Többlettámogatásról, jégkármérséklő rendszerről és gyógyfürdőfejlesztési koncepcióról is szó volt a megyei önkormányzat közgyűlésének ülésén

A május 27-én tárgyalt előterjesztéseket elfogadták a képviselők.

A termelésbiztonság területén jelentős szerepet betöltő országos jégkármérséklő rendszert (JÉGER) Szólláth Tibor, az üzemeltető Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar Megyei Szervezetének elnöke mutatta be. Elmondta, hogy az Európában egyedülálló rendszer kiépítése 2 milliárd forintba került, éves működtetési kiadása legfeljebb 1,5 milliárd forint, melynek finanszírozása az Agrárminisztérium segítségével a kárenyhítési alapból történik. Országosan összesen 986 talajgenerátor funkcionál, ebből 219 automata, 767 manuális működésű. Hajdú-Bihar megyében 56 talajgenerátor van, melyből 14 automata, 42 manuális. Szólláth Tibor hozzátette, teljesen nem zárható ki ugyan a jégesők előfordulása, azonban a lehulló jégszemcsék mérete garantáltan csökkenthető. A hatóanyagnak pedig nincs károsító hatása semmilyen élőlényre. A megye járásainak jégesőkárokra vonatkozó statisztikáiból látható, hogy 2017-ben, a JÉGER rendszer működésbe lépése előtt 3723 ha volt a jégesőkárral érintett megyei terület nagysága, 2021-ben viszont ez a szám 1729 ha-ra csökkent. 

A képviselők elfogadták egyebek mellett a Hajdú-Bihar megye Integrált Területi Programja 2021-27 (ITP) módosított változatát is. Ez források átcsoportosítását tartalmazza, ugyanis a TOP Plusz megyei kerete az eredeti mintegy 116 milliárd forintról 127 milliárd forintra emelkedett, ami 11 milliárd forintos többlettámogatást jelent. 

A „Fenntartható gyógyfürdőfejlesztési koncepció – Hajdú-Bihar megye és Borsod-Abaúj-Zemplén megye” című dokumentumot is megszavazta a testület, melyet a megyei önkormányzat nemzetközi csoportja vitt a közgyűlés elé. A koncepció az Interreg Central Europe Program keretében megvalósuló Healing Places projekt része, melynek legfontosabb feladata, hogy kijelölje a két megyében a turizmus által generált gazdasági növekedést megalapozó fő irányokat, valamint megteremtse a versenyképesség feltételeit oly módon, hogy a gyógyfürdők további fejlesztésénél a fenntarthatóság alapelv legyen. A fenntartható fürdőfejlesztés iránti igény mögött az a cél jelenik meg, hogy hozzájáruljunk egy egészségesebb társadalom formálásához úgy, hogy közben megóvjuk környezetünk egészségét is.