Hajdúböszörmény volt a megye központja egy napra
Az idei leghosszabb megyei közgyűlést tartották meg Hajdúböszörményben 2016. június 24-én. Kísérőprogramként a várost és legújabb fejlesztéseit, illetve a jövő elképzeléseit Kiss Attila polgármester mutatta be a képviselőknek – először a városháza Báthory termében, egy prezentáció segítségével, majd a Hajdúsági Múzeumban, a Böszörményi kincs, illetve a Hajdú tanya tanösvény és a Bocskai Strand- és Gyógyfürdő megtekintése során. A távlati álmok a „Hajdúböszörmény, a zöld korona” elnevezésű településelrendezés megvalósítható vízióját tárták a testület tagjai elé, ahol a természet, a zöld és vizes területek, illetve az épített környezet jellegzetes, hajdúvárosi módon, összhangban vannak egymással.
A Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés kezdete előtt Bárdosi Ildikó népdalénekes köszöntötte rövid előadásával a testületet. A napirendi pontok között fontos helyet kapott Dr. Fodor Mária tisztifőorvos beszámolója, amely a megye lakosságának egészségi állapotáról, valamint az egészségromlást előidéző okokról, illetve a tennivalókról szólt. Demeter Pál és Rigán Antal, a Jobbik képviselői konkrét esetekre kérdeztek rá, így került szóba az azóta már bezárt debreceni menekülttáborban lakók esetleges akkori egészségügyi veszélye, ám Fodor Mária szerint akik hepatitisz fertőzéssel érkeztek Debrecenbe, a táborba már nem jutottak be, így ott nem fertőztek tovább senkit. Emellett a szükséges intézkedéseket megtették akkor. Szerep település és az ott jelzett patkányveszély kapcsán a tisztifőorvos elmondta, hogy már az elejétől komolyan vették a lakossági bejelentést, s azóta is kontroll alatt tartják a helyzetet azon a területen, konkrét veszély pedig ma már nincs. A szennyvíz és szilárdhulladék kezelése érdekében a helyi települési önkormányzat, szerinte, a lehetőségeihez mérten mindent megtesz. Gyula Ferencné, az MSZP képviselője aggályát fejezte ki, hogy az egészségügyi ellenőrzés alá nem esők esetleg fertőzésveszélyt jelenthetnek, ám Fodor Mária mindenkit megnyugtatott, mondván „akinél felmerül ez, annál nem szempont az, hogy van-e TAJ-kártyája vagy sem, mindenképpen elsődleges, hogy foglalkozunk vele”. (A honlap képeire kattintva azok nagyíthatók. További képek a HBMÖ Facebook oldalán találhatók.)
Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke kijelentette, reméli, hogy a jövőben már a határon megállítják azokat, akik potenciális veszélyt jelenthetnek akár a társadalom egészségére. A menekülttábor pedig már szerencsére nem működik Debrecenben.
A közfoglalkoztatás megyei helyzetéről a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási főosztályvezetője, Tapolcai Zoltán tartott beszámolót. Tóth József, a DK képviselője kijelentette, hogy a közfoglalkoztatásnak értékteremtőnek kell lennie, a közmunkást pedig jobban ösztönözni kellene – Rigán Antal is támogatta felszólalását. Kiss Attila, fideszes képviselő, Hajdúböszörmény polgármestere szerint „a közfoglalkoztatás nem cél, hanem eszköz”. Vagyis átmeneti állapot kellene legyen, addig, amíg a magyar gazdaság jobban megerősödik. Pajna Zoltán utalt arra, hogy a közmunka nem csak értékteremtő, de arra is jó, hogy ne segélyből éljen valaki, hanem elvégzett munkáért kapjon pénzt, ami jellemformáló. Ménes Andrea, a Fidesz frakcióvezetője konkrét, hibás szemléletmódra hívta fel a képviselők figyelmét, miszerint sokan olyan munkákat is közfoglalkoztatottakkal akarnak elvégeztetni (lustaságból), amelyeket nekik kellene a saját portájuk előtt. Ugyanakkor konstruktív javaslattal állt elő, ami a bürokratikus tennivalók jelentős lecsökkentését célozná meg, hiszen a közmunka kapcsán nap mint nap rengeteg papírmunka merül fel, és a hivatalok lassan belefulladnak ebbe. Nagy Zsolt, a Fidesz képviselője arra tért ki a téma kapcsán, hogy a sokféle hasonló program esetleg ütheti egymást, ezért erre majd fokozottan figyelni kell, Bódi Judit, az MSZP képviselője pedig azt jelezte, hogy bizonyos településeken – tapasztalata szerint – egyes embereknek nem jelent alternatívát a közmunka program, inkább valamilyen alapképzés után betanított munkásként igyekeznek boldogulni, vagyis ez is egy opció. Bernáth László, fideszes képviselő azt a lehetőséget vetette fel, hogy a piaci szférába talán jobban vissza lehetne vezetni a közfoglalkoztatottakat, ha nagyobb vállalatok is alkalmazásba vennék őket.
