatokat előkészíti, sőt, előfinanszírozza, ami egy önkormányzat életében fontos. Az ESCO finanszírozás előnye, hogy a megrendelő önerő nélkül az energiahatékony rendszer és a hozzáértő üzemeltetés megtakarításaiból fizeti az ESCO vállalatot – jelen esetben a LENERGET.
Vámosi Gábor példákat is hozott minderre vonatkozóan, de teljesen kézzelfogható konkrétumokkal Bodó Béla energetikus, gépészmérnök szolgált. A szakember egy általános iskola, egy idősek otthona, egy polgármesteri hivatal és egy könyvtár fogyasztási adatait szedte táblázatba. Ezeken keresztül lehetett megnézni, hogy az energetikai fejlesztések milyen megtakarításokkal járhatnak, valamint milyen üzemeltetési költségekkel számolhatnak esetükben.
Ami pedig az Európai Unió kedvező támogatásait illeti, konkrétan egyről részletesen is szó esett. Szabó Valéria, a LENERG nemzetközi projektmenedzsere az ELENA (Európai Helyi Energia Támogatás) bemutatásával segített a megjelenteknek abban, hogy azt ezt követő kerekasztal beszélgetés előtt még lényeges információkkal gazdagodjanak.