Hírek

Berettyóújfaluban nemcsak a Gróf Tisza István Kórház mozgás rehabilitációs járóbeteg szakrendelése kerül át a Berettyóújfalu Strandfürdő uszodájának első emeletére, de új gyógyászati részleget is alakítanak ki mintegy 882 ezer euró forrásból. Ebből 85%-ot az Európai Unió, míg 5%-ot Berettyóújfalu Önkormányzata áll – a többit a magyar állam adja (10%). A Latinovits Színház befejezésére 13 millió eurót fordítanak majd, s a tervek szerint a 2020-as években két magas színvonalú színháza lehet Debrecennek – mondta Dr. Papp László polgármester. Mindez a határon átnyúló INTERREG V-A Románia-Magyarország 2014-2020 Programba bekapcsolódva lesz lehetséges Debrecen számára, amelyet a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat segített elő.

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat és a Bihar Megyei Tanács közös virágkocsit indít a 2018-as debreceni virágkarneválon, ezzel is jelképezve a szoros együttműködést a két határmenti megye között..

Ennek részeként a Románia-Magyarország Határ Menti Együttműködési Program ellenőrző bizottsága támogatta a Hajdú-Bihar megye és Debrecen kulturális életének fejlesztését célzó két projektet: a „Román-magyar határon átnyúló kulturális inkubátor az előadóművészetek számára” című, illetve a „Román–magyar határon átnyúló képzési központ és értéktár a kulturális és történelmi örökség számára” nevű projekteket. A független értékelők által végzett minőségértékelés eredményeivel és az Európai Bizottság álláspontjával összhangban – miszerint erőteljes hatással bíró és konkrét eredményekkel rendelkező projektek kerüljenek megvalósításra -, a 2018. június 28-i, Aradon megszületett döntés biztosítja az erőforrások kiegyensúlyozott elosztását, ezáltal hatékonyan hozzájárul a határmenti régió fejlesztéséhez és az életminőség javításához.
 
A „Román-magyar határon átnyúló kulturális inkubátor az előadóművészetek számára” projekt keretében a debreceni Csokonai Színház és a nagyváradi Szigligeti Színház közötti együttműködést fejlesztenék. Infrastrukturális, műszaki és technikai fejlesztéseket és eszközbeszerzéseket valósítanának meg a két intézményben, illetve közös színházi előadásokat és egyéb, határon átnyúló közös szakmai és művészeti tevékenységeket szerveznének. A projekt résztvevője magyar oldalról Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata és a debreceni Csokonai Színház, román részről pedig a nagyváradi Szigligeti Színház a kedvezményezett.

A „Román–magyar határon átnyúló képzési központ és értéktár a kulturális és történelmi örökség számára” projektben a határtérség történelmi és kulturális örökségének feltárását és feldolgozását végeznék el. Művészeti képzésekhez szükséges infrastrukturális, műszaki, technikai, tárgyi feltételeket alakítanának ki (pl. oktatótér variálható nézőtérrel, termek, sötétkamra, eszközök), létrehoznák a Közös Kulturális Értéktárat, valamint fejlesztenék a Körösvidéki Múzeumot és a Várad Kulturális Folyóiratot. A projekt részét képezik továbbá közös képzési és értékmegőrzési tevékenységek (pl. értékek digitalizációja, tananyagfejlesztés, képzések és művészeti gyakorlatok lebonyolítása, honlap- és applikációfejlesztés, szakmai, művészeti és egyéb rendezvények szervezése, közös médiatár elkészítése és disszeminálása) is. A projekt vezetője Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, magyar oldalról a debreceni Csokonai Színház, román részről pedig a Körösvidéki Múzeum és a Várad Kulturális Folyóirat a kedvezményezett.

A fotókra kattintva nagyíthatók.

TOVÁBBI KÉPEK IDE KATTINTVA!