Tapolcai Zoltán főosztályvezető válaszában jelezte, hogy sajnos tény: ma még a közmunkában résztvevők bizonyos százaléka erre a munkavégzésre sem alkalmas. Emellett egyfajta stagnálást lehet érezni, hiszen sokan életpályának tekintik a közmunkát, holott az eredeti szándék szerint csak átmeneti lenne. Az új Terület- és Településfejlesztési Operatív Programok sokat segíthetnek ebben, hiszen egyfajta új foglalkozási gondolkodásra nevelhetnek. Tapolczai Zoltán szerint tudatosan a piaci szféra felé kell fordítani a közfoglalkoztatásban résztvevőket, a bürokratikus ügyvitel egyszerűbbé tételét pedig szintén szorgalmazta.
A Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 2015. évben végzett tevékenységéről Kovács Ferenc dandártábornok tájékoztatta a közgyűlést. A közelmúlt teljes szervezeti változásai kapcsán emlékeztetett mindenkit arra, hogy immár „uraljuk a tűz mellett a vizet és a levegőt is”, vagyis nem csupán a tűzoltói munka tartozik hozzájuk, hanem a polgári védelemtől kezdve a vízügyi és egyéb feladatokig sok mindennel foglalkoznak. A napi feladatok mellett az ellenőrzésekről, az eredményekről és a baleset megelőzésekről is szó esett. Kovács Ferenc egy 418 millió forintos, vissza nem térítendő támogatásról is beszélt, aminek keretében például Debrecenben és Hajdúnánáson is jelentős ingatlan felújításokat végeztek. Mint kiderült, Magyarországon Hajdú-Bihar megyében az egyik legmodernebbek a katasztrófavédelem tulajdonában lévő ingatlanok.
Érdekességként megtudtuk azt is, hogy a „Kismotor fecskendő szerelő országos bajnokság” győztesei a Hajdú-Bihar megyei katasztrófavédelmisek lettek, ennek apropóján egy csapatképet adtak át Pajna Zoltánnak, illetve a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzatnak.
A Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés az agrárszakképzés helyzetéről is tájékoztatást kapott Molnár Magdolna Ilona igazgatótól, a Széchenyi István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Kollégium vezetőjétől, aki az élethosszig tartó tanuláson keresztül mutatta be az agrárium iránt érdeklődő leendő diákok lehetőségeit.
A fentiek mellett a megyei közgyűlés hatékonyabb működését elősegítő határozatokat szavaztak meg a képviselők, illetve a Debrecen, Piac utca 71. alatti ingatlan tulajdonjogának ingyenes megszerzését próbálja meg a közgyűlés. Ennek indoka, hogy a megyei önkormányzat apparátusa növekedik, a megyeházán pedig korlátozott a hivatali helyiségek befogadóképessége.
A továbbiakban számítástechnikai eszközök ingyenes átadásáról döntöttek, a rendőrség részére, valamint két új díjat is alapítottak.
Több, részben a megszűnő Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökségtől örökölt, részben új projektben, nemzetközi pályázatban vesz részt a megyei önkormányzat – erre is egyhangúan rábólintott a megyei közgyűlés –, emellett a nemzeti értékek, hungarikumok gyűjtésének, népszerűsítésének támogatását is elfogadta a testület.
A közgyűlésen adta át Pajna Zoltán több megyei polgárőr egyesület képviselőjének a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat támogatói nyilatkozatát, amely arról szól, hogy 2016-ban pénzösszeggel segíti a hivatal a közösségért végzett tevékenységüket. Ők kaptak támogatást: Sárándi Polgárőr Egyesület, Hajdúböszörmény Polgárőrség Egyesület, Sárrétudvari Polgárőrség, Berettyóújfalui Polgárőrség, Polgárőr Szervezet Fülöp.
Legközelebb – a tervek szerint – 2016. szeptember 23-án, Hajdúnánáson ülésezik a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés.