Érmellék bemutatkozott, majd a magyarságot érintő kérdésekben tanácskoztak
A Partiumi Önkormányzati Tanács éves találkozóját tartották Érmihályfalván 2018. március 9-én, amely alkalomból Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke is beszédet mondott, valamint részt vett a gyűlésen Bulcsu László alelnök is.
Nyakó József, Érmihályfalva polgármesterének köszöntője, majd a település értékeit bemutató kisfilm után a mintegy félszáz települési polgármester, alpolgármester Románia magyarlakta területeiről érkezve több, a határon túli magyarság Románián belüli, a román többséggel összhangban történő, de saját értékeit is megtartani kívánó politika mellett érvelt. Emellett szó esett a közelgő magyarországi országgyűlési választásokról, amely kapcsán hasznos technikai részleteket beszéltek meg, valamint arról is tájékoztatták az egybegyűlteket, hogy hajrájába érkezett az 1 millió aláírás gyűjtése Európa szerte, amely arra hivatott, hogy az Európai Uniót fokozott intézkedésekre sarkallja a kisebbségek védelme érdekében.
Jól foglalta össze a településvezetők véleményét az „1000 év Erdélyben, 100 év Romániában” című előadást tartó Cseke Attila szenátor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Bihar megyei elnöke. Ő arra hívta fel a figyelmet, hogy az erdélyi magyarság Románián belüli történelmét sajnálatos módon egy olyan, nehezen orvosolható, nem feltétlenül indokolt kettősség jellemzi, amely abból fakad, hogy a románok attól félnek, hogy a magyarok elveszik tőlük Erdélyt, míg az ottani magyarok attól tartanak, hogy erőszakosan asszimilálják őket. Ám a helyes hozzáállás az lehetne, hogy miként mi magyarok is elismerjük a román értékeket, tegyék ugyanezt ők is a mi értékeinkkel. Cseke Attila emellett azt reméli, hogy a decentralizáció ne csupán politikai szlogen legyen, hanem realizálódjon – amiben szerinte nagy szerep juthat a megyei önkormányzatoknak is.
A törvényesség, a hatalmi ágak végre valóságos szétválasztása történjen meg Romániában – ezt ugyanis hiányolják a határon túl élő magyar emberek. A fenti gondolatmenet Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke részéről hangzott el. Ezen kívül a politikus büszkén számolt be arról, hogy mintegy három és fél héttel a határidő vége előtt már 870 ezer aláírást gyűjtöttek be Európában a szükséges 1 millióból, s ha ez összejön, nyomást lehet gyakorolni az unióra, hogy fokozottabb kisebbségi politikát folytasson. Ennek érdekében folytatni kell az akciót, hogy elérjék a kívánt számot. A partiumi régió ebben eddig is élen járt, és Magyarországon is jól haladnak a gyűjtéssel.
Pajna Zoltán Magyarország elmúlt nyolc évben elért stabilitásáról beszélt, s arról, hogy ezzel együtt sem szabad abba a hibába esni, hogy a kisebbségi politikát elfelejtsék. Így stratégiai jelentőségűnek nevezte azt, hogy minden olyan társadalmi réteget, kisebbséget is felkaroljanak, amely segíthet akár európai szinten is növelni az egységet, a stabilitást. Szóba került a 2020-27-es uniós támogatási időszak is, valamint az, hogy a legtöbben a támogatási rendszereket nézik már most, ám Pajna Zoltán szerint nagy hangsúlyt kell kapjon az is, hogy mind Románia, mind Magyarország részéről milyen partnerséget lehet teremteni a nemzeti fejlesztési koncepciók során. A decentralizációs törekvéseket Pajna Zoltán is szorgalmazta. Szerinte több döntést kellene a helyi szereplők kezébe adni. A Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke úgy véli, a modern városok programja mellett – amelynek Kósa Lajos miniszter a felelős politikusa a magyar kormányban -, az élhető vidék mint cél is fontos lehet a jövőben. Ennek kapcsán olyan mikrorégió létrehozása lenne szükséges járási együttműködéseken keresztül, ahol a foglalkoztatás, az egészségügy, a gazdaság, a kultúra rendszerszinten átlátható, fejleszthető. Egy közös fejlesztési munkabizottság létrehozását szorgalmazta még Pajna Zoltán, amely segíthetne a felsorolt célok elérésében.
A közelgő magyarországi országgyűlési választások kapcsán elhangzott, hogy szeretnék, ha minél szélesebb körben folytatódna a határon túli területeken is a kitöltési információk terjesztése, hiszen sok esetben a regisztráció nehézkes adminisztráción megy keresztül számukra, vagyis mindenkivel tudatni kell, hogyan tegye pontosan mindezt, s ne essen el valami hiba miatt a szavazás lehetőségétől. Ezzel együtt is már mintegy 250 ezer erdélyi magyar regisztrált a választási névjegyzékbe, ami az összes külhoni magyar regisztrációjához (mintegy 350 ezer fő) képest kiemelkedő.
A tanácskozáson a településvezetők számos témában kérdéseket intéztek a felszólalókhoz, akik sorra válaszoltak minden felvetésre. Emellett egy szavazatszámláló rendszereket is üzemeltető, a közigazgatást segítő informatikai cég is bemutatta tevékenységét és termékeit.
Fotók, szöveg: Koppányi Szabolcs, KÉPGALÉRIA IDE kattintva érhető el (a honlap képei rákattintva nagyíthatók).
