Hírek archívum

április 7. 19.00  Allegro Barbaro – Bartók és Kodály zongoramuzsikája a népzene szárnyán
A Muzsikás Együttes koncertje
Közreműködik: Fülei Balázs zongoraművész
Petrás Mária – ének
Farkas Zoltán és Tóth Ildikó – tánc
Helyszín: Vasutas Egyetértés Művelődési Központ (Faraktár u. 67., Tel.: 52/310-993)

április 7. 18.00 DVSC-TVP- Mosonmagyaróvár női NB I. kézilabda mérkőzés
Helyszín: Hódos Imre Rendezvénycsarnok (Kassai út 32-34., Tel.: 52/514-400)

április 7. 17.00 „Kedv, Remények, Trillák…” – Versmegzenésítési Pályázat 2017 – Nyilvános Döntő
Helyszín: DMK Belvárosi Közösségi Háza (Kossuth u. 1., Tel.: 52/413-939)

április 7. 14.30 Méltóság mezeje
Díjátadó ünnepség
Helyszín: Méliusz Központi Könyvtára (Bem tér 19., Tel.: 52/502-474)

A gyerekkortól elkezdhető megtakarításra hívja fel a figyelmet a Magyar Államkincstár 2015-ben elkezdődött, idén már harmadik alkalommal kiírt Mesterecset Pályázata. Ennek során 6-18 éves gyerekek küldhetik be alkotásukat, amelyek ettől az évtől kezdve nemcsak rajzok, de fotók is lehetnek.

A 6-14 évesek rajzait a “Forintokat gyűjtögetek – a jövőmbe fektetek” címmel, illetve ebben a témában várják, míg a 15-18 éves pályázóktól fényképeket kérnek “Mert megtakarítani érdemes!” témában.

A beadási határidő 2017. június 15. az elbírálásra augusztus 25-én kerül sor.

A pályázatról bővebben IDE kattintva olvashatnak.

PÁLYÁZATI KIÍRÁS

A kor követelményeihez igazodva indították el azt a webes felületet a Nánási Portékák számára, ahol anélkül válogathat a vendég a kínálatban, illetve úgy is vásárolhat, hogy nem lép ki az utcára, csak leül a számítógépe elé, illetve fogja az okostelefonját, és csatlakozik a világhálóhoz.

A nanasiportekapiac.hu oldalon barangolva étel-ital, ruhanemű, használati és ajándéktárgyak találhatók. A menüsor nézegetése alapján pedig érzékelhető, hogy bővülés várható a palettán hamarosan.

A helyi kézművestermékeket tehát Hajdúnánáson nemcsak a hagyományos, de az online piacra is kiviszik a termelők, ahova ugyanolyan szívélyességgel várják érdeklődő látogatóikat, mint a vásárcsarnok standjai mögött.

A Nánási Portéka a helyi őstermelőket fogja össze egy egységes márka alatt, védjegyoltalmat biztosítva számukra. Jelenleg több mint negyvenen állítanak elő Nánási Portéka termékeket jól ellenőrzött és biztonságos körülmények között az otthonukban, akik közül többen most arra vállalkoztak, hogy a helyi piac mellett itt is elérhetővé teszik az otthon ízeit idéző finomságait.

A rendelés során szerdánként van a határidő, és azon a héten pénteken a vásárlók már fogyaszthatják, használhatják, csodálhatják a Nánási Portéka Piacról beszerzett termékeket – ingyenes házhoz szállítás mellett, egyelőre Hajdúnánás, Hajdúdorog, Hajdúböszörmény, Hajdúhadház és Debrecen területén.

A 2017. március 31-ei megyei közgyűlésen fogadta el a képviselő testület a Hajdú-Bihar megye turisztikai helyzetéről szóló tájékoztatót. Kabály Zsolt vezető szakértő, a Magyar Turisztikai Ügynökség Desztináció-fejlesztések Koordinációjáért Felelős Igazgatóságát képviselve tartott előadást a főbb adatokról és azok egymáshoz, a térség turisztikájához való viszonyulásáról.

