Továbbra is nagy szükség lesz a magas szintű szakképzésre

Félévzáró összevont elemző értekezletet tartottak a debreceni Mechwart András Gépipari és Informatikai Szakközépiskolában, amelyen több száz tanár, intézményvezető vett részt. A 2015. július 1-én megalakult (DSZC) Debreceni Szakképzési Centrum (tizenkét, korábban a KLIK-hez tartozó iskola fenntartói joga került át ide) főigazgatója, Tirpák Zsolt az első félév tapasztalatairól, a közelmúlt eredményeiről és a jövő legfontosabb feladatairól tartott beszámolót. A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat is kiemelten foglalkozik a magyarországi szakképzések népszerűsítésével. Az önkormányzat elnöke, Pajna Zoltán köszöntőt mondott a 2016. február 9-i eseményen. (További fotók a HBMÖ Facebook oldalán tekinthetők meg.)

Beszédében a megyei elnök kiemelte, hogy a szakképzésben résztvevő iskolák tanárai, oktatói Magyarország és az Európai Unió fejlődésének legfőbb letéteményesei, hiszen az ő egyéni és együttműködésen alapuló erőfeszítéseik nélkül nem jöhetne létre ismét egy jól működő, a szakmai képzést előtérbe helyező oktatási rendszer. Pajna Zoltán beszélt arról is, hogy az utóbbi időszakban közvetlenül a magyar oktatásba mintegy 90 milliárd forint áramlott, egyúttal reméli, hogy stabil, hosszútávon működő rendszer jön létre a szakképzési központok működése által. Pajna Zoltán szerint a potenciális befektetők egy térség adottságai között nem csak az ott lévő infrastruktúrát, a közúthálózatot vagy éppen a repülőtér közelségét veszik szemügyre, hanem elsősorban azt, hogy milyen a munkaerő kínálat a térségben. Márpedig jól képzett, motivált munkaerő nélkül nehezen hozhatók a megyénkbe újabb vállalkozások. A megfelelő, a társadalom által is kellően elismert szakképzés fontossága tehát létfontosságú Hajdú-Bihar megye továbbfejlődésében is. Emellett értékelhető tudást kell adnia egy szakképzésnek – tette hozzá Pajna Zoltán –, nem csak pecsétes papírt, ami nagy teher a tanárok, oktatók vállán, hiszen a napjainkban meglehetősen alul értékelt szakképzés újbóli népszerűvé tétele is a feladatuk.

Komolay Szabolcs, Debrecen alpolgármestere kihangsúlyozta, a városvezetés számára fontos a szakképzések fellendítése, mivel a közeli terveik között szerepel, hogy olyan vállalkozásokat hozzanak ide, amelyek nagy létszámú, szakképzett munkaerőt igényelnek. 

Barcsa Lajos, a Mechwart András Gépipari és Informatikai Szakközépiskola igazgatója arra figyelmeztetett, hogy a képzés önmagában véve, hermetikus közegben nem sokat ér, a vállalatokkal, vállalkozásokkal együttműködve, a gyakorlati képzéssel kiegészítve lehet versenyképes tudást adni a diákoknak. Ez azzal jár együtt, hogy a vállalatok elvárásai szerint képzik a diákokat, hogy azok már potenciális munkavállalókká válva kerüljenek ki az iskolapadból. Palotás József a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat főigazgató-helyettese azt emelte ki, hogy a magyarországi 44 szakképzési centrum mind önálló gazdálkodással bír, ám eltérő nagyságúak: a debreceni az egyik legnagyobb, sok ezer diák tartozik ide.

Miklóssy Ferenc, a Hajdú-Bihar Megyei Iparkamara elnöke arra figyelmeztetett, hogy a legnagyobb aktualitással az bír, hogy az elérhető EU-forrásokat jól osszák el és használják fel, hiszen 2020 után várhatóan jelentősen csökkenni fognak a keretösszegek, vagy teljesen megszűnnek. Vagyis addig olyan módon kell fejleszteni Magyarországon – például az oktatást is –, hogy a 2020 utáni időszak remélt – egyéb, főleg saját forrásokból finanszírozott – fejlesztéseit megalapozzuk. Az iparkamara vezetője megemlítette azt is, hogy jelenleg még elég nagy a szakadék Magyarország és Európa azon része között, ahol nálunk sokkal versenyképesebb módon képezik ki a jövő szakembereit. Kedvezőtlen a korfa hazánkban, emellett elég sokan külföldön kamatoztatják itthon megszerzett tudásukat, így fokozottan fontos, hogy mielőbb a leghatékonyabb módon változtassuk meg a magyar szakképzést, amelynek nagyszámú, jól képzett szakembert kellene a munkaerőpiacra juttatnia. A másik nagy gondnak azt a társadalmi problémát nevezte Miklóssy Ferenc, hogy a társadalom megítélése is elég hátrányos a szakképzésekre nézve, ami egyeseknél szégyenkezést vált ki, holott lehet, hogy tudásuk jelentős az adott szakmában. Miklóssy Ferenc szerint anyagilag és a társadalmi megítélést illetően is jobban meg kell becsülni a szakmunkát, valamint, ha a jelenleg mintegy 400 ezer közfoglalkoztatásban résztvevő nagyjából felét vissza tudnák áramoltatni a piaci szférába, az is sokat lendítene a magyarországi szakképzettség helyzetén, ráadásul a munkavállalók is motiváltabbak lennének ezáltal. Végezetül Miklóssy Ferenc kitért az államigazgatásban dolgozó nagy létszámú munkavállalóra is: szerinte elég magas az itt dolgozók aránya (az összes munkavállaló 19%-a), ami a legtöbb európai ország hasonló adatait jelentősen túlszárnyalja. Az iparkamara vezetője úgy véli, innen is lehetne átáramoltatni egy jelentősebb dolgozótömeget más területekre, amiben fontos szerep juthat majd a felnőttképzéseknek, szakképzéseknek is.

A félévzáró értékelés számszerű adataival Tirpák Zsolt, a Debreceni Szakképzési Centrum vezetője szolgált. Ő is nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy a társadalommal megértessék a szakképzés fontosságát és elfogadtassák az ilyen irányú kompetenciákat: „ez a mi missziónk” – tette hozzá. Tirpák Zsolt büszkeséggel beszélt arról, hogy az elmúlt fél évben nem volt jelentős mozgás az ott dolgozók között abban a tizenkét intézményben, amely a DSZC-hez tartozik, emellett nincs semmiféle köztartozásuk, a havonta esedékes juttatásokat az itt dolgozók időben megkapták. Általában véve a kifelé történő kommunikáció fontosságára is felhívta a figyelmet Tirpák Zsolt, hiszen szerinte minél szélesebb rétegekkel meg kell ismertetni a szakképzési rendszer reformját, az abban rejlő lehetőségeket (például a második szakma ingyenes megszerzésének opcióját), ezért a médiában való fokozott jelenlétet kívánatosnak tartotta. Tirpák Zsolt beszélt a gimnáziumi képzés „elengedéséről is”. Mint mondta, nemrég még ő is amellett érvelt, hogy ahol lehet, a szakközépiskolában tartsák meg a gimnáziumi oktatás lehetőségét is, ám mostanra arra a következtetésre jutott, hogy a gimnáziumi és a szakképző oktatás nehezen fér meg egymás mellett – pontosabban hatékonyabb, ha különválasztják. Ezzel együtt a DSZC főigazgatója reméli, hogy mind a bukások, mind a diákok lemorzsolódása jelentősen javul a jövőben, miközben már most is az ország legjobban teljesítő centrumai között van a debreceni.