A magyar érdekek és értékek védelmében
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 168. évfordulója alkalmából Nagy Zsolt esperes által celebrált szent misével és színvonalas, modern felfogású, a korabeli eseményeket a mai fiatalok számára is érthetőbben előadott műsorral emlékeztek a hősi tettekről Biharkeresztesen. A program végén Csengerújfalusi Osváth Pál, a szabadságharc hadnagya, később Biharkeresztes postamestere emlékművénél helyezték el a tisztelet koszorúit több szervezet képviselői, köztük Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke.
“Ehhez az ünnephez hozzátartozik az a közösségi érzés is, amit egyszer Torontóban tapasztaltam meg, az ottani magyar közösség köreiben. S ezt az érzést segítette a mai mise is. Az ünneplés rítusa végig kíséri az emberiség történelmét, ilyenkor átélve a múlt neves eseményeit” – fogalmazott Pajna Zoltán. A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke ezt követően a múlt ismeretéről beszélt, utalva Nemeskürty István szavaira, aki szerint “a múltat nem lehet tőlünk elvenni, de csak akkor a miénk, ha ismerjük”. Képgaléria az ünnepi eseményről a HBMÖ Facebook oldalára kattintva érhető el. Pajna Zoltán ünnepi beszéde szintén Facebook oldalunkon tekinthető meg.
Mint Pajna Zoltán megjegyezte, mi ismerjük ezt a közös múltat, az 1848. március 15-i eseményeket, hiszen évről évre megemlékezünk róla, felelevenítjük az akkori korszakalkotó történéseket. A ’48/49-es szabadságharc a magyar történelem leghíresebb háborús konfliktusa volt – folytatta a megyei önkormányzat elnöke. Az események alakulásában szerves része volt az 1848-as európai forradalmi hullámnak, azok közül viszont lényegében egyedül jutott el sikeres katonai ellenállásig. Jelentőségét mutatja, hogy csak a cári Oroszország beavatkozásával lehetett legyőzni, amelynek soha ekkora hadserege addig nem járt még külföldön.
Pajna Zoltán Kossuth Lajos 1848. március 3-án, programszerűen megfogalmazott ellenzéki követeléseit elevenítette fel, úgymint a független magyar hon felállítása, a honvédelmi rendszer átalakítása, a jobbágyfelszabadítás, a közteherviselés, a népképviseleti parlament, valamint a független magyar nemzeti kormány iránti egységes igényt. A ’48 március 13-i bécsi forradalmi tettekről is esett szó, amelyeket a legerőteljesebb ilyen jellegű európai eseménysorozat, a március 15-i magyar forradalom, majd a mintegy másfél évig tartó szabadságharc követett. Pajna Zoltán ugyanakkor kihangsúlyozta, hogy az akkori forradalmak közül a pesti volt gyakorlatilag az egyetlen vér nélküli, ami talán annak is volt köszönhető, hogy mindenki egységesen állt ki a nemzeti célok mellett.
A mai kor hasonló feladatot ró ránk – került a megyei önkormányzat elnöke által mai környezetbe az egykori szabadságharc -, hiszen az akkori bátor kiállás üzenetet hordoz számunkra. A döntés felelősségére hívta fel ezzel a figyelmet Pajna Zoltán, valamint arra, hogy a történelem a bátrakat igazolja, ezért, bár most nem Bécsből, hanem Brüsszelből akarják megmondani nekünk, hogy kikkel éljünk együtt, saját magunknak kell döntenünk a mi életünkről. Vagyis az idegenek kötelező betelepítését szabályozó kvótarendszer elutasítását tartja fontos mai feladatnak a megyei önkormányzat elnöke.
Pajna Zoltán végezetül Európa józan többségéről beszélt, amely ma már egyetért a tavalyi magyar határzárakkal, holott sokan ellenezték itthon és külföldön is. Emellett a 2010-ben alakult kormányról beszélt, amelynek sikerült úgy is leküzdenie a gazdasági válságot, hogy nem a sugalmazott külföldi segítségekre támaszkodott elsősorban.
“Ez a mi mai felelősségünk: megvédeni határainkat, megvédeni a magyar érdekeket” – fogalmazott Pajna Zotlán.
Biharkeresztes polgármestere, Barabás Ferenc a pesti ifjakról, a nemzetiszínű kokárdáról, amely ekkor vált a magyarság jelképévé, valamint a magyarok egyik legboldogabb napjáról beszélt, amely 1848. március 15-én következett be. “Ez a nap különleges ünnep… amely a magyar ember számára egyet jelent a szabadsággal, az önmegvalósítás lehetőségével”. A bátrak történelmének nevezte a városvezető az egykori forradalmi eseményeket, amelyek a magyar nép számára vonzó normákat teremtettek, valamint jogokat, méltóságot és szabadságot a népnek, az országnak pedig függetlenséget. Március 15-ét a magyar nép öntudatra ébredésének napjaként említette Barabás Ferenc, ami azt is megmutatta, hogy milyen sokra vagyunk képesek összefogva egymással. Ugyanakkor ebből a népből akként válik nemzet, amint elkezd hinni erejében és meglévő értékeiben. A szabadság örököseinek nevezett Barabás Ferenc minden magyart, ami azonban csak lehetőség, azzal élnünk kell.
Az ünnepi zenés-prózai megemlékezés során helyi iskolás diákok a már ismert márciusi eseményeket oly módon adták elő, hogy abba már az internet használatát is bevonták. Az egykori közösség alkotó és forradalmi erejét a mai kor egyik vezető internetes közösségi fórumának posztjain és kommentjein keresztül mutatták be.