Mint megtudtuk, az országos 5. helyét nemcsak tartja, de tovább erősítette megyénk a vendégéjszakákat tekintve, míg az Észak-Alföld régióban lévő három megye között markánsan vezető szerepe van Hajdú-Biharnak, hiszen ott 62%-os mutatóval rendelkezik – magyarán nagyjából az összes vendégéjszaka kétharmada erre az egy megyére esik.

Ami a megyén belüli eloszlást illeti, továbbra is Hajdúszoboszló vezet, mellette pedig Debrecen turisztikai vonzereje emelkedik ki. A két város viszi el az összes vendégéjszaka 95%-át, ami jelentős (67% Hajdúszoboszló, 28% Debrecen). Képviselői hozzászólás során erre is kitért Kiss Attila, Hajdúböszörmény polgármestere, aki a két település idegenforgalmi vezető szerepének elismerése mellett felvetette, hogy a jövőben a többi, akár termálvízzel, akár más idegenforgalmi attrakcióval bíró megyei település turisztikai ismertségét, jelentőségét tovább kellene erősíteni.

KÉPGALÉRIA IDE KATTINTVA!

Mindenesetre a jó adatok mellett is látható, hogy van amiben még jócskán lehet fejlődni, ez pedig a kapacitás kihasználtság – mondta Kabály Zsolt -, ami bár 2016-ban az országos átlag feletti növekedést mutatott Hajdú-Bihar megyében, ám általában véve még mindig az átlag alatt van – viszont a fejlődés egyértelműen zajlik ebben a térségben is, ami reményteli a későbbiekre nézve.

A turisztikai szakértő tájékoztatta arról is a megyei közgyűlés tagjait, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség (amely a Magyar Turizmus Zrt. utódszervezete) egyértelműen a desztinációkban, vagyis az egymáshoz kapcsolódó területekben, azok turisztikai fejlesztésében gondolkozik, és az eddigi 3 desztináció fejlesztése mellett újabbaké várható hamarosan: 2017-ben például Hajdú-Bihar megyét is érintve, ahol rövidesen szakmai bejárások lesznek.

A közgyűlési tagok hozzászólásai között volt a Fidesz képviselő Kocsis Róberté is, aki a térségben élők és az ide jövő turisták kiemelt biztonságérzetére utalt, ami nagyban hozzájárul ahhoz, hogy ide szívesen utazzanak a vendégek – mint mondta ugyanis a képviselő, a turizmus a béke iparága.

Koroknai Imre (Fidesz) Balmazújvárost állította jó példaként a többiek elé, mondván más irányvonala is lehet a turisztikai fejlesztéseknek – ott például a sportturizmus ad kitörési lehetőségeket, amire fel lehet fűzni az infrastrukturális beruházásokat.

Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke megerősítette, hogy a hivatal számára fontos a turizmus, mint fejlesztési terület. Szerinte az egyre népszerűbb Utazás kiállítás (amelyen folyamatosan több településsel van jelen megyénk is) példája is mutatja, hogy érdemes egyre újabb attrakciókkal kirukkolni, hiszen a vendégek idecsábítása folyamatos feladat.

A megyei közgyűlés a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési feladatairól szóló tájékoztatót is elfogadta. Kontér Mária oktatási osztályvezető prezentációja során különös tekintettel foglalkozott az úgynevezett tanulószerződésekkel, amelyek 22%-al nőttek a megyében és bővült a befogadó intézmények sora is – többek között legutóbb egészségügyi intézményekkel. További előrelépést jelenthet a felnőttképzésben résztvevőkkel ugyanilyen tanulószerződés kötése.

