Református emlékművet avattak Debrecenben
Október 31-én, a Reformáció Emléknapja debreceni ünnepségén több százan gyűltek össze a Nagytemplom mögötti Emlékkertben. A Reformáció 500 éves jubileumi programsorozatának kiemelt eseményén részt vett Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke is.
Napra pontosan félezer éve Luther Márton kitűzte 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára. A korszakalkotó esemény mellett a cívisváros – és vele együtt Magyarország – az idei emlékévben kettős jubileumot ünnepel, hisz 450 éve annak, hogy az 1567-es Debreceni Zsinat elfogadta a II. Helvét Hitvallást, és ezzel elindult a magyar reformátusság.
A Reformáció Emléknapján felavatták Debrecen új reformációs emlékművét, amelyet a Tiszántúli Református Egyházkerület felkérésére a szobrász Győrfy testvérpár készített. A mintegy 6 méter magas, több részes, fő elemében tardosi vörösmárványból álló szimbolikus alkotáson debreceni és egyházi jelképek láthatók. Mint például a főnix madár, a bárány, tetején pedig a Kálvin-csillag. Az alakzat az egykor a Nagytemplom helyén álló András templomra is utal. Az előtérben a márvány Úrasztalán bronzból öntve az áldozás kellékei: bortartó kanna és a híres debreceni hólyagos kehely, kenyérosztó tál, valamint a nyitott Biblia. A kompozíciót kőpadok egészítik ki, énekes könyvvel, bibliai és irodalmi idézetekkel ékesítve.
Az emlékmű felavatásán Balog Zoltán és Kósa Lajos miniszterek, Dr. Papp László, Debrecen polgármestere mellett Dr. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke mondott ünnepi beszédet.
Fekete Károly köszöntőjében emlékeztetett rá, hogy Debrecenben ezen a helyen fordították 1567-ben a helvét irányba a honi reformációt. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a reformációról, mint a világosság isteni jogáért és kötelességéért folytatott örök küzdelemről beszélt, és számot adott a 2017-es emlékév néhány fontos eredményéről. Kósa Lajos, a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter azt hangsúlyozta, hogy a keresztény felekezetek közötti különbségek mára nem olyan fontosak, mint az, ami összeköt. Papp László polgármester Debrecen szerepét emelte ki a protestantizmus magyarországi térnyerésében.
Az emlékmű felavatása után úrvacsorás ökumenikus ünnepi istentiszteletet tartottak a Nagytemplomban, ahol először mutatták be Vajda János Kossuth-díjas zeneszerző Istenes ének című zeneművét.
Fotó: Koppányi Szabolcs, KÉPGALÉRIA IDE kattintva érhető el. A honlap képei rákattintva nagyíthatók.