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat nyilatkozattal támogatta Debrecen Megyei Jogú Város részvételét mindkét projektben. Ezek ugyanis illeszkednek a 2014-2020 közötti időszakra elfogadott Hajdú-Bihar Megyei Területfejlesztési Programhoz. Ennek 5. pontja célul tűzi ki többek között a kulturális intézményrendszer fejlesztését, a közösségformálást, informális tanulást erősítő terek, létesítmények fejlesztését. Így a közművelődést szolgáló létesítmények (közművelődési intézmények, könyvtárak, közösségi házak, kulturális központok, muzeális intézmények), szabadidős létesítmények, közösségépítést szolgáló egyházi tulajdonú épületek infrastruktúrájának átalakítását és továbbfejlesztését. A projekt összhangban van a megyei területfejlesztési tervvel, hiszen a művészeti képzésekhez szükséges infrastrukturális műszaki, technikai, tárgyi feltételek kialakításával, valamint a Közös Kulturális Értéktár működéséhez szükséges infrastrukturális, műszaki, technikai, tárgyi feltételek kialakításával a közösségépítést szolgáló épületek infrastruktúrájának átalakítását és a kulturális intézményrendszer fejlesztését szolgálja.

A beruházások várhatóan idén indulnak.

A RÉSZTVEVŐK

Az Interreg V-A Románia-Magyarország Program célja közös, román-magyar projektek finanszírozása, amelyek  közös  megközelítést,  valamint  innovatív  megoldásokat  követelnek,  a  határ  mindkét  oldalán felmerülő  igények  kiszolgálására,  hozzájárulva  ezáltal  a  jogosult terület  fenntartható  fejlődéséhez.  A Program   folytatja   a   régióban   megvalósított   határmenti   együttműködéseket,   összköltségvetése hozzávetőleg  232  millió  euró,  amelyből  189  millió  euró  az  Európai  Regionális  Fejlesztési  Alapból származó vissza nem térítendő támogatás. A támogatható határmenti terület a következő megyéket foglalja  magába:  Arad,  Bihar,  Szatmár,  és  Temeș  a  román  oldalon,  illetve  Békés,  Hajdú-Bihar, Csongrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg, a magyar oldalon.

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓK

Az együttműködésről és az elkövetkező évek fejlesztéseiről először július 11-én Nagyváradon, majd egy napra rá Debrecenben, a Megyeháza Bocskai termében, ezt követően pedig a Latinovits Színház épületében tartottak sajtótájékoztatót. Ezeken Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke adatokkal támasztotta alá, hogy az ilyen minőségi egészségügyi fejlesztések a várható élettartamra pozitív hatással lesznek, a kulturális fejlesztésről pedig azt nyilatkozta, hogy pár hónap, de maximum fél év múlva megköttethetnek a támogatói megállapodások. Egyúttal üzenet értékűnek nevezte, hogy a résztvevők közel azonos mértékben jutnak hozzá a forrásokhoz ebben a határon átnyúló programban. Muraközi István, Berettyóújfalu polgármestere már továbbgondolta városa kórházának fejlődését, és kijelentette: cél a minősített gyógyhellyé nyilvánítás elérése Berettyóújfaluban. Dr. Vitányi István országgyűlési képviselő azt emelte ki, hogy a határon átnyúló együttműködést tartalommal töltötték meg, s nem csupán szavakban nyilvánul meg, egyúttal jelezte, úgy érzi Berettyóújfalu ezáltal végleg átlép a 21. századba. Pásztor Sándor, a Bihar Megyei tanács elnöke arról a 150 ezernyi magyarról is beszélt, akik a határ másik oldalán Bihar megyében élnek, akik biztosan nyernek ezekkel a fejlesztésekkel. Egyúttal külön köszönetet mondott a hathatós diplomáciai segítségért Bulcsu Lászlónak, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnökének is. Ezek mellett kijelentette Pásztor Sándor, hogy Nagyvárad mindenben segíteni fogja Debrecent a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa pályázat sikerességében. Míg Papp László, Debrecen polgármestere nemcsak a színház építésének befejezését és az előadások pár éven belüli megkezdését említette, hanem azt a lehetőséget is felvetette, hogy posztgraduális szakmai képzéseket folytassanak a Latinovitshoz kapcsolódóan, beépítve annak profiljába.

