Mezőgazdaság, innováció, költségvetés
Megtartotta idei első ülését a megyei közgyűlés
A február 14-i tanácskozáson elsőként tájékoztatót hallhattak a képviselők a megye mezőgazdaságának helyzetéről. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar Megyei Szervezetének 2019. évi tevékenységéről és aktuális feladatairól Szólláth Tibor elnök tartott beszámolót. Elhangzott, hogy közepesen jó termésátlag jellemezte az elmúlt évet. A megye növénytermesztésében meghatározó szerepe van a gabona- és iparinövény-termelésnek, ugyanakkor a szántóföldi kultúrák mellett a kertészeti ágazat is jelentős szerepet tölt be. Utóbbinál kiemelkedik a torma, melynek vetésterülete az előző évekhez viszonyítva jelentősen növekedett. Az állattenyésztés tekintetében két egészségügyi kihívás is nehezítette a gazdák dolgát: az ASP (afrikai sertéspestis) és a baromfi influenza. Ennek ellenére az ország állatállományának jelentős hányada a megyében található; kiemelkedik a húsmarha ágazat, mely a mezőgazdaság legdinamikusabban fejlődő ágazatává vált. A beszámolóból látható továbbá, hogy az erdőterületek aránya az elmúlt évtizedben megduplázódott Hajdú-Biharban, és az öntözésfejlesztés területén is jelentős beruházások indultak. A NAK vízigény-felmérésének eredményeképpen született kormányhatározat 17 milliárd forint éves kerettel a 2020-2030 közötti időszakra különít el forrásokat. Ez elsősorban a vízkeresleti oldal fejlesztését biztosítja, többek között közel száz beruházás előirányzásával, ezek fele megyénket érinti. Szólláth Tibor egyebek mellett a jégkár-mérséklő rendszer és a falugazdász hálózat eredményességéről is beszélt, a jövőbeli fejlesztések közül pedig az agrárium digitalizációját emelte ki, mely becslések szerint 60%-kal növelné a magyar agrárgazdaság termelési hatékonyságát. Mint mondta: a közelmúltban jelent meg a Digitális Agrárstratégia, amely mérföldkövet jelent a hazai mezőgazdaság fejlesztésében.
A közgyűlés elfogadta a beszámolót, ahogy Miklóssy Ferenc előadását és egyúttal kezdeményezését is, aki a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökeként az együttműködési lehetőségeket ismertette a megyei települések számára a digitalizáció, az innováció témájában. Hangsúlyozta, hogy a szervezet fő feladata a vállalkozások eredményességének elősegítése, éppen ezért a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat és a kamara közötti együttműködés jelentős múltra tekint vissza. A közgyűlés a közelmúltban támogatta például egyebek mellett azt is, hogy a kamarai szolgáltatások minél szélesebb körben elérhetővé váljanak a vállalkozások számára olyan településeken is, ahol a kamarának nincs területi irodája. Miklóssy Ferenc hangsúlyozta: a digitalizáció területén az egyik kiemelt cél a hazai mikro-, kis- és közepesvállalkozásokkal a korszerű informatikai megoldások megismertetése, melyek kiválasztásában, bevezetésében segítséget nyújtanak, hozzájárulva a versenyképesség fenntartásához és javításához. Másik kiemelt terület az elektronikus ügyintézés, mellyel a kamara segíti a gyors és hatékony ügyintézést.
A képviselők elfogadták a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat 2020.évi költségvetési rendeletét is, mely szerint idén 1.313.081 ezer forintból gazdálkodnak. A testület szerint a költségvetés ezúttal is jól megalapozott, stabil, kiegyensúlyozott.
A közgyűlés megszavazta a „Maradj Hajdú-Biharban” ösztöndíjról szóló rendelet módosítását is, melynek célja, hogy program a megye szinte minden települését lefedje.
A napirendi pontok között szerepelt a Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezésének támogatása is. A tanács nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezését 2019. április 30-án vette nyilvántartásba az Európai Bizottság, vizsgálni pedig akkor fogja, ha 2020. május 7-ig összegyűjtenek egymillió aláírást Európa legkevesebb hét államából. A kezdeményezés tárgya: „Az Unió kohéziós politikája kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól.” 2019. november 12-én a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága egyhangú állásfoglalást fogadott el, mely kéri az anyaországi és külhoni nemzetrészekben élő magyarokat, hogy a polgári kezdeményezést aláírásukkal minél nagyobb számban támogassák. A kezdeményezés sikeressége hosszútávon hozzájárulhat ahhoz, hogy Európa őshonos nemzeti közösségei, köztük határon túli, a székelyföldi, kalotaszegi, pártiumi és felvidéki magyarok is megőrizhessék kulturális identitásukat, mégpedig saját szülőföldjükön. A közgyűlés egyhangúlag fogadta el a javaslatot. A támogatói nyilatkozatok aláírására elektronikus formában a következő linken van lehetőség:
https://eci.ec.europa.eu/010/public/#/initiative , a papír formájú támogatói nyilatkozat pedig innen tölthető le: http://nemzetiregiok.eu/wp-content/uploads//2019/06/ECI-Support-Statements-Form-51-HU-HU.pdf .
A képviselők elfogadták egyebek mellett a HBMÖ Integrált Területi Programjának módosítását, valamint a hivatal 2019. évi tevékenységéről szóló beszámolót is.
