Megyenapi kitüntetéseket adtak át Létavértesen
November 22-e Hajdú-Bihar Megye Napja annak tiszteletére, hogy 1698-ban e napon alakult meg a Hajdúkerület. A jeles napon hagyományaihoz híven idén is ünnepi közgyűlést és egész napos programsorozatot tartott a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése, ahol a megye kitüntető díjait is átadták. A Megye Napja ünnepi rendezvénysorozatának idei helyszíne Létavértes volt, ahol a közgyűlést több kulturális program, valamint a helyi értékekről szóló rendhagyó iskolai óra és kiállítás is kísérte.
Menyhárt Károly, Létavértes polgármestere ünnepi beszédében a város hányattatott sorsú történelméről beszélt. Az itt élőknek többször is újra kellett kezdeniük építeni a közös jövőt, például a pestisjárványt vagy a tatárjárást követően. A település 1609-ben hajdú kiváltságot kapott, majd 1712 és 1877 között mezővárosi rangot mondhatott magáénak. A trianoni trauma után az itteni földterületek több mint 30%-át Romániához csatolták, ám a lakosok közösségi ereje ezután is elősegítette a további fejlődést. 1970-ben aztán több település egyesülésével jött létre Létavértes néven a ma több mint 7 ezres lélekszámú nagyközség, amely 1996-ban ismét városi rangot kapott. A helybéliek a föld erejét és szeretetét őrizve élték, élik mindennapjaikat azóta is, és mint a polgármester megjegyezte: a mezőgazdaságuk, szőlő- és borkultúrájuk mindig átsegítette őket a viharos századokon.
(A honlapfotókra kattintva nagyíthatók.) KÉPGALÉRIA IDE kattintva érhető el!
Tasó László, a Miniszterelnökség államtitkára beszédében Létavértes élhető mivoltát helyezte középpontba, amely megtartó erejével a nehéz időkben is gyarapodott, annak ellenére, hogy nincs ellátva különösebb földi javakkal a település. Az itt élő emberek képviselik az igazi értéket – folytatta Tasó László – helyi, megyei és országos viszonylatba egyaránt. Az államtitkár a határ két oldalán élő magyarság szétszakítottságáról is beszélt. Ez ellen, hogy ne érezzék olyan nyomasztónak anyaországon kívüli honfitársaink, sokat tett a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat és Létavértes is. Tasó László az ünnepek fontosságát is megemlítette, hiszen ezáltal tudunk tisztelegni jelen esetben például az előtt, hogy Hajdú-Bihar megye és települései a közös értékek megőrzői, előállítói – összetartó erőt mutatva a magyarság számára. Ilyen ünnepekkor tudjuk elmondani, hogy mennyire tiszteljük egymást, hogy képesek vagyunk az együttműködésre. Létavértes és Hajdú-Bihar megye is ezt képviseli. Az államtitkár úgy fogalmazott: „Az ünnep jogosságához nem fér kétség, hiszen Hajdú-Bihar megyében van hit, erő és bizalom.”
Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke a Megye Napján üdvözölte Létavértest, amely befogadta az idei ünnepséget. Beszédében Szabó Magda Kossuth-díjas debreceni írónő szavait idézte: „Bízzál az életben”. Pajna Zoltán szerint ez fontos üzenete a megyenapnak, hiszen elődeink is bíztak mindig az életben, s tették hozzá a magukét a közösség fejlődéséhez. Az elnök a múltba visszatekintve fontos történelmi folyamatként említette a reformáció kialakulását és hazai térhódítását, emlékeztetve, hogy idén ünnepeljük a Tiszántúli Református Egyházkerület 450., és a reformáció 500. évfordulóját. Utalt arra, hogy ezáltal kezdték el igazán használni a közéletben a magyar nyelvet, aminek nagy szerepe volt a magyarság öntudatának fejlődésében. A hajdúk ezért is álltak többek között a magyar ügy mellé a császári elnyomással szemben, mivel épp a magyar nyelv használatát akarták megtiltani. Akkori elődeink tehát kitaposták azt az utat, amely hosszú idő után 1836-ban oda vezetett, hogy végre hivatalossá tették a magyar nyelvet – hangsúlyozta Pajna Zoltán.
A Közgyűlés elnöke a Megye Napján örömmel számolt be arról is, hogy a Földművelésügyi Minisztérium pályázati segítségével egyhetes programot szervezett idén az évforduló tiszteletére a megyei önkormányzat. Ennek részeként 5 megyei településen tartottak, tartanak a helyi értékek bemutatásával egybekötött tudásfejlesztő foglalkozásokat, kiállításokat. Az ünnepnapon épp Létavértesre ért a „Tudod-e?” program, előtte Hajdúnánás és Püspökladány, csütörtökön és pénteken pedig Hajdúböszörmény és Berettyóújfalu a helyszín. A gyerekeknek szóló játékok segítségével ápolják a megyei hagyományokat, tovább fejlesztve a közösség összetartozását.
Ezt szolgálja az is, hogy a megyenapok során évről évre megismerhetjük azokat az embereket, akik Hajdú-Biharban szerteágazó tevékenységükkel a közösség javáért dolgoznak, és hogy ezt elismerjük, megmutatjuk – tette hozzá Pajna Zoltán.
Hajdú-Bihar Megye Napján, az ünnepi ülés keretében adták át azokat a díjakat, amelyeket a megye társadalmi, gazdasági életében, önkormányzati, közigazgatási, tudományos, irodalmi, művészeti, közoktatási, közművelődési, sport, mezőgazdasági és egyéb szakmai területen kimagasló eredményeket elérő egyének és közösségek elismerésére alapított a megyei közgyűlés. Ezek:
„Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának Bocskai István-díja”
„Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának Kölcsey Ferenc-díja”
„Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának Maróthi György-díja”
„Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának Arany Sándor-díja”
„Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának Kovács Pál-díja”
„Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának az Év Civil Szervezete díja”
„Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának Emlékérme”
HAJDÚ-BIHAR MEGYE DÍJAZOTTJAI 2017-ben (Kattintson a szövegre!)
A kitüntetettek nevében Kaszanyitzky András zenepedagógus köszönte meg az elismerést.
Az 17 órától kezdődő ünnepi koncert – Zséda, majd Malek Andrea műsora – méltó zárása volt Hajdú-Bihar Megye Napjának 2017-ben.
Teljes képgaléria később kerül fel a honlapra.
Szöveg és fotó: Koppányi Szabolcs