A több táblázatban bemutatott tanulói létszámok kapcsán az egyik legérdekesebb a megyék országos összevetése volt, amelyből kitűnt, hogy Hajdú-Bihar a fenti majdnem 22%-al a legdinamikusabban fejlődik a tanulószerződések terén (az előző évhez képest), ám az adatok olykor csalókák, hiszen például  a budapesti területen azért került negatívba (-18%) ez az érték, mivel ott a felhalmozott források segítségével megengedhetik maguknak, hogy olykor pusztán a jobb anyagi lehetőségeikre támaszkodva csábítsanak oda munkavállalókat, a tanulószerződésre nincs olyan szükségük, mint sok más területnek.

Egészében véve a téma kapcsán fontos szerepe volt a pályaorientációnak és a motivációnak. Bódi Judit, az MSZP megyei képviselője több statisztikai adat gyakorlati megvalósulására kérdezett rá, amit egyébként Pajna Zoltán közgyűlési elnök is támogatott, mondván ezek a számok akkor érnek valamit, ha a valóságban tartalom is van mögöttük. Úgymint azok száma, akik visszatérnek oda dolgozni majd, ahol gyakorlati képzésüket folytatták, és hasonlók. Ménes Andrea, a Fidesz frakció vezetője a felnőttképzésben végzettek kiközvetítésére kérdezett rá.

Pajna Zoltán még hozzátette, hogy nemcsak a magas szintű képzés fontos, de a kiképzett szakemberek ezutáni megtartása is – ez visszatérő téma, de folyamatosan időszerű.

Simon Zoltán, a Fidesz megyei képviselője egy fontos értékrendi, neveltetésbeli problémára is felhívta a figyelmet. Szerinte ugyanis a mai fiatalok egyszerűen kellő motiváltság nélkül érkeznek abba a korba, amikor a munkavállalásukról lehet beszélni, vagyis sajnos nagy többségükben nem kapták meg otthon, a családjuk által azt a mintát, ami magát a munkavégzés szeretetét, megbecsülését beléjük sulykolná. Simon Zoltán úgy vélte, hogy már igen hamar egyfajta multifunkcionális térbe kellene áthelyezni gyerekeinket abból a sokszor virtuális világból, amelyben túl sokat élnek.

A megyei közgyűlés márciusi ülésén a 2017. évre vonatkozó sportösztöndíjakat is egyhangúlag megszavazták a képviselők. Így a hamarosan hivatalosan is tájékoztatott kiváló eredményeket elérő, emellett jó tanulmányi eredményt produkáló, arra érdemes sportolók részesülhetnek ebből a jutalomból.

Napjainkban az éghajlatváltozás hatásainak csökkentése egyre erősödő hangsúlyt kap az Európai Unió tagországainak törekvéseiben, és az Unió ennek megfelelően a 2030-ig tartó éghajlat- és energiastratégiájában a korábbiaknál is nagyobb szerepet szán e célkitűzésnek. A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat ugyancsak kiemelten kezeli ezt a témát, hiszen lényeges, hogy a megye településein élők, az intézmények és önkormányzatok miként készülnek fel a várható éghajlati változásokra, hogyan képesek alkalmazkodni azokhoz – s nem utolsó sorban mennyire tudunk takarékosan, környezettudatosan élni ebben a térségben, amit szűkebb értelemben vett hazánként ily módon is óvnunk, védenünk kell.

Ennek érdekében a megyei önkormányzat 2016 őszén indította el a „Hajdú-Bihar Megyei Klímastratégia kidolgozása és Éghajlatváltozási Platform létrehozása” elnevezésű projektet, amelynek céljai a klímaváltozással kapcsolatos széleskörű lakossági-intézményi szemléletformálás és egy olyan generáció felnövésének elősegítése, amely számára kézenfekvő a „természetben való gondolkodás”, mindennemű tevékenység várható környezeti hatásainak figyelembevétele.

A 2017. március 28-i konzultáció során a bevonni kívánt tagok a platform feladatairól kaptak tájékoztatást. A Platform tervezett tagjai a következők, amely a későbbiekben új tagokkal is kiegészülhet:

– Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi- és Iparkamara,
– Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar Megyei Igazgatósága,
– Nemzeti Pedagógus Kar megyei képviselője,
– Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Akadémiai Bizottsága,
– Hortobágyi Nemzeti Park,
– Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság,
– Debreceni Egyetem,
– Hajdú-Bihar Megyei Civil Információs Centrum,
– Klímabarát Települések Szövetsége,
– Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat.

