Virágesőben vonultak be a debreceni huszárok Besztercére
A Gróf Tisza István Történelmi Lovas Emléktúra első állomása a romániai Beszterce volt 2016. augusztus 12-én, ahonnan két hét alatt 16 települést érint a menet. Három helyen emléktáblát is avattak, illetve avatnak. A megemlékezés a 100 évvel ezelőtti eseményeknek szól, amikor 1916. augusztus 12-én a debreceni honvédeket Marosvásárhelyről Szeretfalván keresztül Besztercére küldték, ahonnan Dornavátra felé indultak a háborúba. Ott a Borgói-hágó védelmét biztosították.
Az ünnepi eseményen a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke, Pajna Zoltán ezüst Emlékérmét adományozott Kelemen Hunornak, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökének a hagyományőrzés terén végzett kiemelkedő munkája elismeréseként, míg a Hajdú-Bihar Megyei Lovas- és Huszárhagyomány-őrző Közhasznú Egyesület bronz Emlékérmét kapott az I. világháborúban elesett honvédő huszárok emlékének ápolásáért – az emléktúrát is ők szervezték és viszik véghez.
Az avató beszédek során Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, valamint Décsei Atilla, az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezetének elnöke mellett Ovidiu Cretu, Beszterce polgármestere is üdvözölte a korhű ruhában pompázó magyar huszárokat.
Honlapunk képei rájuk kattintva nagyíthatók. A HBMÖ facebook oldalán képgaléria tekinthető meg.
Pajna Zoltán köszöntőjében Tisza István – aki maga is két évet soraikban töltött – és az I. világháborúban hősies szolgálatot nyújtó 2. Honvéd Huszárezred kapcsolatáról beszélt. A katonák Debrecenből, valamint Hajdú és Bihar vármegyék területéről verbuválódtak, akiket felderítő feladatok és az orosz lovasság szétzúzása mellett hamar bevetettek egyéb harcokban is. A mai Lengyelország területére szállítva őket az első és második lembergi csatákban, később a Krakkó körüli hadműveletben vettek részt a magyar huszárok. A híres gorlicei áttörés során óriási veszteségeket szenvedett ez a csapattest, de később, romániai területekre visszatérve is jelentős hadi cselekmények részese volt a huszárezred, holott eleinte pihentetés céljából küldték ide őket, ám az előrenyomuló román és orosz erőket kellett feltartóztatniuk.
Márai Sándor szavaival üzent Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke a mai kor huszárainak, miszerint „…nem szabad semmitől félni, mert… Aki fél, az csal: egész élete során megcsalta önmagát, mert nem készült fel igazán, erős lélekkel a halálra. Ezért arra neveltem magam, hogy soha többé ne féljek semmitől, ami az emberek vagy a természet részéről fenyegethet, csak attól félek még, amit én vétkezhetem magam ellen, lelkiismeretem szavától félek, mert tetteink követnek.”
Az emléktúra, amelynek vezetője Csontos János, huszárhagyomány-őrző százados, a lovassági parancsnoka pedig Juhász Imre, huszármagyomány-őrző őrmester, Beszterce-Naszód és Maros megyék területén menetel. Beszterce után az alábbi településekre lovagolnak be a magyar huszárok: Somkerék, Bethlen, Magyardécse, Szépkenyerűszentmárton, Szentmáté, Nagynyulas, Vajdaszentivány, Gernyeszeg, Sáromberke, Mikháza, Nyárádmagyarós, Rigmány, Nyárádszereda, Jobbágyfalva, Szászrégen.
Emléktábla Besztercén, Sáromberkén és Nyárádszeredán hirdeti az egykori hősök emlékét.