Biharnagybajom Napja, egyben lovasnap zajlott a Hajdú-Bihar megyei településen, amelynek keretében nemcsak a községi rendezvények szórakoztatták a nagyérdeműt, de ünnepi képviselő-testületi ülést is tartottak, ahol kitüntető díjakat adtak át.

Ennek során egy díszpolgári, egy sporttevékenységért, valamint két-két közszolgálatban folytatott tevékenységért járó díj, illetve Biharnagybajom-emlékérem talált gazdára.

A díjak átadásában Bulcsu László, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke és Dr. Vitányi István országgyűlési képviselő is segédkezett.

Szitó Sándor, Biharnagybajom polgármestere köszöntötte a kavalkádra érkezőket, majd a lovasnap apropójából akadályhajtás, emellett csikós- és lovasbemutató színesítette a programot. A sokszínűség jegyében azonban rengeteg esemény várta a kicsiket és a nagyokat ezeken kívül is. Fotókiállítás, főzőverseny, iskolai drámaelőadás, különböző szervezetek csoportjai léptek fel, majd Bunyós Pityu és a Valcer Táncstúdió mellett az újjá alakult Republic koncertezett – többek között.

A kísérő programokban az elszármazottak találkozója, kézműves bemutatók, freestyle biciklis trükkök és vásári forgatag is várta a vendégeket. A teljes programkínálatért KATTINTSON IDE!

Fotók: Biharnagybajom, PH (a facebookon is)

Magyarhomorogon a közintézmények fűtését szalmabálás kazánokkal oldják meg. Ez is ihlette az Aratófesztivál név felvételét annak a nyári mulatságnak, amelyet mostanra hagyományosan megrendeznek az évnek ebben a szakaszában.

A fesztivál azelőtt is tisztelgett, hogy a megyei településre sok önzetlen felajánlás érkezik a helyi és környékbeli gazdálkodóktól, így tudják megoldani a szalmabálás fűtést.

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke, Bulcsu László is a díszvendégek között volt, akárcsak Dr. Vitányi István országgyűlési képviselő. Házigazdaként Magyarhomorog polgármestere, Barabás Károlyné vezette körbe őket a fesztivál területén, büszkén megmutatva mi minden várta a vendégeket ezen a múlt hétvégi eseményen.

Volt is látnivaló bőven: a kis vonatos vagy lovashintós körbejárástól kezdve, az újszülöttek édesanyáinak ajándékos köszöntésén át a zenés-táncos, mulatságos programokig. Ihos József, a Groovehouse, valamint a közeli települések tánccsoportjai, kulturális előadói is szerepet vállaltak a jókedv megteremtésében. Mindezek mellett a magyarhomorogi Őszi Csalogató Néptáncegyüttes színvonalas műsorral lepte meg földijeit, a Bakator húzta a talp alá valót, a helyi Szabó Pál Általános Iskola növendékei pedig ropták a táncot a színpadon.

Este retro diszkó és Pál Dénes énekes várta a közönséget.

Fotó: Magyarhomorog, Polgármesteri Hivatal, KÉPGALÉRIA IDE KATTINTVA!

Teniszezők Országos Szenior Vidékbajnokságát rendezték a hétvégén Debrecenben, a DEAC salakos pályáin. A három nap során 110 nevező csapott össze 19 kategóriában, amelyre a határon túlról is érkezett jó pár versenyző. A fővédnökséget Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke látta el, sőt, maga is indult, és párosban – partnere a szombathelyi Sákovics Péter volt – korosztálya döntőjébe jutott, s végül ezüstérmet vehetett át.

