Hírek archívum

„Horgászélményem a nyári szünidőben” címmel rajzpályázatot hirdetett meg a megyei horgász szövetség 2016-ban. A beérkező több száz alkotás elbírálása után az általános iskolások alsó és felső tagozatosai, valamint a gimnazisták között is kategória győzteseket hirdettek. Mellettük különdíjasokat is köszöntöttek. A szakmai zsűri nevében László Ákos grafikusművész szólt a debreceni Megyeháza Árpád termében megjelentekhez, dicsérve a változatos technikával és nem ritkán érdekes, a témán belül változatos tartalommal rendelkező gyerekrajzokat, festményeket, domborműveket, sőt, néhány fotót is. Néhány esetben komoly művészi értékkel bír a mű, sőt, olyannal is találkoztunk, ahol a Kossuth-díjas grafikus, karikaturista, Sajdik Ferenc hatása érződik erőteljesen. Egy válogatott anyagból álló kiállítás egy héten keresztül megtekinthető Debrecenben, a Piac utca 54. alatt, vagyis a Megyeházán (2. emelet Bocskai terem előtere).

Az ünnepségen Tasi Sándor, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke, valamint Dr. Veres Ferenc, a Hajdú-Bihar Megyei Horgász Szervezetek Szövetségének elnöke adták át a díjakat, ám előtte köszöntőjükben méltatták mind a horgászatot, mind lelkes részvételt ezen a versenyen.

Tasi Sándor a remek pályamunkákra utalva kijelentette, hogy méltánytalan, amiért nem díjazhatják mindet, hiszen valóban szép, igényes rajzok születtek az egészen kicsik keze és fantáziája által is – a nagyobbak pedig már technikailag is magas szinten álmodták papírra elképzeléseiket a horgászattal kapcsolatban.

Veres Ferenc az őskorig tért vissza, hiszen már akkor is horgászott a kőkorszaki ősember, vulkáni üvegből pattintott horgokkal, nagy ügyességgel. Később a horog készítése és a horgászat is fejlődött természetesen. Angliában 1653-ban jelent meg az első horgászati szakkönyv. Magyarországon azonban az 1900-as évek első felétől beszélhetünk csak szervezettebb horgászatról. Még ma is működik az 1908-ban alakult Budapesti Horgászegyesület, majd 1930-ban jött létre az első magyar országos szövetség. Ezt a második világháború viharai elsöpörték, de 1945-ben a Magyar Országos Horgász Szövetség gyakorlatilag ismét létrejött. Hajdú-Bihar megyében a negyvenes években alakuló egyesületek rájöttek arra, hogy érdekeik képviselete hatékonyabbá tétele miatt érdemes szövetségbe tömörülniük. A mostani rajzverseny célja az volt – folytatta Veres Ferenc –, hogy a fiatal iskolások visszaemlékezzenek az elmúlt hónapokra, a természet szépségére, a közös horgászkalandokra. Ezzel is nevelve őket a természeti és az emberi környezet egyensúlyának fontosságára.

Honlapunk képei rákattintva nagyíthatók. Az eseményhez kapcsolódó képgaléria a HBMÖ facebook oldalán tekinthető meg.

KÜLÖNDÍJASOK:

 – A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat külön díját kapja, VIDA ZORKA, 7. „e” osztályos tanuló, a Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola tanulója.

– A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat külön díját kapja, HOMOKI LILI, 10. osztályos tanuló, a Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium tanulója.

– A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat külön díját kapja, JÁNOSI BRIGITTA, 3. „b” osztályos tanuló, Hajdúböszörményből.

– A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat külön díját kapja, PAPP ZOLTÁN, 3. „a” osztályos tanuló, aki a Tiszacsegei Fekete István Általános Iskola tanulója.

– A Magyar Országos Horgász Szövetség külön díját kapja, OLÁH FRANCISKA 11. osztályos tanuló, a Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium tanulója.

– A Hajdú-Bihar Megyei Horgász Szervezetek Szövetségének külön díját kapja, BENIKOVSZKY IVETT 7. „e” osztályos tanuló, a Püspökladányi Petőfi Sándor Általános Iskola tanulója.