KÉPGALÉRIA IDE KATTINTVA!

Mint Csik Attila, a megyei önkormányzat referense előadása során elmondta, a következő egy évben több fontos szakasza lesz munkájuknak. Legkésőbb 2017. június 20-ig megalakul a Megyei Éghajlatváltozási Platform – a gyakorlatban erre várhatóan már áprilisban sor kerül. Utána a Hajdú-Bihar Megyei Klímastratégia egyeztetési változata november 20-ig kell, hogy elkészüljön, amelyhez kapcsolódóan érdekes, egyúttal hasznos rendezvények is várhatók a közeljövőben, amellyel nemcsak a fiatalokat, de bárkit elérnek, így szórakoztató formában bővíthetik ismereteiket.

Szintén szemléletformáló előadásokon keresztül célozzák meg a fogékonyságuk és életkoruk alapján is a jövő szempontjából leginkább hatékonynak nevezhető korosztályt, vagyis a gyerekeket. Ezek is idén várhatók, de néhány programot várhatóan 2018-ban rendeznek meg. A projekt 2018. április 20-án zárul.

Mihalik Zsuzsa, a megyei önkormányzat nemzetközi referense az Interreg Central Europe CitiEnGov program szemszögéből nézve tartott előadást a megyei klímastratégiát érintően. Ezen belül olyan feladatok is lesznek, amelyek gyakorlatilag már elkezdődtek – például az úgynevezett Energy Café rendezvények már zajlanak: iskolásoknak rendhagyó tanóra keretében beszélnek játékos formában az energiatudatos és éghajlatunkat kímélő életmódról. Emellett kísérleti tevékenység, a tudatos energiafelhasználás támogatási formáival kapcsolatos adatgyűjtés és a SECAP, vagyis a fenntartható energiával és éghajlatváltozással kapcsolatos cselekvési terv módszertanának elkészítése is szerepel a feladatok között. A kísérleti tevékenységek során a megyéből Hajdúböszörménnyel kötöttek megállapodást, hogy részt vesz benne, ami egyébként a 30 ezer fő körüli lélekszámú településekre vonatkozik, és a háztartásokat vonják be egyfajta energiatudatos kampányba.

Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke kiemelte, hogy ha erős társadalmi együttműködés jön létre a projekt során és a későbbiekben is, el lehet majd kerülni az esetleges félreértéseket és egymásra szervezéseket az éghajlatváltozással kapcsolatos tevékenységek során országosan is.

Fáry Ádám projektmenedzser a Klímabarát Települések Szövetségétől arról beszélt, hogy egykoron innen-onnan szedegették össze a hasznos információkat, adatokat egy-egy környezetvédelmi munka során, ám ebben az esetben a Platform magába tömörítené mindezt és saját tudástárából dolgozhatna.

A környezetvédelem, illetve a Föld klímájához való tudatos és óvó, a jövő generációi számára is megtartó hozzáállás ugyanis jó ideje fontos téma szinte mindenhol, ám a szervezett, szakszerű cselekvések nemcsak időszerűek, hanem szükségszerűek is.

A Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés napirendi pontjai 2017. március 31-én a következők:

1. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye 2016. évi idegenforgalmi és turisztikai helyzetéről
2. Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési feladatairól
3. Tájékoztató a Magyar Nemzeti Vidékfejlesztési Hálózat 2016. évi tevékenységéről 
4. Tájékoztató a PURE COSMOS projekt nemzetközi jó gyakorlatairól 
5. A hazai decentralizált forrásokra kötött támogatási szerződés lezárása
6. Sportösztöndíj adományozása (Zárt ülés tartható!)

Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke nyitotta meg azt a Megyei Diák Fórumot, amelyet a Megyeháza Árpád termében tartottak kedden, hazai és külföldi szervezetek részvételével. A félnapos rendezvényen – amelyet a Hajdú-Bihar megyei Diákönkormányzatok Szövetsége (HABIDISZ) és a KÖZ-Pont Ifjúsági egyesület 10. alkalommal szervezett meg – a diákszervezetek bemutatkozása, tevékenységük bemutatása mellett délután csoportokra osztott műhelymunkákra is sor került, szakmai vezetők segítségével.

Az önkormányzatiság, a közügyekben való tevékeny részvétel már fiatalon tanulható. Erre a gondolatmenetre utalt Pajna Zoltán is, aki az impozáns helyszínt, vagyis az Árpád termet is bemutatta a padsorokban ülő ifjaknak, akik így átérezhették azt, megbecsülik őket már ilyen korukban is. “A kérdés csak az, hogy ki mennyire akar egy közösség része lenni” – folytatta a megyei közgyűlés elnöke, aki arra buzdította őket, hogy mindig mondják el véleményüket a világról.

Pajna Zoltán arról is beszélt, hogy komoly felelősségük van abban a diákvezető szerepben, amiben tevékenykednek, ám ezt nem szabad tehernek érezni, inkább lehetőségnek, így aktivitásra kérte a fiatalokat a jövőben is.

A bemutatkozás során az alábbi szervezeteket ismerhették meg a jelenlévők (köztük a magyarok mellett spanyol, olasz, német, illetve török fiatalokat is):

– Nemzeti Ifjúsági Tanács,
– Új Nemzedék Debreceni Közösségi Tér,
– American Corner Hungary

A Debreceni Egyetem képviseletében Dr. Bartha Elek oktatási rektorhelyettes előadása színesítette a programot, aki az intézmény méltatása mellett – itt tudtuk meg például azt is, hogy idén a DE gyógyszerész képzése a világ 200 legjobbja közé került – szintén beszélt a diákok véleményformáló szerepéről.

A fotók a honlapon rákattintva nagyíthatók. KÉPGALÉRIA IDE KATTINTVA érhető el!

Reformáció 500 néven nagyszabású vetélkedősorozat döntőit rendezték meg Debrecenben, a DSZC Beregszászi Pál Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája aulájában hétfőn. Az általános iskolások mellett a gimnazisták is megmutathatták tudásukat a reformáció témakörében. Az eseményen fővédnökként részt vett Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke is.

A megnyitó során Derencsényi István lelkészi főjegyző beszélt a reformációról, mint korszakteremtő eseményről, illetve arról, hogy a reformáció kifejezésről nem a hitújítás, hanem a régi, krisztusi hithez, az ő tanításaihoz való visszatérés kell eszünkbe jusson, hiszen nem újat hozott, csak helyreállította az eredetit.

Tirpák Zsolt, a Debreceni Szakképzési Centrum főigazgatója köszönetet mondott a verseny megszervezéséért, és ő is a gyökerekhez való visszatérést emelte ki, ami szerinte igaz a mai Európára is, mint szükséges irányvonalra – és nem csupán a reformáció kapcsán. A DSZC-t illetően megemlítette, hogy ez a verseny üzenet is kifelé a részükről, hiszen a szakképző centrumban nemcsak szakmát, de egyéb műveltséget is szereznek a gyerekek, amely tudásra büszkék lehetnek.

KÉPGALÉRIA IDE KATTINTVA érhető el! A honlap fotói rákattintva nagyíthatók.

Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke, hogy oldja a gyerekekben az esetleges drukkot, felhívta a figyelmüket, hogy ne legyenek görcsösek, inkább éljék meg ezt a tudásközpontú vetélkedőt. Példaként hozta fel a nemrégiben a megyei önkormányzat által szervezett, a Megyeházán tartott  országos, a magyar értékekről, hungarikumokról szóló vetélkedő megyei döntőit, ahol a résztvevő iskolások olyan jól érezték magukat, hogy a legjobbjukat tudták adni egy rangos megmérettetésen. Pajna Zoltán szerint visszatekintve a középkor emberének életére, ott is nehézségekkel kellett megküzdeni, amiből mi magyarok is kivettük a részünket, akárcsak abból a szellemi pezsgésből, ami végbement a kontinensen – ráadásul a reformáció egyik fő csapása Magyarországon keresztül vezetett. Tanulságként hozta fel Méliusz Juhász Péter reformátor esetét, aki távol hazájától, Wittenberg egyetemén szerzett nagy tudást, de itthon is kamatoztatta ezt; gyakorlatilag ő is visszatért oda, ahonnan elindult.

A mintegy háromórás általános és középiskolás döntők változatos feladatokból álltak, több helyszínen az iskolán belül. Külön érdekesség volt, hogy a kísérő tanárok is kitölthettek egy totót, amelynek pontszámával saját kis csapatukat segítették.

A Debreceni Magnitúdó Csillagászati Egyesület (MACSED) 45 éves fennállásának tiszteletére tartottak visszaemlékező ünnepséget Debrecenben, a Belvárosi Közösségi Házban, amelyre a régi és jelenlegi tagok, segítők (köztük a TIT – Tudományos Ismeretterjesztő Társulat – Hajdú-Bihar megyei elnöke Dr. Kátai János, a Debreceni Egyetem professzora) és barátok is meghívást kaptak, így az amatőr csillagászat iránt régóta érdeklődő Pajna Zoltán,  Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke is.

Kátai János bevezetőjében a TIT munkájáról beszélt, amely régóta segíti a tudományos ismeretterjesztés többféle módozatát Magyarországon, sőt, a határon túl is, Szlovákiában, Romániában. A nyelvvizsgára felkészítés mellett pályázatírással, tanulmányi versenyek szervezésével vagy éppen a tehetséggondozás egyes formáival foglalkozó TIT a csillagászatot is kiemelten kezeli, ezért is örömteli számukra – hangzott el -, hogy az 1977-ben átadott budapesti Planetáriumot a közeljövőben több lépcsőben felújítják, hiszen sikerült megszerezni az erre való forrásokat. A felújítás több milliárd forintba fog kerülni, ám a már 6 millió látogató felett járó intézménynek nagy szüksége lesz erre a megújulásra. Nem mellékesen a TIT Európa egyik legrégebbi tudományos ismeretterjesztéssel foglalkozó szervezete, hiszen 175 éve alakult, és azóta is működik.

KÉPGALÉRIA a facebookon: KATT IDE!

Pajna Zoltán  köszöntőjében az elmúlt 45 év információrobbanásáról beszélt, amely során nemcsak kitágultak a lehetőségek, de olyan mértékű adat és tudás birtokába juthatnak a böngésző emberek – például az internet által –, amelyekben eligazodni segíthetnek az olyan „amatőr” tudományos munkatársak is, mint a Magnitúdó egyesület tagjai. Az idézőjeles amatőr megjegyzésre is kitért a megyei közgyűlés elnöke, hiszen szerinte azok az olykor soknapos megfigyelések, észlelések, illetve végül a kiváló képalkotások (fotók, mozgókép felvételek), amelyeket az egyesület a tevékenysége során elért méltán nevezhetőek komoly tudományos munkáknak, amivel az egyesület nagy segítségére van a csillagászat kiteljesedésének. Ugyanakkor a megyei önkormányzat elnöke úgy véli, hogy a gyerekektől még mindig egy kicsit távol áll ez a (csillag)világ, ezért jó volna, ha már igen fiatalon jobban megismerkedhetnének csodálatos valójával, akár az oktatáson keresztül is. A Magnitúdó egyesület 45. születésnapja alkalmából

Pajna Zoltán a megyei önkormányzat elismerő díszoklevelét adta át Zajácz Györgynek.

