Szorosan együttműködik a 2021-2027-es fejlesztési időszakban Hajdú-Bihar megye és Debrecen

A következő évek városfejlesztési stratégiájáról tartottak tájékoztatót Debrecenben.

A március 1-jei eseményen Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke az előzményeket felvázolva elmondta, hogy a 2020-ban elkészült Hajdú-Bihar Megyei Területfejlesztési Koncepciót a megyei közgyűlés 2021-ben elfogadta, majd elkészült az Integrált Területi Program. Ebben nyolc fejlesztési tételt határozott meg a megye a 2021-2027-es időszakra vonatkozóan: 

1. fenntartható környezet; 
2. klímaadaptáció és klímavédelem; 
3. a megye gazdaságának komplex fejlesztése; 
4. az elérhetőség további fejlesztése a megyében; 
5. rugalmasan alkalmazkodó intelligens társadalom; 
6. egészséges és gondoskodó társadalom; 
7. az innovatív gazdaságot támogató környezet fejlesztése Debrecenben és környékén; 
8. élhető vidék, élhető települések. 

Pajna Zoltán hozzátette, Debrecen vonatkozásában az egyik legfontosabb a 7. pont, mely a megyei fejlesztési dokumentumokban több tételt is magában foglal: 

• Dinamikus Cívisváros – Közlekedési hálózatok és infrastruktúra fejlesztése;
• Életminőség javítása Debrecenben – Vízgazdálkodás fejlesztés, kék gazdaság erősítése, közmű és energetikai fejlesztések, megújuló energia intenzív hasznosítása;
• Gazdaság- és innovációfejlesztés Debrecenben és környékén – ipari parkok, inkubátorházak fejlesztése;
• Oktatás és egészségügy fejlesztése Debrecenben és környékén;
• Kulturális főváros Európában;
• Debrecen (és térsége) turisztikai fejlesztései;
• Integrált településfejlesztés Debrecenben. 

Pajna Zoltán közölte, hogy az Integrált Területi Programban összesen 116 milliárd forintot határozott meg a megyei önkormányzat, ennek felosztása szerint Debrecen 43 milliárd forintot használ majd fel fenntartható városfejlesztésre, a megyei keret pedig 73 milliárd forint. Kiemelte, hogy már több kiírás is meg lett hirdetve a 2021-2027-es ciklusra vonatkozóan. A decemberben meghirdetett, január 14-én lezárt pályázatok esetében elmondható, hogy 149 pályázat érkezett be és a 73 milliárd forintos megyei keretből már több, mint 46 milliárd forint értékű pályázat lett beadva. A megyei TOP Plusz (Terület- és Településfejlesztési Operatív Program) három fő tématerületéből a versenyképes megye kiírásra több mint 30 milliárd, a klímabarát megyére 7,1 milliárd, míg a gondoskodó megye pályázatra 8,7 milliárd forint értékű forrásigény érkezett be.

Papp László, Debrecen polgármestere azt mondta, a stratégia egy nagy léptékű fejlesztési program, mely túlnyúlik az európai uniós fejlesztési időszakon, hiszen ebben összefoglalták a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz fejlesztési lehetőségeket, a Debrecen 2030 fejlesztési stratégiát, amely az évtized végéig tart. Mint mondta, a debreceni fejlesztések kapcsán mintegy ezermilliárdos stratégiáról van szó, amelynek egy törekvő Debrecen áll a középpontjában. A cél az országhatárokon is túlnyúló régió központi, vezető szerepének megszerzése.

Hangsúlyozta, hogy a fenntartható városfejlesztési stratégia legfontosabb céljai: 

• a város külső és belső közlekedési rendszerének továbbfejlesztése; 
• a nemzetközileg versenyképes gazdaság erősítése (a 2014-15-ben mért 150 hektárnyi iparterület tízszeresével rendelkezik már a város);
• a modern gazdasághoz alkalmazkodó szolgáltatási környezet kialakítása, különös tekintettel a felsőoktatás és a kutatásfejlesztés területén; 
• az egészséges, zöld, értékőrző városi környezet fejlesztése (egyik legfontosabb elem a Civaqua-program);  
• az oktatási és nevelési intézmények, egészségügyi és a szociális intézmények szolgáltatási színvonalának és infrastrukturális fejlesztése, valamint a bérlakásprogram kifejlesztése.

Papp László felhívta a figyelmet, hogy a városfejlesztési stratégia elérhető Debrecen város honlapján is. Az önkormányzat 30 napig várja a véleményeket, észrevételeket a fejlesztési tervekkel kapcsolatban. 

Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja is jelen volt a tájékoztatón, aki elmondta, hogy a várossal 2018-ban kezdtek közös együttműködésbe és szeretnék, ha az egyetem a modellváltást követően is a fenntartható városhoz illeszkedően kapcsolódna a tervekhez, és programjaival segíteni tudná a város és a megye, illetve régió céljait. Mint mondta, az intézmény fejlesztési stratégiájából kirajzolódó céloknak a fele az egészségügyi fejlesztéseket tartalmazza, körülbelül 30 százaléka az oktatás-, míg 20 százaléka gazdaságfejlesztési célokat fogalmazott meg. Elmondta, hogy a célok között az egyetemi főépület külső és belső felújítása, valamint kollégiumfejlesztés is szerepel. Hozzátette, tervben van egy fejlettebb egészségügyi intézmény, tömbkórház vagy szuperkórház létrehozása is, amely magába foglalja az összes műtéti szakmát, így nem kell majd épületek között szállítani a betegeket. A kancellár arról is beszélt, hogy az innovációs parkban a már meglévő központ mellett szeretnék felépíteni a gyógyszerész kar épületét egy középüzemmel együtt, valamint egy környezetvédelmi izotóp labort is szeretnének létrehozni, de oktatószálloda és tanétterem is szerepel a tervek között.