– A Csali Butik Horgászbolt különdíját kapja, SZABÓ ÁDÁM, 3. osztályos tanuló, a Debreceni Dózsa György Általános Iskola tanulója.

– A Csali Butik Horgászbolt különdíját kapja, SIMON ZOLTÁN, 11. osztályos tanuló, a Debreceni Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium tanulója.

– A Csali Butik Horgászbolt különdíját kapja, FARKAS ZSOLT, 7. osztályos tanuló, a Püspökladányi Petőfi Sándor Általános Iskola tanulója.

ÁLTALÁNOS ISKOLA ALSÓ TAGOZATA:

1. helyezett: VARRÓ ZSOLT, a Debreceni Benedek Elek Általános Iskola 3. „b” osztályos tanulója.

2. helyezett: HAJKAI LÁSZLÓ, aki a Létavértesi Irinyi János Általános Iskola 3. osztályos tanulója.

3. helyezett: LUGOSI PATRIK 2 darab rajzával, aki az Epreskerti Általános Iskola negyedik osztályos tanulója.

ÁLTALÁNOS ISKOLA FELSŐ TAGOZATA:

1. helyezett: VIDA ZORKA, 7. „e” osztályos tanuló, a Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola tanulója.

2. helyezett: TARICSKA VIKTOR MÁRK, a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnázium tanulója.

3. helyezett: KUNKLI DÓRA, 8. „e” osztályos tanuló, a Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola tanulója.

KÖZÉPISKOLÁSOK:

1. helyezett: POLONKAI PETRA, 10. „d” osztályos tanuló, a Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola tanulója.

2. helyezett: FEKETE CSABA, 10. „d” osztályos tanuló, a Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola tanulója.

3. helyezett: SZILÁGYI BARNABÁS, 10. „d” osztályos tanuló, a Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola tanulója.

Két díszvendéggel, Radácsi Kristóffal (Tiszavirág Horgász Egyesület), aki a 2012-ben megrendezett utánpótlás világbajnokságon (az u14-esek között) aranyérmet szerzett, valamint a hölgyek között több nemzetközi viadal első helyezettjével, Németh Krisztinával (Top-Fish Sporthorgász Egyesület) beszélgettünk a horgászat néhány érdekes tudnivalójáról. A két egyesületben szívesen látnak mindenkit, aki kedvet érez a sporthorgászat kipróbálásához, megtanulásához!

– Kristóf, te az úgynevezett rakós és a bolognai bottal vetélkedők között lettél a legjobb 14 éves a világon pár éve. Mit jelent ez a két elnevezés?

RK: – A rakós bot, ahogy a neve is mutatja, össze van rakva több részből. Akár 8-9 tagú lehet, és ez csak a bot, amiről tudni kell még, hogy nem gyűrűs és nincs rajta orsó sem. Csak egy csupasz bot gyakorlatilag. Kategóriánként külön mérete van, a nőknél 11,5 méter lehet a maximális hossz, a férfiaknál 13 méter a limit. A rakós bot végén van a szerelék, amiben egy gumi található, belefűzve a botba. ez arra való, hogy a halat kifárasszák vele. Amikor a hal úgymond megadja magát, utána lehet szákolni. A bolognai bot inkább folyóvízen használatos. Ez már gyűrűs, úszós, orsós, valamint teleszkópos, tehát míg az előző bot részekből van összerakva, ez egyben van, csak egymásból húzhatók ki a részei. A hossza rövidebb a bolognainak, hiszen 5-6, olykor 8 méteres lehet általában (kivételes esetben akár ennél is több).

– Milyen környezetben és milyen mezőnyben érted el azt a világbajnoki címet?

RK: – A Keleti-főcsatornától kétszer szélesebb, hozzá hasonló folyóban történt, a Száván. Ezen a vb-n csapatonként 4 fő és egy tartalék vett részt. A legjobbak is ott voltak, vagyis a franciák, az angolok, a németek vagy éppen az osztrákok – illetve magunkat, a magyarokat is az elitbe sorolhatjuk.

