100 éve érkeztek Hajdú-Bihar megyébe a székely menekültek
Centenáriuma van idén az I. világháború második évében lezajlott székely menekülésnek, amely során mintegy 20 ezren nyertek ideiglenes – vagy néhány esetben végleges – befogadást megyénkben. A Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés 2016. szeptember 16-i ülésén Buczkó József, néprajzkutató, a téma ismerője tartott előadást a száz évvel ezelőtti eseményekről, valamint azok debreceni, és megyei vonatkozásáról, hatásairól.
A történelmi háttér, a román támadások erdélyi következményei archív fotók bemutatásával tárult a megyei közgyűlés elé, olykor sokkolóan. Az ingóságaikat magukkal cipelni próbáló, hosszú sorokban Magyarország felé elinduló, illetve ide érkező székelyek látványa ugyancsak szívszorító volt, akárcsak a hozzá kapcsolódó beszámoló. Buczkó József azonban nem csupán erről, de a Hajdú-Bihar megyében tartózkodásuk idejéről, az számukra nyújtott sok segítségről is beszámolt, ezeket is fotókkal alátámasztva.
Érdekességeket is megtudott a testület azon neves emberekről, akiknek köze volt akár az akkori, Erdélyt is érintő háborús eseményekhez, akár a székelyek meneküléséhez, valamint az ő megsegítésükhöz.
A témáról „Szállást adtunk hűséges, magyar véreinknek” címmel könyvet írt Buczkó József, hajdúnánási megyei képviselő.
A honlap képeire kattintva nagyíthatók. Képgaléria az eseményről a HBMÖ facebook oldalán tekinthető meg.
Hajdúnánás, a székely menekítés egyik megyei fellegvára a tisztelet kifejezését jelképező oklevelet kap a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzattól, amelyet vasárnap (szeptember 18-án) a városukban rendezendő emléknapon ad át Pajna Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke.
Pajna Zoltán a témához kapcsolódóan hozzátette, hogy az akkori székely menekültekre minden problémáik ellenére is jellemző volt, hogy a saját sorsukról is gondoskodni, dönteni akartak, így jöttek Hajdú-Biharba oltalmat kérni. Ugyanakkor a háborús pusztítások nem csak emberekben, jószágokban vagy éppen az infrastruktúrában tettek kárt, de a kultúra is komoly veszteségeket tudhat magáénak. „Ám a magyar székelyeknek – a hazatérésük után – volt lelki és fizikai ereje újjáépíteni környezetüket, otthonaikat, országukat” – jellemezte őket Pajna Zoltán.
Mohácsi László, a Jobbik képviselője a Bibliából vett idézetekkel és korábbi, más háborús helyzetekhez kötődő párhuzamokkal emlékezett a székelyek menekülésére.
A debreceni Ady Endre Gimnázium három diákja a székely kultúrához kötődő énekes-táncos műsorral színesítette a megemlékezést, majd a közgyűlés elnökétől könyvutalványokat vehetett át.
A további napirendi pontok szerint beszámolókról is döntöttek a képviselők – például a megyei önkormányzat nemzetközi projektjeinek előrehaladásáról, valamint nemzetközi kapcsolatainak alakulásáról. Erről Pajna Zoltán azt mondta, hogy 2 nemzetközi projekt már sikeresen lezárult, és továbbiak vannak folyamatban. A képviselőket pedig tájékoztatta, hogy bármilyen módon részt kívánnak venni a települések ezekben, a megyei önkormányzat munkatársainál jelezve megtehetik ezután is.
Az Interreg V-A Románia-Magyarország 2014-2020 Program végrehajtásának alakulásáról is tájékoztatást kapott a testület. A közgyűlés elnöke hozzáfűzte, hogy a korábbi, meglehetősen akadozó együttműködés az utóbbi időben kifejezetten jó irányban változott, sőt, már egy 8 partneres egyeztetésen is túl vannak.
A Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés utolsó – zárt üléses – napirendi pontként az általa alapított kitüntető díjakról hozott határozatot.
