Okosfalu, gasztroturizmus, energiaönellátás Hajdú-Biharban
2024. június 25-26. között tartotta a vármegye önkormányzata hét nemzetközi projektjének szakértői üléseit.
A terület- és településfejlesztés különböző területein tevékenykedő vármegyei szakemberek többek között gasztroturizmus, okosfalu, helyi közösségek erősítése, illetve elektromos és elektronikai berendezések hulladékgazdálkodása témakörökben tanácskoztak.
Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzata jelenleg 7 nemzetközi projekt megvalósításában vesz részt a vármegye fejlesztési céljaival összhangban. A projektek az Interreg Europe, az Interreg Central Europe és az Interreg Danube programok, valamint a magyar állam társfinanszírozásával valósulnak meg. A projektek sikeres megvalósítása érdekében az önkormányzat a vármegye érintett szakértőivel dolgozik együtt, így a 2024. június 25-26-án megtartott szakértői üléseken a vármegye terület- és településfejlesztés különböző területein érintett érdeklődő polgármesterei, a kutatási szféra – azaz a Debreceni Egyetem érintett munkatársai –, a különböző piaci szereplők, a vármegyei kamarák, illetve civil szervezetek is képviseltették magukat. A találkozókon az egyes projektek rövid – ismételt – áttekintését követően az önkormányzat képviselői beszámoltak a projektek előrehaladásáról, az elvégzett tevékenységekről, részleteiben is bemutatva a közelmúlt nemzetközi szakmai rendezvényeinek folyamatait és eredményeit, a tapasztalatok Hajdú-Bihar vármegyei vonatkozásait. Ezt követően ismerték meg a résztvevők a soron következő aktuális feladatokat és tervezett tevékenységeket, melyek eredményes megvalósításához nélkülözhetetlen a szakértői csoport aktív részvétele.
A SReST projekt célja az úgynevezett „Slow Food” modell vizsgálata és hazai környezetbe való ültethetőségének előkészítése. A szakértők azt tanulmányozzák, hogyan lehet visszafordítani az embereket a tradicionális gasztronómiai értékek felé, egyúttal felhívni a figyelmet a hazai, jó minőségű, helyi alapanyagokból készülő ételek fogyasztásának fontosságára, lassabb tempójú életvitelre. Az első találkozón a szakértők megvitatták, hogy a munka a vármegyei fajok, mezőgazdasági és feldolgozott termékek felmérésével kezdődik, illetve a gasztroturizmus mint trend fontosságát hangsúlyozták. Fontosnak tartották, hogy a helyi termelők – mivel sokan önmagukban kisebb mennyiséget állítanak elő – összefogását segíteni kell, illetve, hogy elengedhetetlen a stratégiai gondolkodás, melyhez szükséges a turizmusfejlesztési koncepció vagy stratégia megléte.
Az idegenforgalom kihasználatlan vidéki területek felé terelését célzó SYSTOUR projekt 3. találkozóján a szakértők tulajdonképpen az SReST projektez is kapcsolódtak, hiszen megállapították, hogy vidéki térségeink egyik nagy vonzereje éppen a gasztronómiai termékekben, rendezvényekben rejlik – a turistáknál a helyi konyhaművészet bizony már fontos desztinációválasztási szempont. Azonban itt is elengedhetetlen az összefogás, a különböző vármegyei turisztikai attrakciókat hatékonyabb és vonzóbb komplex, egy vagy akár többnapos programokként kínálni. Ehhez pedig mindenképpen hasznos lehet egy turizmusfejlesztési operatív intézmény működtetése.
A More than a village projekt keretében a partnerség egy olyan intelligens falu (okosfalu) modellt dolgoz ki, amely vonzóbbá teszi a vidéki régiókat az emberek és a vállalkozások számára. A szakértők a következő hónapokban esedékes digitális érettségi felmérésről egyeztettek, melyet három, különböző lakosságszámú településen (1.000 fő alatti, 1.000-5.000 fő közötti, 5.000 fő feletti) terveznek lefolytatni, hogy lássák, milyen a lakosság digitális érettsége, milyen igényei vannak a helyi lakosoknak, vállalkozóknak. A helyi igények felmérése alapján a tervek szerint az Önkormányzat megfelelő megoldásokat kínál majd, beleértve a helyieknek a kiválasztott digitális készség(ek) fejlesztését segítő célzott helyszíni és/vagy online képzést, valamint egy széles körben alkalmazható és hozzáférhető képzési tartalom kidolgozását.
A vidéki térségeink kapacitásának erősítését, települési közösségeinknek a vármegyét érintő fejlesztésekbe aktív partnerként történő bevonását célzó GOCORE projekt keretében a szakértők továbbra is a közösségi összefogáshoz elengedhetetlenül szükséges feltételek kialakításának kérdését elemezték és egyetértettek, hogy az összefogás lehetőségeinek erősítése marad a tevékenységek központjában, különös tekintettel a digitális érettségre és klímaváltozással kapcsolatos kihívások kezelésére. Megállapodtak, hogy az ősszel Debrecenben esedékes találkozó fókuszában az áll majd, hogyan lehet erősíteni a közösségi társadalmi kapcsolatokat és együttműködéseket egy olyan környezetben, ahol hiányzik az együttműködés kultúrája, illetve a témához kapcsolódóan nagy hangsúlyt kívánnak helyezni a fiatalok szemléletformálására.
Az OpenRegioCulture projekt a kultúrához való hozzáférés javítását tűzte ki célul a különleges szükségletekkel rendelkező emberek számára. A szakértők hangsúlyozták, hogy az érzékszervi sérülteken túl nagyon fontos, hogy a projektben az intellektuális képességzavarral rendelkezőkről, értelmi fogyatékosokról, autizmussal küzdőkről sem szabad megfeledkezni, hiszen többek között ez az a csoport, akik igényeiket nem mindig tudják megfogalmazni, jelezni. Kiemelték, hogy a különböző kulturális helyszíneken a könnyen érthető, egyszerű kommunikáció nagyon fontos.
Az energia-önállátással foglalkozó EXPRESS projekt munkaülésén a legutóbbi, párizsi tanulmányút megvizsgált jó gyakorlatain volt a hangsúly. A szakértők kiemelt figyelmet szeretnének fordítani a „CoachCopro” – társasházak energetikai korszerűsítésére létrehozott platform – jó gyakorlatra és a hazai környezetben való meghonosítás lehetőségeire, hiszen ezen módszerrel a települési potenciál felmérésével a szakértők számára teljeskörű információ biztosítható a tervezéshez.
A WEEEWaste projekt az elektromos és elektronikai berendezések hulladékgazdálkodásával foglalkozik. A tavaly tavasszal indult projektben számos jó gyakorlat vizsgálatára került már sor a rendszeres online rendezvényeknek köszönhetően. A szakértők figyelmét ezúttal a németországi Lipcsében látott jó gyakorlat, a “Wiederschön” Concept Store ragadta meg. Ez tulajdonképpen egy bevásárlóközpontban található, használaton kívüli üzlethelyiségben került kialakításra, ahol a látogatók rendezvények, workshopok, oktatási programok és vásárlási lehetőségek révén tapasztalhatják meg a körforgásos gazdaságot.