Zajácz György csillagász-ismeretterjesztő, programozó matematikus visszavitte a megjelenteket egy kicsit a múltba, ám először a már eltávozottakat köszöntötték egyperces főhajtással. Majd a sok-sok év fotóterméséből válogatott diákat híva segítségül elevenítette fel az olykor vicces, máskor szigorúan tudományos, de mindig a csillagvilághoz, annak megismeréséhez kötődő eseményeket az 1999-ben alakult – előtte más néven már régóta működő – Magnitúdó egyesület életéből. A humoros kommentárok hozzátartoztak ahhoz, hogy otthon érezze magát minden magnitúdós.

A Debrecen Dixieland Band négy tagja – köztük Gyarmathy István (klarinét), aki az egyesület egyik alelnöke – muzsikált az előadások végén, valamint egy jó hangulatú, beszélgetéssel egybekötött falatozással és stílszerűen, a MACSED 45 felirattal díszített torta felvágásával zárták az összejövetelt.

Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az 1848/49-es Forradalom és Szabadságharc Évfordulója, március 15., nemzeti ünnepünk alkalmából 2017. március 14-én adta át a Földművelésügyi Minisztérium elismeréseit Budapesten, a minisztérium dísztermében. A Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést 6 személy kapta meg idén, közöttük Tóthné Bobonka Magdolna önkormányzati referens, aki 1998 tavaszától a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat munkatársa, és aki emellett a Hajdú-Bihar Megyei Értéktár Bizottság referenseként is sok éve végzi nélkülözhetetlen munkáját.

A kitüntetés indoklásában szerepel, hogy Tóthné Bobonka Magdolna a nemzeti értékek gyűjtését és népszerűsítését végző bizottságban való lelkiismeretes munkája révén részesült ebben a rangos állami elismerésben.

A megyei értékekkel kapcsolatos tevékenysége során nemcsak az adminisztrációt végzi Magdika, de nagy szakértelemmel rendszerezi, értékeli és a bizottság felé továbbítja a beérkező szépszámú javaslatot, valamint a kapcsolódó események esetében kiváló szervező munkát folytat, legyen szó kiállításról vagy a magyar értékekkel kapcsolatos vetélkedőről. A friss kitüntetett  a megyei önkormányzat és az értéktár napi működésében fontos aktív szereplő, akinek a munkája a hivatása.

A kilencvenes években a Hortobágyi Alkotótábor tagjaként festett, Hortobággyal kapcsolatos képeit vette át Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke a művésztől. Komiszár János mintegy 120 önálló kiállítással büszkélkedhet, a debreceni Brassai Galéria vezetője, és műveiben keveredik a természet iránti tisztelete, szeretete valamint az elvont formákhoz fűződő vonzalma, ami – mint önmagáról megfogalmazza – szimbolikus-absztrakt egységgé áll össze.

A Hortobágyi emlék, az Öreg halász, a Hortobágyi „hungarikum”, valamint a Hortobágyi csikós és Az öreg csikós című festmények, amelyeket összességében másfél millió forint értékben zsűriztek, a debreceni Megyeháza belső terét fogja díszíteni a jövőben, s ahogyan a festő megjegyezte, a legjobb helyüket itt érzi, ezért adományozta a megyei önkormányzatnak azokat.

Bővebben a művészről IDE kattintva tájékozódhat az olvasó.

Képgaléria IDE kattintva tekinthető meg.

A Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökségi ülését tartották 2017. március 20-án, amelyen első napirendi pontként a megyei Foglalkoztatási Paktum jelenlegi helyzetét, céljait, eszközeit bemutató tájékoztatót tartott Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke.

A megyei önkormányzatnál működő, és a vállalkozók vagy munkavállalók felé a kapcsolattartást, koordináló jellegű ügyintézést végző Foglalkoztatási Paktumiroda két munkatársa, Szabó Marianna és Árváné Pintye Erika, valamint a Paktum kidolgozásának egyik felelőse, Híj Zoltán is jelen volt a hétfői eseményen.