A rendezést az A Mozgó Cívisért Közhasznú Egyesület és a Debreceni Utánpótlás Sport Egyesület (DUSE) vállalta idén, s mint Szentkirályi István versenyigazgató elmondta, 2018-ban még a szokásosnál is többen jelentkeztek a +35 év kategóriától egészen az akár 80 éveseknek kiírt kategóriáig erre a patinás viadalra, amely szinte egyidős a felnőtt magyar bajnokságokkal, oly régóta rendezik hazánkban.

A sportélmények időtállóak, ezt bizonyították a résztvevők Debrecenben, július 6-8. között.

Fotó (a honlap képei kattintva nagyíthatók): Koppányi Szabolcs (első csoportkép: A Mozgó Cívisért Közhasznú Egyesület) KÉPGALÉRIA IDE kattintva.

)

Új jogszabály készül a közvilágítás üzemeltetéséről, amelyben már hangsúlyos szerepet kap a fényszennyezés visszaszorítása. Ennek kidolgozását szorgalmazza az a szakértői munkacsoport is, amelyet a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat hívott össze. A munkacsoport célja a fényszennyezés elleni küzdelem és a csillagos égbolt védelme.

Az éjszakai égbolton jelentkező fényszennyezés a nagyvárosok egyik legjelentősebb problémája szerte a világon. A jelenség megzavarja az élővilág (különösen a madarak és a növények) életritmusát, nem egy esetben az állatok pusztulását okozza, sőt hozzájárulhat egyes fajok kihalásához is. A folyamatos, vagy a felesleges éjszakai megvilágítás az emberekre is káros lehet, megzavarhatja bizonyos hormonok termelését, a rövidebb ideig tartó sötétségnek szerepe lehet a szaporodási ráta csökkenésében, sőt az egyes típusú fények káros hatása összefügghet rákos megbetegedésekkel is. Emellett a nagyvárosokban megszokottá vált, hogy a természetes, csillagos égkép helyett a városi közvilágításból származó, szétszórt fény homályosítja el az égboltot.

Az Európai Unió Interreg Európa Programjának támogatásában megvalósuló „Night Light” projekt célja a fényszennyezés visszaszorítása, a csillagos égbolt, mint természeti érték védelme, valamint az ebből fakadó előnyök turisztikai és gazdasági szempontú hasznosítása. A projekthez a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat is csatlakozott, hat másik országgal közösen. A projekt első hazai találkozóját tavaly tavasszal rendezték, majd szeptemberben egy nemzetközi tanácskozást szerveztek. Ezen a külföldi partnerek ajánlásokat fogalmaztak meg az itteni problémák megoldására.

A harmadik hazai munkacsoport találkozót 2018. június 20-án tartották a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzatnak is otthont adó debreceni Megyeháza Bocskai termében. A találkozón részt vett többek között az Agrárminisztérium, az E-ON, a Világítástechnikai Társaság, a Hortobágyi és a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága, Nagyhegyes Község Önkormányzata, a HBM Kormányhivatal JH Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya, illetve a Magyar és a Magnitúdó Csillagászati Egyesület képviselője is.

A projektben tanulmányozott luxemburgi példa mintájára az Agrárminisztérium szeretne kiadni egy világítástechnikai kézikönyvet, melyben többek közt a Natura 2000-es területeken alkalmazandó mesterséges megvilágításra tesznek javaslatot. De a közterek világítását is lehet környezetbaráttá tenni, hiszen nem mindegy, hogy egy égő minden irányban szórja a fényét, vagy csak maga alá, koncentráltabban, és az sem mindegy, mennyi hőt termel közben. Fontos lenne, hogy a települések közvilágításának kialakításakor ilyen kérdésekről is kikérjék szakértők véleményét – hangsúlyozta Tuska-Mátrai Melinda, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzati Hivatal Nemzetközi Csoportjának vezetője.

