Ülésezett a megyei közgyűlés
A november 26-i tanácskozáson egyebek mellett katasztrófavédelem, közlekedésfejlesztés, mezőgazdaság, valamint turizmus témákban hallhatott beszámolót a testület.
Az ülés rendhagyó módon emlékérem átadásával kezdődött, a november 22-i megyenapon ugyanis nem tudott minden díjazott részt venni. Pajna Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke „Hajdú-Bihar Megye Közigazgatásáért” feliratú emlékérmet adományozott Varsányiné dr. Antal Erzsébet, Derecske jegyzője részére.
Ezután a testület egyebek mellett tájékoztatót hallhatott a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 2020. évben végzett tevékenységéről. Kovács Ferenc tű. dandártábornok beszámolójában hangsúlyozta, a munkát a tavalyi évben alapjaiban határozta meg a világméretű COVID-19 járvány, mely új kihívásokat hozott. Az Igazgatóság a kórházak ellenőrzésében, a létfontosságú vállalatok védelméhez szükséges információk összeállításában vett részt, emellett kaptak feladatot a kórházakhoz rendelt kollégiumok ellenőrzésében és a különböző logisztikai biztosítások felmérésében, a szűrőközpontokon keletkező veszélyes hulladék elszállításában, valamint a szociális intézményekben végzett, oltással összefüggő logisztikai feladatok biztosításában is. Önkéntes mentőszervezeteik több alkalommal segítettek a rászorulók ellátásában, illetve néhány közintézmény fertőtlenítésében is részt vettek.
A megyei tűzoltóságok beavatkozási tevékenységét alapvetően a területi sajátosságok és az időjárási körülmények határozták meg. 2020-ban az igazgatóság működési területén összesen 4.359 tűzoltói esemény történt, amely az előző évhez viszonyítva 6 %-os csökkenést jelent. Tűzeset 923 történt, ez a szám 15 %-kal kevesebb, mint 2019-ben. 10 %-os emelkedést mutat viszont a műszaki mentések száma; 1.942 alkalommal kellett vonulniuk az egységeknek fakidőlésekhez, vízkárokhoz, közúti balesetek műszaki mentéseihez. Vihar okozta károk elhárításában 386 esetben vettek részt a megye tűzoltói.
A közgyűlés a közlekedésfejlesztés aktuális helyzetéről is hallgatott meg beszámolót.
Pántya József, a NIF Zrt. útfejlesztési igazgatója a közelmúlt elért eredményeiről és a folyamatban lévő kivitelezésekről beszélt, de az előkészítés alatt álló, Debreceni Észak-Nyugati Gazdasági Övezet kialakításával összefüggő közúti fejlesztéseket is megemlítette, mint pl. az M35-ös autópálya és a 35-ös számú főút között – Balmazújvárosi út/Füredi út – Csigekert utca – Szabó Lőrinc utca csomópont átépítése. A kivitelezés álló fejlesztések közül kiemelte az M3-M35 autópálya görbeházi csomópont fejlesztését, a folyamatban lévő előkészítések között pedig egyebek mellett a 4. számú főút, Hajdúszoboszló és Debrecen közötti szakasz négynyomúsítását is hangsúlyozta. A beszámoló tartalmazta a debreceni várható fejlesztéseket is, mint pl. a 471. számú főút négysávosítását. A Tiszafüred-Hortobágy-Balmazújváros közötti kerékpárút, valamit a vasútfejlesztések előkészítéséről is szó esett.
Szoták Zoltán, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. megyei igazgatója a hazai és európai uniós forrásból megvalósult és folyamatban lévő burkolatfelújításokat, tervezés alatt álló kerékpárutakat említette, a vasúti közlekedés megyei helyzetéről pedig Hadnagy Attila, a MÁV Zrt. pályavasúti területi igazgatója tartott beszámolót. Részletek:
Összegzésként elmondható, hogy megyénk tekintetében a közlekedés minden formájában komoly fejlesztések indultak meg. A megközelíthetőség javulása a lakosság mellett a befektetők számára is jelentős szempont lehet.
Részletek:
Az agrárium jövőben várható kihívásairól és lehetőségeiről Szólláth Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke tartott előadást. Hangsúlyozta, hogy az Európai Zöld Megállapodás elemeinek várható hatásai a megye agráriumát tekintve is jelentős változásokat idézhetnek elő. Az üvegházhatású gázok kibocsátásáért ugyanis a mezőgazdaságot teszik felelőssé, holott azok 78 %-áért az energiaszektor és a közlekedés a felelős, a mezőgazdaság 10,1 %-át adja az uniós kibocsátásnak. Az EU egyre szigorúbb korlátozásokat vezet be, melyek nehezítik a gazdálkodók helyzetét, a gazdaságos termelést. Az új Közös Agrárpolitika tervezett zöld elemeit, céljait ezért is fontos ismerni, hiszen rendkívüli kihívások várhatók. Elengedhetetlen továbbá az agrárium, a természetvédelem és a vadgazdálkodás szabályainak összehangolása is. Vizsgálni kell a klímaváltozás mezőgazdaságra gyakorolt hatásait is, hiszen a szélsőséges időjárási viszonyok, a csapadék egyenlőtlen és kiszámíthatatlan megoszlása miatt az öntözés egyre inkább elengedhetetlenné válik a gazdák számára. Ennek érdekében a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság területén folyamatosan zajlanak a beruházások. Megkezdődhet továbbá a CIVAQUA-Tócó projekt I.ütemének kivitelezése, mely által mintegy 6 ezer hektár válhat öntözhetővé.
Részletek:
A Magyar Turisztikai Ügynökség is adott be beszámolót a testületnek, melyben a megye turisztikai helyzetét és a koronavírus-járvány miatt a turisztikai ágazatra vonatkozóan bevezetett, segítő intézkedéseket taglalták. Az első hullám idején a vállalkozások életben tartását és a munkahelyek megtartását célzó intézkedések történtek, a második és harmadik hullámban pedig olyan támogatási konstrukciókat alakítottak ki, melyek egyrészt szolgálták a munkavállalók megtartását, másrészt bértámogatás, adó- és járulékkedvezmények igénybevételére adtak lehetőséget.
Részletek:
Az elhangzott beszámolókat a testület elfogadta.