– Milyen volt a kezdet számodra, illetve mikor vált komolyabbá az addigi pecázgatás?

RK: – 5-6 évesen apával és nagypapával jártunk ki a Keletire, a Szikire, Látóképre, valamint Kékvizű horgásztóra. Aztán, mintegy 10 évvel ezelőtt, 8 évesen már az első versenyemen vettem részt, amire Balmazújváros közelében, a Sziki-tónál került sor.

Mint kiderült, idén már véget ért a szezon, maximum hazai viadalok várnak az immár 18 éves Radácsi Kristófra, de ezek inkább már a hobbinak szólnak.

A szintén a Hajdú-Bihar megyei versenyhorgászok elitjébe tartozó Németh Krisztina is sikeres időszakot tudhat maga mögött.

NK: – Két hete a Maros-mix kupát két első hellyel nyertem meg összesítésben is, míg tavasszal a Tubertinit, ami ugyancsak nemzetközi viadal, ugyanígy nyertem. Megpróbálkoztam a női egyéni bajnoksággal is, ami ahhoz képest, hogy 5. éve versenyzem komolyabban, nem rossz eredmény.

Mint Krisztinától megtudtuk, a női és a férfi versenyhorgászat között semmi nagy különbség nincs, csak annyi, hogy a bot a férfiaknál hosszabb lehet.

ÉRDEKESSÉGEK

A jelentősebb versenyek lebonyolítása kapcsán érdemes megemlíteni, hogy reggel kisorsolják mindenki helyét, ahol azután van egy rövid időszak, amikor az előre megszabott mennyiségű és összetételű adalékkal beetethet a horgász. Majd következik a fix 4 órás viadal, aminek a végén nagyon egyszerűen döntik el a sorrendet, hiszen aki tömegre a legtöbb halat fogta ki (a teljes mennyiség számít) az nyer. Általában nincs megkötve, hogy mi akadhat a horogra, vagyis bármilyen halféle értékelhető, ám bizonyos versenyeken egyes fajtákat tiltanak, vagyis, ha mégis kifogják őket, akkor rögtön vissza kell engedni. Egyébként szabály a sporthorgászatban, hogy a halakkal kíméletesen kell bánni, és ha a legvégén a mérlegelés és hitelesítés megtörtént, visszaengedik az összeset a vízbe.

Egy félig tréfás kulisszatitokra is fény derült a nemzetközi megmérettetések során. A magyarok ugyanis általában előnyben vannak a nagy országok képviselőihez képest, hiszen minden horgász mögött valóságos kis csapat dolgozik – mint a forma 1-es istállóknál. Ezek a csapattagok az egymás közötti kommunikációt megkönnyítendő walkie-talkie-val felszerelkezve járják a vízterület szélét (nem zavarva persze a viadalt), és elleshetnek hasznos információkat innen-onnan. Ezt utána egyszerű bekiabálással (a mobiltelefon használata azonban tilos) közlik a versenyzővel. Viszont míg a magyarok sokszor jól megértik számos náció, de főleg az angol vagy német, francia nyelvterületről érkezők „titkos” beszédét, ők nem sokat tudnak meg abból, amikor egy magyar közli a magyarral, hogy például milyen technikára kellene váltani…

Szakácsolimpiára készül a Hajdúsági Regionális Culinary Team. Tagjai, felkészítőikkel egyetemben a debreceni Megyeháza Bocskai terme előtt mutatták be mire számíthat majd 2016. október 22-25. között a zsűri Erfurtban. Egy dolog biztos, a jelenlévőknek szeme, szája tátva maradt a látványtól. Bízunk benne, hogy a korábban már a dobogó második és harmadik fokáig eljutó Gajdán fivérek és a teljes magyar csapat, ezúttal sem adja alább!