Szabó Tünde területfejlesztési referens a luxemburgi tanulmányút tanulságait, Gyarmathy István, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság tájvédelmi referense pedig a materai út tapasztalatait ismertette az ülésen. Az Agrárminisztérium képviselője közölte, hogy a fényszennyezés ügye egyre inkább előtérbe kerül a minisztériumnál. A Világítástechnikai Társaság elnöke azt emelte ki, hogy már készül a közvilágítás üzemeltetését érintő új jogszabály. Jelezte, hogy a reklám- és díszvilágításokkal, illetve az ipari területek világításával is foglalkozni kell. Felhívta a figyelmet a hatékony állami szabályozásra azon fényforrások esetében is, amelyeket magányszemélyek és cégek (pl.: bevásárlóközpontok éjszaka) üzemeltetnek. Az E.ON Energiakereskedelmi Kft. képviselői hangsúlyozták, hogy a szabályozás újragondolásakor nem szabad figyelmen kívül hagyni a változó vevői igényeket és az azoknak megfelelő más-más fénytípusokat.

A résztvevők többek között kitértek a sportpályák káros fényszennyezésére, illetve azt a javaslatot is felvetették, hogy a Föld Órájához hasonlóan Debrecenben is kapcsolják le a közvilágítást egy időre, egy évben egyszer, hogy ezzel hívják fel a lakosság figyelmét a fényszennyezés veszélyeire. Az ülés résztvevői hangsúlyozták: a fényszennyezés elleni hatékony fellépéshez közös akcióterv kidolgozására van szükség minden érintett bevonásával.

A szinte teljes egészében magyarok lakta határmenti, de már a román oldalon lévő Ottományban tartották azt a projektnyitó rendezvényt, a “Hídtól hídig” elnevezésű projekt kapcsán. A RO-HU interreg projekt két résztvevője Hortobágy és Szalacs község, és az elnevezés a híres hortobágyi Kilenclyukú híd és az ennek mintájára épült szalacsi négylyukú hídra hajaz (Povolny Ferenc tervezte mindkettőt), valamint a partnerségen alapuló, kölcsönös fejlesztésekre. Cél a természeti értékek védelme, a vidéki kulturális értékek népszerűsítése a térségben.

Az EU-s támogatásra épülő, 1,4 millió eurós összköltségű projekt nyitórendezvényén Bulcsu László, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke is köszöntötte a vendégeket. Ennek során elmondta, hogy az elkövetkező 2 év alatt, reményei szerint ösztönző erővel kell hatnia a projektnek a térség gazdasági befektetéseire, emellett új lehetőségek alakulhatnak ki általa.

A romániai Szalacs polgármestere, Horváth Béla a két települést egykor összekötő sóutat említette, míg Vincze Andrásné, Hortobágy polgármestere saját településéről beszélt elsősorban. A fejlesztések során mintegy 150 millió forint jut Hortobágyra a projektből, s egy 12 állomásos vízi és egy 9 állomásos szárazföldi tanösvényt alakítanak ki a Hortobágy-folyón. Emellett a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat egyik futó nemzetközi projektjéhez (“Night Light”) tematikájában kapcsolódó fejlesztésre is jut forrás, hiszen fényszennyezés-mentes világítást alakítanak ki a településen (328 közvilágítási lámpát cserélnek le). Lesz nemzetközi önkéntes természetvédelmi tábor is Hortobágyon, amelynek résztvevői a Kilenclyukútól a vasúti hídig megtisztítják a folyót.

Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke, a térség országgyűlési képviselője kiemelte a Hortobágy-Szalacs közötti, Debrecent is magába foglaló turisztikai folyosó kialakításának szándékát az érmelléki térség fellendítése, hagyományainak, kultúrájának bemutatása érdekében.

Fotók: Szalacs község facebook oldala (Hortobágy, Kilenclyukú híd: Koppányi Szabolcs) KÉPGALÉRIA IDE kattintva.

