A forradalom debreceni áldozataira emlékeztek
Több halálos áldozata is volt az 1956-os forradalom első sortüzének, amely Debrecenben dördült el. Rájuk és a szabadságharc többi, debreceni áldozatára emlékeztek ma több helyszínen is koszorúzással. A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat nevében Pajna Zoltán elnök helyezte el a megemlékezés virágait.
1956. november 3-án reggel bekerítették a szovjet csapatok Debrecent. A város megadta magát, és ezzel itt véget értek a forradalom, majd az azt követő szabadságharc eseményei. A megtorlás azonban csak ezután következett. A harcokban összesen több, mint 2600 magyar állampolgár esett el, és csaknem 250 ezren hagyták el az országot a szabadságharc leverése után – monda Lánczi Lajos, a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége Hajdú-Bihar Megyei Szervezetének elnökségi tagja ma a Debreceni Köztemetőben tartott megemlékezésen.
-Tehetetlenül kellett néznünk, ahogy tömött sorokban vonultak a szovjet tankok a 4-es főúton Budapest felé. Szívszorító volt a látvány, és akkor még nem tudtuk biztosan, de ma már igen: semmilyen külső segítségre nem számíthattunk. Azóta már nyilvánvalóvá vált: a Nyugat elismerte, hogy Európának ezen a részén a szovjet fegyverek parancsolnak rendet. 1956-ban is megtanultuk, hogy a magyarság csak magára számíthat. Bár a forradalmat eltiporta a sokszoros túlerőben lévő szovjet birodalom, de egy kis nép Európa közepén mégis megmutatta a világnak: sebezhető a zsarnokság – tette hozzá Lánczi Lajos.
Az 1956-os forradalom leverésének 62-ik évfordulóján a debreceni áldozatok emlékére emelt kopjafánál szervezett ünnepi megemlékezést Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata a köztemetőben. Az eseményen a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzatot Pajna Zoltán elnök képviselte, aki elhelyezte a kegyelet virágait a kopjafa tövében. Az ünnepségsorozat a Kossuth Laktanyában folytatódott, ahol a résztvevők megkoszorúzták a mártír katonák emléktábláját.
