Maratoni közgyűlést tartottak a Megyeházán
A veszélyhelyzet megszűnése után pár nappal húsz napirendi pontot tárgyalt a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése.
A június 26-i ülés elején a megyei rendőrfőkapitány beszámolt a megye közbiztonságának helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről és az azzal kapcsolatos feladatokról. Dr. Gyurosovics József r. dandártábornok a 2019. évre vonatkozóan elmondta egyebek mellett, hogy az előző évhez képest 14,2 %-kal tovább csökkent a regisztrált bűncselekmények száma, a személyi sérüléssel járó közúti balesetek számában pedig 9,2%-os csökkenés mutatkozott. Hozzátette: a legtöbb közúti baleset továbbra is az elsőbbségi szabályok be nem tartása miatt történt, azonban 2020-ban már a gyorshajtás is ide sorolható. Összességében elmondható, hogy tavaly Hajdú-Biharban tovább javult a települések közbiztonsága. A rendőrfőkapitány hangsúlyozta: az országos rendőrfőkapitány kivételesnek értékelte Hajdú-Bihar megye tevékenységét 2019-ben. Bűnügyi fertőzöttség tekintetében Hajdú-Bihar a legkevésbé fertőzött megye.
A Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság is tájékoztatta a közgyűlést a tavalyi évről. A 2019-es eredményekről Kovács Ferenc tűzoltó dandártábornok, a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója a kiemelkedő káresetekről, a megelőzési és a hatósági szakterületi feladatokról, valamint az időjárás okozta kárfelszámolásokról számolt be részletesen. Elmondta, hogy a tűzesetek számát megelőzte a műszaki mentések száma, melyet jellemzően a viharkárok és a közúti balesetek adták. A beszámoló alapján a közgyűlés tagjai a szándékosan megtévesztő jelzések visszaszorítását közös célként jelölték meg.
A Magyar Villamos Művek Zrt. „Okos Város” programját mutatta be a testületnek. Bertalan Zsolt, a cég csoportszintű technológiai és innovációs igazgatója hangsúlyozta: a program egyik kiemelt ügyfélkörét az önkormányzatok alkotják, ezért is fontos, hogy a közgyűlésen, a hajdú-bihari polgármestereknek is prezentálják küldetésüket. Elmondta, hogy olyan településfejlesztési módszertant dolgoztak ki, amely a települési szolgáltatások minőségét és gazdasági hatékonyságát korszerű és innovatív információtechnológiák alkalmazásával, a lakosság fokozott bevonásával fejleszti. Pajna Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke a tájékoztató után hozzátette: a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat arra törekszik, hogy az ország gazdaságélénkítési folyamatainak élén járjon, így igyekszik minden olyan lehetőséget megragadni, mely által ezt a célt elősegítheti.
A testület a beszámolókat elfogadta, ahogy a Hajdú-Bihar megye Területrendezési Tervéről szóló önkormányzati rendeletet is, melynek célja, hogy meghatározza a megye egyes térségei területfelhasználásának feltételeit, a műszaki infrastrukturális hálózatok és egyedi építmények összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére.
Megszavazták a képviselők a Nemzeti Klímavédelmi Szövetség megalapításáról szóló együttműködési megállapodást is. Ennek előzménye, hogy a közelmúltban a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége és Virtuális Erőmű Program között elindult egy párbeszéd a Program országos kiterjeszthetősége érdekében. Ennek eredményeként a MÖOSZ 2020. február 25-i ülésén rögzítették, hogy az egyes megyei közgyűlések támogatásával, egy együttműködési megállapodás keretében létre kívánják hozni a Nemzeti Klímavédelmi Szövetséget, melynek célja a környezeti fenntarthatósághoz történő hozzájárulás, valamint együtt gondolkodás olyan elkötelezett szervezetekkel, akik tenni akarnak a zöld fejlődésért. A megállapodás aláírása márciusban lett volna a Parlamentben, a Virtuális Erőmű Program XII. Díjátadó Gáláján, de a járványügyi helyzetre tekintettel mindez elmaradt.
Elfogadta a testület egyebek mellett a „Local Food Chains” nemzetközi pályázaton való részvételről, a Debrecen Régió Együttműködési Tanácsához való csatlakozásról, és a HUNG-2020 pályázat benyújtásáról szóló előterjesztést is.