Semmelweis Ignác, az anyák megmentője – születésnapjának 200. évfordulóját ünnepelték június 23-án, szombaton Hajdúnánáson egy szakmai továbbképző konferencia és ünnepség keretében, immár nyolcadik alkalommal. 1992 óta minden év július elseje a magyar egészségügy, illetve az egészségügyben dolgozók legnagyobb ünnepe. Ezen a napon született Semmelweis Ignác, az anyák megmentője, akinek nevét orvostörténeti múzeum, emléktábla, és orvosi egyetem is büszkén viseli.

Szólláth Tibor, Hajdúnánás polgármestere beszédében köszönetét fejezte ki az egészségügyben dolgozóknak és a konferencia szervezőinek. Pajna Zoltán a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke az egészségügyben dolgozók mindennapi áldozatos munkáját emelte ki, valamint azt, hogy reményt, támaszt és hitet adnak a segítségért folyamodóknak. A köszöntők sorát Dr. Kincsesné Szónya Katalin, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Hajdú-Bihar Megyei Területi Szervezetének elnöke zárta, aki elmondta: mint minden évben idén is igyekeztek olyan témákat, előadásokat válogatni, amelyek a szakdolgozókat érinti és ezzel együtt fejleszteni is tudják szakmai tudásukat.

A városi ünnepségen Polgármesteri Elismerő Okleveleket is átadtak. Hajdúnánás lakosságának egészségügyi ellátásában végzett felelősségteljes és példamutató szakmai munkájának elismeréseként oklevelet vehetett át Major Antalné röntgen asszisztens, Sepsiné Vandróczki Gyöngyi vezető védőnő és Csiszár Katalin ápoló.

Kincsesné Szónya Katalin elnök asszony a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Hajdú-Bihar megyei Területi Szervezetének nevében Kossuth Zsuzsa emlékérmet adományozott az egészségügyben dolgozók érdekében kifejtett önzetlen támogatásáért Szólláth Tibor polgármester, valamint Dr. Juhász Endre alpolgármester és Kovács Zsolt mentőtiszt részére.

A megnyitón a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Semmelweis Okleveleit is átadták az erre érdemeseknek, amelyet ebben az évben 11 Hajdú-Bihar megyei egészségügyi szakember vehetett át.

Az ezt követő konferencián 6 előadás hangzott el közérdeklődésre számot tartó témákban. Többek között a szakdolgozó szerepe a betegoktatásban, a gyógyszerformák technológiai csoportosításáról, helyes alkalmazásukról, tárolásukról, helyes bevételi módjukról, illetve a sport, a mozgás és a szív-és érrendszer kapcsolatáról hallhattak a részvevők előadásokat.

Forrás: Harsányi Zsolt, további képek IDE KATTINTVA.

Debrecen-Ondód élőfüves focipályát avatott fel a minap, amely egy 20×40 méteres kialakítású sportcélú területet jelent, ahol gyerekek és felnőttek is rúghatják a bőrt naphosszat a jövőben.

A megnyitó ünnepségen Tasó László országgyűlési képviselő mellett Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke is részt vett, sőt, egy fotó kedvéért labdát is “ragasztott” a lábára. Beszédében pedig azt hangsúlyozta, hogy az egészségtudatos életmód támogatása fontos a megyei önkormányzat számára, ezért támogat mindenfajta sportos ötletet, fejlesztést, mint tette most is.

A méltó módon labdarúgó-tornával felavatott új ondódi pálya létrehozása kapcsán Hernádi Zoltán önkormányzati képviselő az Ondód Jövőjéért Egyesület munkájáról beszélt, amely segítette a fejlesztés megvalósulását. Tasó László ugyanakkor a sportpálya közösségépítő erejét és az egészséges életmódra nevelést emelte ki.

Támogatók: az Emberi Erőforrások Minisztériuma Sportért Felelős Államtitkársága, a Magyar Labdarúgó Szövetség Hajdú-Bihar Megyei Igazgatósága, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Debreceni Művelődési Központ, a Csáki Farm Kft., az Agrowelt Kft., a Dairy-Dáv Kft., a Hunyadi-Garden Faiskola, valamint nagyon sok ondódi lakos, akik a szervezést és az önerőként vállalt földmunkát végezték.

