A jövő megszületett, az álmok kézzelfoghatóvá váltak
Az október 5-i megbeszélésen az érintett hat megye képviselője, így Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke is részt vett.
Az eseményen az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos, Palkovics László közölte: „Hat megye és megyei jogú városaik helyzetbe hozását összetett kormányzati intézkedéscsomag és összehangolt fejlesztések szolgálják majd.” Azt mondta, a térségben a közös gazdasági hagyományokra és erőforrásokra alapozva indulhat lendületes fejlődés.
A zóna létrehozásának célja Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék országhatárokon átnyúló hatású, átfogó fejlesztése. A Tokaj-Zemplén térségre önálló fejlesztési terv készül. A gazdaságfejlesztés fókuszában a zóna húzóágazatai, a jármű- és gépipar, a vegyipar, műanyag- és gumiipar, az egészségipar, az elektronika és IT, a mezőgazdaság és a ráépülő feldolgozóipar, a turizmus állnak.
Palkovics László szerint az északkeleti zónában országos viszonylatban is kiemelkedően teljesít a feldolgozóipar, itt a legmagasabb a kutatás-fejlesztési ráfordítások mértéke a többi között a villamos gépek, berendezések, a vegyi anyagok és termékek, a gyógyszerek és orvosi eszközök gyártásában. Az ipari alkalmazások mellett pedig egyre erőteljesebb a high-tech technológiák használata az agrárszektorban is. Hozzátette, a tudásgazdaság megerősítése az egyetemek és a helyi vállalatok közötti együttműködések fokozásával még vonzóbb üzleti és kutatási környezetet teremt.
(forrás: kormany.hu)
A 171 évvel ezelőtt Aradon kivégzett 13 honvédtiszt egyike, Nagysándor József emlékhelyénél is tartottak koszorúzást Debrecenben. Az emlékoszlop azon a dombon áll, ahonnan a honvédtábornok vezényelte csapatát az orosz cári hadak tízszeres túlerője ellen az 1849. augusztusi debreceni csatában.
A testület október 2-án kihelyezett ülést tartott Hortobágyon, a Pusztai Állatpark tárgyalójában, ahol a Hajdú-Bihar Megyei Területfejlesztési Koncepció helyzetfeltáró dokumentumát is elfogadták a képviselők. A megyei önkormányzat Fejlesztési, Tervezési és Stratégiai Osztálya által készített munkaanyag szerint a megye az elmúlt években jelentős hangsúlyt fektetett nemzetközi szerepének, kapcsolatrendszerének szélesítésére, erősítésére, elsősorban a tudástranszfer területén. Európa szinte minden országával kapcsolatban áll, a Kárpát-medencei kapcsolatok erősítése céljából pedig több határon túli megyével (Bihor, Kolozs, Hargita) aktív kapcsolatot ápol, tudatosan keresve a további fejlesztési lehetőségeket elsősorban a magyarlakta területekkel. A területfejlesztési helyzetfeltáró dokumentum rávilágít arra, hogy Hajdú-Bihar megye történelmi lehetőség előtt áll. A közelmúltban európai uniós és hazai forrásokból megvalósított beruházások és fejlesztések, valamint az elmúlt évek sikeres debreceni befektetésösztönzése révén számos külföldi nagyvállalat döntött és dönt úgy, hogy a megyeszékhelyre telepíti termelésének egy részét. Ezek a vállalatok gyakran igénylik, hogy beszállítóik 50-100 km-es körzetben legyenek, amely távlatokat nyit meg a megye települései számára a területi munkamegosztásban való részvétellel, megalapozva ezzel hosszútávú fejlődésüket.
A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat a DelFin projekt megvalósításához pályázatot hirdetett társadalmi vállalkozások számára egy kilenc hónapos pénzügyi, menedzsment, értékesítés és online marketing témakörű képzési programban való részvételre, „DelFin – Társadalmi vállalkozások támogatása mintaprojekt“címmel.
Ezt Balogh András polgármester mondta az átadó ünnepségen, október 1-jén. Az eseményen részletezte a beruházást, melyre a Magyar Falu Program keretében volt lehetőség. A Táncsics Mihály és a Bajcsy-Zsilinszky Endre utca lett felújítva, előbbi 15, utóbbi 10 millió forintból.
