150 milliárd forint érkezhet a megyei vidékfejlesztésre

Ekkora összegre pályázott Hajdú-Bihar megye 2020-2021-ben a Vidékfejlesztési Programban, a pályázók önrészével együtt mintegy 300 milliárd forintos fejlesztés mehet végbe.

Az elmúlt két évben benyújtott pályázatok megyei eredményeiről tartottak sajtótájékoztatót december 16-án a Megyeháza Bocskai termében. Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke köszöntőjében elmondta, hogy a mezőgazdaság 2010 óta jelentős fejlődésen ment keresztül a gazdák és a Kormány közös munkájának köszönhetően, és a 2021-2027-es időszakban is példátlan összeg, összesen 4265 milliárd forint áll rendelkezésre a Vidékfejlesztési Programban. Hozzátette, hogy az átmeneti, 2020-2021-es időszakban 150 milliárd forint összegre pályázott Hajdú-Bihar megye, ennek részleteit a jelenlévő négy országgyűlési képviselő ismertette. 

Tasó László, a megye 3-as számú választókerületének képviselője a sok támogatási forma közül kiemelte azt a kisüzemi támogatási kört, amely a körzetében gazdálkodó tormatermelőket is érintette. Az állattartó telepek fejlesztésére és korszerűsítésére kiírt pályázatokat is kiemelte, továbbá elmondta, hogy a kertészetek és ültetvények támogatása pedig egy olyan új elem, mely által sok olyan régi almáskert is megújulhat, melyről már sokan lemondtak. Mint mondta, a külterületi utak fejlesztését lehetővé tevő pályázatok is nagy mértékben hozzájárulnak a gazdák boldogulásához, ezért szinte valamennyi település élt ezzel a lehetőséggel. Közölte, hogy rendkívül népszerű a mezőgazdaság digitalizációját elősegítő kiírás, melyre a megyéből 232 pályázat érkezett, 17,6 milliárd forint értékben. 58 kérelem már meg is kapta az igényelt összeget, összesen 5,7 milliárd forintot. Hozzátette továbbá, hogy a megyei külterületi utakra 58 kérelmet adtak be és 13 milliárd forint támogatást remélnek. Ebből már 19 beadott pályázat pozitív elbírálásban részesült, összesen 4,3 milliárd forint összegben. 

Dr. Vitányi István, a megye 4-es számú választókerületének képviselője hangsúlyozta, hogy  Hajdú-Bihar a támogatásra javasolt döntések tekintetében az első helyen áll 81 és fél milliárd forinttal. Eddig az év elmúlt 11 hónapjában 71 milliárd forint került a hajdú-bihari gazdákhoz. Elmondta, hogy körzetében rendkívül meghatározó a mezőgazdasági vállalkozói réteg, a legnagyobb összegben állattartó telepek fejlesztésére kaptak forrást a gazdálkodók, ez több, mint 10 milliárd forint. A piacok tekintetében is ebbe a körzetbe érkezett a legtöbb forrás, 816 millió forintból 10 piac újult meg. A külterület utak vonatkozásában is jelentős forrást nyert a körzet, 28 pályázat több, mint 5 és fél milliárd forintos összeggel indult. 

Bodó Sándor államtitkár, a megye 5-ös számú választókerületének képviselője kiemelte, hogy a hozzá tartozó 15 településen nagyon sok olyan vállalkozás van, amelyek fő pályázati irányultsága ezeknek a vidékfejlesztési programoknak a lehetősége kapcsán fogalmazódik meg. A körzetben csaknem 40 milliárd forintra pályáztak a program keretében; több, mint 26 milliárd forintra már szerződés van. Az egyik legnépszerűbb program a választókerületben az állattartó telepek korszerűsítésére, építésére vonatkozó kiírás, 18 milliárd forint összegben adtak be rá pályázatot. Földesen elkezdődött az ország legnagyobb szarvasmarhatartó telepének építése, mely a foglalkoztatás szempontjából is jelentős bővülést jelent. Mint mondta, kedveltek itt is a külterületi utakra vonatkozó kiírások, hiszen azok minősége nagyban befolyásolhatja a gazdálkodók költségeinek alakulását a mezőgazdásági gépek, járművek fenntartása szempontjából. Szerinte nagyon fontos felkészíteni a gazdákat is a digitális átállásra, adatszolgáltatásra, hiszen a mai kor követelményeinek csak úgy lehet megfelelni, ha ezen a területen is jártassággal bírnak. 1,6 milliárd forintot biztosított eddig erre a területre a program. A kisüzemi támogatások összege 207 millió forint a körzetben, ami jelentős összegnek számít, hiszen ezen a területen jellemzően 2-3 millió forintos keretekről van szó. 

Dr. Tiba István, a 6-os számú választókerület képviselője szerinte ezek a támogatások biztosítják az élelmiszerellátást, ezért elengedhetetlen egyebek mellett az öntözéssel vagy a digitalizációval kapcsolatos kiírások. Hangsúlyozta, hogy a legjobb minőségű földterületek ebben a tíz települést felölelő körzetben találhatók, ezért nagyon sokan generációk óta mezőgazdasággal foglalkoznak. Ebben az évben eddig mintegy 20 milliárd forintot kaptak itt a gazdák, egyrészt a vidékfejlesztési programon belül, másrészt egyéb támogatások révén. A piaci pályázatokon való részvétel itt is jelentős. Összességében szerinte az látszik, hogy a mezőgazdasági vállalkozók élnek a lehetőségekkel.

Szigeti Szabolcs, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Agrár- és Vidékfejlesztést Támogató Főosztályának vezetője elmondta, hogy jelenleg a falusi szálláshelyek építésére vonatkozó kiírás a legnépszerűbb, mely decemberben nyílt meg. A nagy érdeklődés feltehetőleg a pandémiának köszönhető, hiszen a járvány alatt felértékelődtek azok a szálláshelyek, ahol elzártabban pihenhetnek a családok. Legutóbb 2016-ban volt ilyen felhívás, akkor 50 millió forint volt a pályázatonként adható összeg, most ez 100 millió forintra emelkedett. 

A sajtótájékoztató résztvevői mind egyetértettek abban, hogy a vidéki életforma fejlesztése és az agrárium stratégiai ágazattá nyilvánítása azt a célt szolgálja, hogy a vidéki és a városi élet között ne minősébeli, hanem stílusbeli különbség legyen. A VP-s pályázatok, megtoldva a TOP-os és a Magyar Falu Program pályázataival soha nem látott fejlődést hoztak a vidéken élő emberek számára.