KÉPGALÉRIA IDE KATTINTVA!

Forrás: dehir.hu

Az újratemetése 29 évvel ezelőtt történt, ám addig még sok idő telt el 1958. június 16. óta, amikor Kádár János jóváhagyásával kivégezték Nagy Imrét. Oláh László, a Nagy Imre Társaság Hajdú-Bihar megyei elnöke 2018. június 15-i megemlékező beszédében úgy említette az akkori Minisztertanács 60 évvel ezelőtt mártírhalált halt elnökét, mint aki nemcsak koholt vádak alapján a szabadság eszméjéért, vagy a forradalomért, hanem mindannyiunkért halt meg, azért, hogy mi utódok élhessünk. Hogy itt, és így élhessünk.

A koszorúzáson részt vett Tasi Sándor, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke is, aki az ’56-os forradalomhoz kapcsolódó tevékenységére hivatkozva kivégzett Nagy Imre debreceni, a Kossuth utca 12-14. sz. épület falán lévő emléktáblájánál helyezte el a tisztelet eme jelképét. A társadalmi és önkormányzati, valamint rendvédelmi szervezetek képviselői mellett magánemberek is főt hajtottak Nagy Imrére és társaira emlékezve.

Oláh László, a Nagy Imre Társaság Hajdú-Bihar megyei elnöke megemlékező beszédében úgy említette az akkori Minisztertanács 60 évvel ezelőtt mártírhalált halt elnökét, mint aki nemcsak koholt vádak alapján a szabadság eszméjéért, vagy a forradalomért, hanem mindannyiunkért halt meg, azért, hogy mi utódok élhessünk, itt, így élhessünk napjainkban.

A megemlékezés Debrecen más részein folytatódott, Nagy Imre után a másik ’56-os mártír, Szilágyi József emléktábláját is megkoszorúzták (Péterfia u. 1-7.), majd a Debreceni Művelődési Központ pódiumtermében  Varjasi Imre, a Hajdúböszörményi Levéltár vezetője beszélt a hősökről.

További KÉPEKHEZ IDE KATTINTSON!

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2018. június 22-én (péntek) 900 órakor kezdődő ülésén tárgyalja a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást előidéző okokról, a szükséges tennivalókról szóló tájékoztatót, melyhez kapcsolódóan és a közgyűlés hatáskörébe tartozó, közérdekű kérdésekben közmeghallgatást tart, melynek helyszíne:

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat székhelyéül szolgáló Megyeháza, Árpád terme (Debrecen, Piac u. 54. II. em.).

2018. június 22. Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés

NAPIRENDI JAVASLATOK

1. Tájékoztató a megye lakosságának 2017. évben jellemző egészségi állapotáról, az egészségromlást előidéző okokról, a szükséges tennivalókról (RÉSZLETEK IDE KATTINTVA!)
2. Tájékoztató a megyei önkormányzat 2017. évi területrendezési és területfejlesztési feladatainak ellátásáról
3. A CLUSTERS3 projekt keretében kidolgozott „Klaszter Koncepció – Stratégiai keretek Hajdú-Bihar megye intelligens szakosodási irányainak megvalósításához” című dokumentum elfogadása
4. Tájékoztató a megyei területrendezési terv módosításával kapcsolatos feladatok előrehaladásáról

A Hajdú-Bihar megye, illetve a régió gazdasági fejlődésének elősegítése céljából 2008-ban létrehozott INNOVA Nonprofit Kft. a leszakadó régiók támogatása témában tartott workshopot Debrecenben, a Centrum Hotelben, amelyet Bulcsu László, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke nyitott meg. Köszöntőjében kitért a magyarországi régiók első világháború utáni szétdarabolódására, amely később olyan kommunikációs hátrányokkal járt, ami gazdaságilag is hátrányosan érintett több térséget. Napjainkban pozitív példaként hozta fel Bulcsu László a Hídtól hídig elnevezésű, a határon túli Érmellék gasztronómiai beruházású projektjét, és hasonlók létrehozását szorgalmazta a szétszabdalt területek ismét szorosabb együttműködése érdekében.