A világ minden tájáról Srí Lankától Kanadán át Svédországig ott lesznek azok a csapatok, amelyek összemérik művészetüket a XXIV. IKA/Olympiade der Köche elnevezésű szakácsolimpián. Az 54 ország 2000 hivatásos szakácsa a 4 napos rendezvény során komoly kihívásnak néz elébe, hiszen az ízvilág egyedisége és összhangja, valamint eredetisége mellett a látvány tekintetében is maradandót kell, hogy alkosson.

A magyar csapat felkészítői, szaktanácsadói: Rédai Attila világbajnok mesterszakács (csapatfőnök), Boros László Venesz-díjas mesterszakács, Mile József világbajnok és világkupa győztes mesterszakács, Gonda Attila világbajnok mesterszakács.

A magyar csapat tagjai: Gajdán Antal (csapatkapitány), Gajdán Attila, Balogh Szabolcs és Pozsár Bence szakácsok, valamint Szabó Viktória cukrász. Kukták, segítők: Bagdány Gyula, Nemes Éva, Szathmári Antal.

A szervezés felelőse: Gajdán Antalné, a Hajdúböszörményi Gasztronómiai Egyesület (HGE) elnöke.

A honlap fotói rákattintva nagyíthatók (f: Koppányi). Képgaléria az eseményről a HBMÖ facebook oldalán tekinthető meg.

Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke örömét fejezte ki, hogy a HGE felvállalta azt, hogy összefogja a megyei versenyzőket, valamint a lobbizást is elvégezte, emellett a sok munkát emelte ki a versenyművek elkészítése kapcsán. Mint a közgyűlés elnöke kiemelte, a megye idegenforgalmában, gasztronómiai turizmusában is helye van szakácsművészetünknek. Pajna Zoltán külön dicsérte állhatatosságát a jelenlévő remek szakembereknek, akik régóta itt dolgoznak hazánkban, a térségben, a helyi gasztronómia jó hírét messze földön híressé téve, annak presztízsét emelve, holott mások példáját követve külföldre is mehettek volna. Pajna Zoltán reméli, hogy Erfurtban is érezni fogja a magyar csapat, hogy egy egész megye, mintegy 550 ezer ember áll mögötte, függetlenül attól, hogy mi lesz a végeredmény.

A bemutatón a kiváló étkek méltatása mellett köszöntötte, illetve jelképesen útjára bocsátotta a csapatot Hajdúböszörmény alpolgármestere, Fórizs László, valamint Krivács András, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség elnöke.

Mint elhangzott, bár sok minden megtörténhet egy ilyen neves eseményen, de a magyar szupercsapat gyakorlatilag az aranyéremért utazik Németországba.

A Debreceni Kőr Dáma Egyesület második alkalommal tartott a nőkről, ám nem csak nőknek szóló konferenciát Debrecenben, a Megyeházán. Porkoláb Gyöngyi, az egyesület elnöke, a CSAK egy Nő?! Program programigazgatója a 17 évvel ezelőtti megalakulásukról beszélt, és az azóta eltelt időről, amely során a nőkkel kapcsolatos rendezvényeiken gyakorlatilag visszahozták a köztudatba azt a lassan elfeledett nőt, amelyik egyszerre képes és akar több szerepében is jól helytállni. Így, mint anya, feleség, nagybetűs Nő, és munkájában elismert szakember egyszerre tehet hozzá sokat a társadalom fejlődéséhez, valamint a nemek közötti különbségek csökkentéséhez.

Az eseményen Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke köszöntőjében férfiasan bevallotta, hogy az általuk a kilencvenes években felelevenített polgári kaszinó, bár hasonló időben jött létre, mégsem tudott olyan állhatatosan és rendszeresen működni, mint a Kőr Dáma Egyesület. A megyei közgyűlés elnöke szerint ez is mutatja a nők eltökéltségét egy adott téma iránt. Akik ezáltal Debrecen szellemi potenciálját növelték és növelik azóta is tevékenységükkel. A férfiakat pedig arra figyelmeztette Pajna Zoltán, hogy figyeljenek oda jobban a hölgyekre, hiszen a társadalom szerkezetében fontos szerepük van, ami nem csupán a gyerekvállalásban és nevelésben rejlik természetesen, hanem az adott gyerek gondolkodásának, személyiségének fejlődésében is a nők hatása kiemelkedő. Mindez a munkahelyeken is tetten érhető. A megyei önkormányzatnál például, bár a vezető pozíciókban férfiak találhatók, a női munkatársak – tette hozzá Pajna Zoltán – a hivatal mintegy 75%-át teszik ki, munkájuk pedig elengedhetetlen a mindennapi működés fenntartásához. Pajna Zoltán reményét fejezte ki a tekintetben is, hogy a nők fizetése emelkedni fog a közeljövőben mindenhol Magyarországon. Jelenleg ugyanis hazánkban mintegy 18%-kal keresnek kevesebbet a férfiaknál (az uniós átlag 16%).