Pajna Zoltán ismertette Foglalkoztatási Paktum kapcsán a TOP-os (Terület- és Településfejlesztési Operatív Program), valamint a GINOP-os (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program) pályázati lehetőségeket, illetve a keretösszegekről és a célcsoportokról is beszélt. A megyei közgyűlés elnöke kiemelte a toborzás jelentőségét, amelyet a megyei önkormányzat már hónapokkal korábban megkezdett, és a megye 7 járásában mintegy 450 vállalkozás vezetőjét szólította meg, hogy részt vegyenek a szakmai fórumokon, amelyek során konkrét információkhoz juthattak a Foglalkoztatási Paktumról, egyúttal felvethették észrevételeiket, javaslataikat. Ugyanakkor a részvétel részben nevezhető sikeresnek, hiszen a megkeresettek mintegy egynegyede vett részt ezeken a fórumokon – mondta Pajna Zoltán.

A Paktum céljai közül a megyei önkormányzat elnöke arra tért ki részletesebben, hogy nemcsak a munkaerőt, de a helyi vállalkozókat, vállalkozásokat is tartsák meg a térségben, a megyében, ez kiemelten fontos! Ennek érdekében egyfajta együttműködésen alapuló ösztöndíj rendszert kívánnak kialakítani, amelynek lényege, hogy a szakképzésben résztvevők számára bizonyos juttatásokat adnak, könnyítve ezáltal az őket alkalmazni kívánó vállalkozások terheit.

KÉPGALÉRIA a facebookon: KATT IDE!

Azt mind Pajna Zoltán, mind a szintén felszólaló Miklóssy Ferenc, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke egyértelműen jelezte, hogy nem csupán a program indikátorait (vagyis a teljesítéshez szükséges keretszámokat) akarják elérni, hanem valós eredményeket várnak a Foglalkoztatási Paktumtól. Miklóssy Ferenc – bevezetőjében – kijelentette azt is, hogy politikamentes kamarák kellenek Magyarországnak, hiszen enélkül a megfelelő szakmaiság nem lehet biztosított. Ehhez kapcsolódóan elhangzott az is, hogy a megyében működő kereskedelmi és iparkamara, valamint a megyei önkormányzat jól működik együtt, s a remek kapcsolat remélhetőleg folytatódik a jövőben is.

Az elnökségi ülés egyértelművé tette, a Foglalkoztatási Paktumban résztvevő tagok nem csak a rendelkezésre álló forrásokat akarják felhasználni – valamire –, hanem rendszer szinten összehangolva a munkafolyamatokat, nyitottan a menet közbeni párbeszédre – ahogyan a tanulmányban is szerepel -, kereslet orientált és komplex megoldásokat keresnek.

A tájékoztató végén a megjelent vállalkozók felvetéseiket közölték, amelyek között szerepelt, hogy gazdaság vezérelt rendszer alakuljon ki, hogy álljon rendelkezésre megfelelő eszközrendszer majd a képzésekhez, munkavégzéshez, valamint az is, hogy egyfajta központi elbírálást kellene bevezetni arra nézve, kik milyen munka kapcsán jöhetnek szóba – magyarán ne az asztalfióknak képezzenek ki embereket bizonyos munkakörökre, úgy, hogy nincs rá esetleg akkora igény, mint amennyien kikerülnek a munkaerőpiacra.

Miklóssy Ferenc hozzátette még, hogy ő a régi, jól bevált magyar duális képzést szeretné visszahozni, amely jól teljesített annak idején, egyúttal felemlítette azt az adatot, miszerint Magyarország csak a 4. abban a rangsorban, amely a hazájuktól távol, külföldön dolgozók százalékos arányát rangsorolja.

Pajna Zoltán a téma lezárásaként kijelentette, legkésőbb április végén a vállalkozók által javasolt elvárásokkal kibővítve elindulhat a Foglalkoztatási Paktum gyakorlati része – amely kapcsán Hajdú-Bihar megyében 2020-ig a három fő vonalon (megyei, helyi és Debrecen MJV paktumok) összesen mintegy 5 ezer embert kell bevonni a programba, munkát és szakképzést adva számukra.