Kultúrát teremtett a 160 éve aláhullt kabai meteorit

A viszonylag nagy széntartalmú kabai meteorit, amelyben szervesanyagot is kimutattak 1857-ben csapódott a földbe a Hajdú-Bihar megyei településen. Azóta számos, a Naprendszerrel kapcsolatos információkat is feltáró vizsgálatot végeztek rajta, megyei látványosság lett. Kaba városa ünnepi programsorozattal készült a 160 éves évfordulóra, amelyen Bulcsu László, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke arról beszélt, hogy a mintegy 16 centiméter hosszú, 10 centiméter széles, valamivel több mint 2 kg tömegű, a világűrből érkező kőzet közösségi és tudományos kultúrát teremtett Kaba térségében. Az idővel turisztikai érdekességgé váló kabai meteorit azóta a település értékévé vált.

Szegi Emma polgármester nyitotta meg az ünnepséget, aki megköszönte a város lakói hagyomány- és értékápoló munkáját, valamint Dr. Fekete Károly a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökének és a Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma nyugalmazott igazgatójának, Dr. Nagy Mihálynak a kabai meteorit felelősségteljes őrzését, legendájának, történetének és tudományos jelentőségének kutatását.

A nyitórendezvényen felszólalók – Fekete Károly püspök, Nagy Mihály, Jantyik Zsolt, a Hajdú-Bihar Megyei Értéktár Bizottság elnöke, Bodó Sándor országgyűlési képviselő, Sohajda Mihály református lelkész, Dr. Braun Mihály tudományos főmunkatárs (MTA ATOMKI) – szakterületeiket képviselve méltatták azt a kabai meteoritot, melyben a világon először fedezték fel az életre utaló szervesanyagot. A kabaiak az évforduló tiszteletére emléktáblát állítottak és avattak annak a Szilágyi Gábornak a volt háza előtt, aki észlelte és megtalálta a “lebkövet”. A programot a Kabai Mennykő Néptáncegyüttes Csillag csoportjának néptáncműsora, és a Lakat Színpad előadásában Dr. Nagy Mihály – Dr. Kirsch Éva: A Kaba-kő titka című tudománytörténeti színjáték színesítette.

Képek még IDE kattintva!