A Gulágokba hurcoltakra emlékeznek Sárándon
A „Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékéve” alkalmából „Elnémított történelem” címmel háromnapos konferenciát rendeznek Sárándon a hétvégén, amelynek ünnepélyes megnyitójára 2017. február 10-én, pénteken került sor.
Szántó József sárándi polgármester köszöntője mellett Pajna Zoltán a második világháború végén és az utána következő években saját házaikból kirángatott ártatlan, többségükben civilekről beszélt, akiket egyik alapvető joguktól – a szabad cselekvés jogától – fosztott meg az önkény uralma. Hivatalosan a német ajkúakat gyűjtötték be, ám a valóságban rengeteg magyar emberről volt szó. Köztük sok, túl sok volt a Hajdú-Bihar megyei is. Hajdúnánást vagy éppen Hajdúböszörményt érte nagy veszteség, míg Balmazújvároson begyűjtőtábor működött, ám sajnos más településeket is érintett a deportálás.
Sokan ismerhetik a hírhedt „májenkij robot” vagy a Gulág kifejezéseket, ám megélni mindezt borzalmas lehetett. A magyarországi gyűjtőtáborokba hurcolt, majd onnan a távoli ismeretlenbe, főként Szerbiába deportált emberek testileg, lelkileg megnyomorodva tértek haza sok-sok év múlva – vagy sehogy. Magyarországról körülbelül 700 000 embert került ekként a Gulágra, közülük 300 000 meghalt a rabság során.
A táborok bevallott fő célja a munkaerő-szükséglet kielégítése volt Szovjetunióban. Ám mellette a politikailag kifogásolható egyének összegyűjtése és a közéletből való kivonása is egyértelmű szándék volt. 1943-ban létrejött a szovjet jóvátételi programot kidolgozó bizottság, amely többek között ezzel is foglalkozott, ami ötmillió német kényszermunkás tíz éven át tartó rabszolgamunkáját vette tervbe.
A Gulág rendszer Sztálin 1953-as halála után kezdett hanyatlani, de végül csak 1960-ban számolták fel hivatalosan. Igaz, a politikai megfélemlítés ezt követően is jelen volt a Szovjetunió életében, amit főként a KGB rendszere tartott kezében.
A háromnapos sárándi emlékezés pénteken előadásokkal folytatódott, amelyeken történészek az elhurcolások jogi hátteréről, a táborrendszerekről, illetve az erdélyi magyarok és németek begyűjtéséről beszélt.
Szombaton és vasárnap további programokkal emlékeznek meg a Gulágok magyarjaira Sárándon. a Közösségi Házban február 11-én 10.00 órakor kezdődnek az előadások, míg február 12-én 10.00 órától a református templomban istentiszteletet tartanak az elhurcoltakra is emlékezve, majd 11.00 órától Varga Miklós énekel ismert számaiból egy csokorra valót. A program végén, 11.30 órakor emléktáblát avatnak Sárándon.