Vámosi Gábor, az Innova KFT. ügyvezetője arról beszélt, hogy 2020-ig nagy összegeket fektettek és fektetnek be kutatásfejlesztésbe, ám már a következő EU-s ciklusra készülnek fel. Ennek kapcsán kiemelt fontosságúnak nevezte, hogy Magyarország rendelkezik megfelelő tervezési stratégiával, enélkül nem is hívhatná le a pályázati pénzeket az uniótól.

A jelenlegi projekt (JRC RIS3 “Spport to Lagging Regions”) célja, hogy konkrét támogatást nyújtson Romániában, valamint hét alacsony jövedelmű és kevésbé fejlett régióban az EU-n belül (ilyen az Észak-Alföld régió is, Debrecen központtal) intelligens szakosodási stratégiák megvalósításához. A határon átnyúló együttműködésre épülő projekt szakmai vitával egybekötött workshopja során több külföldi szakember is felszólalt a témában. Ezek elsősorban az együttműködési lehetőségek fejlesztéséről, a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégiáról (Entrepreneurial Discovery Process) általában, valamint a támogatás prioritásairól szóltak. Illetve finanszírozási kérdések és a regionális kompetenciák feltérképezések is szóba kerültek az eseményen.

A 2018. június 4-i debreceni megemlékezésen Dr. Papp László, a város polgármestere beszédében többször kiemelte, hogy bár évről évre felelevenítjük 1920. június 4-ét, és a trianoni békediktátum aláírásának évfordulóját, nem ünnep ez számunkra, hanem traumaként megélt jeles napról van szó. Az összetartozást erősítendő Magyarország sokat tett azért az évek folyamán, hogy az I. világháború után újrarajzolt országhatárok különböző oldalain élő magyarok egységét megőrizze, erősítse. Hiszen egy nemzet vagyunk, még ha más országok állampolgárai is sok esetben.

A Bem téri Magyar Fájdalom Szobra megkoszorúzása előtt a díszbeszéd témái között a szobor hányattatott sorsa, sokáig méltatlan mellőzése, majd Debrecenben történő 2000-es ismételt elhelyezése is szerepelt. A női torzó Magyarországot jelképezi, amely siratja tőle elrabolt gyermekeit. A szemléletes alkotás körül tartott megemlékezésen a Szeredás Népzenei Együttes szívbemarkoló muzsikája volt akit könnyekre fakasztott, majd a Debreceni Hajdú Táncegyüttes tagjai ropták  a füvön, a tiszteletüket tevő megemlékezők előtt.

A katonai tiszteletadás mellett a civil és egyéb társadalmi szervezetek elhelyezték koszorúikat a szobor talapzatánál, köztük Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke is.

Fotó (kattintásra nagyíthatók): Koppányi Szabolcs KÉPGALÉRIA IDE kattintva.

Az óvodai, iskolai szociális segítő tevékenység bevezetésével kapcsolatos tájékoztató napot tartott május 31-én a debreceni Megyeháza Árpád termében az Oktatási Hivatal Debreceni Pedagógiai Oktatási Központja, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) – amelyet egy törvény és hozzá kapcsolódó rendelet módosítása tesz aktuálissá. A jogalkalmazás megkönnyítése volt a célja az előadásnak, amelyet Sikóné Bartos Edina (EMMI Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya) tartott a meghívottaknak.

A házigazda szerepében Pajna Zoltán, a Hadú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke köszöntötte a vendségeket. Elmondta, hogy a gyermekek érdekképviselete mindinkább előtérbe kerül, mellyel egyre több projekt is foglalkozik már most a 2014-2020-as uniós időszakban is.