Képgaléria az eseményről a HBMÖ facebook oldalán.

Szabó Tünde, sportért felelős államtitkár, egykori világklasszis úszó a hivatás és az anyaság kettősségéről beszélt, valamint a szülők szerepéről a jövő nemzedékének a felnevelésében. Ebben a folyamatban – mondta – az értékek továbbvitele kulcsfontosságú. Szabó Tünde személyes megtiszteltetésnek érzi, hogy kinevezése okán a kormány megbízta őt, mint nőt, a magyarországi sportolók, sporttal foglalkozó emberek számának növelésével, a sportos életmód még szélesebb körben való elterjesztésével. Mint az államtitkár asszony elmondta, a nő és a család a sportos és egészséges értékek közvetítésének kiemelkedő szereplője.

Skultéti Éva, a Hajdú-Bihar Megyei Iparkamara főtitkára azzal kezdte mondandóját, hogy szeretné, ha legközelebb a vendégek soraiban fele arányban férfiakat látna, hiszen a “boldogság kék madarát mégsem egyedül keresi a nő”. Ezután az önismeret és a társunk ismerete került előtérbe, ami Skultéti Éva szerint nagyon fontos bármilyen kapcsolatban, hiszen ennek hiánya csalódáshoz vezethet. Ugyanezt tekinti alapvető gondolatának a megyei iparkamara is, hiszen a saját maguk ismerete és a társak, partnerek megismerése nélkül nem tudnának ilyen hasznosan, hatékonyan működni. A főtitkár asszony humorosan bruttó nemzeti boldogságról beszélt, ami nem csak az egyének, de a társadalom jó közérzetét, boldogság érzetét jelenti, s aminek ugyancsak a nők a katalizátorai, hiszen a családot összetartó erőként funkcionálnak.

A folytatásban délutánig számos előadó beszélt a Megyeháza Árpád termében. Vida Ágnes pszichológus, mint a “Gazdagmami” portál megalkotója, Tordai Ágnes és Engler Ágnes a sikeres nők és a boldog családok relációjában beszélt a nőkről. L. Stipkovits Erika szakpszichológus az anyatípusokról tartott előadást, Porst Réka, a Meska weblap alapítója a családi menedzsmentről, Szél Dávid “apablogger” pedig a másik oldalról közelítette meg a témát, mondván: “Csak egy férfi?”. Csáki Andrea pszichológus a karrierépítésről és a racionálisnak hitt döntésekről beszélt.

Bár nem zárszó volt, de Skultéti Éva korábbi mondata beillett annak is, aki remélte, hogy hamarosan a “Csak egy nő – és egy férfi” című konferenciára kerül sor, jelezvén, hogy a két nem együtt teljes egész és családalapító erő.

LÁNGOS-PARTY

2016. október 15-én (szombat)

a Piactéren

PROGRAM

JÁTÉKOS VETÉLKEDŐ OSZTÁLYOKNAK A DÉLELŐTT FOLYAMÁN, ÉRTÉKES NYEREMÉNYÉRT

KORCSOPORT:

I.                   5-8. OSZTÁLY

II.                9-12. OSZTÁLY

18.00

P. BOX élő koncertje

Frontember: KOROKNAI ÁRPÁD

Előzenekar: a MÓRA ISKOLA PREMIER ZENEKARA

20.00

A party sztárvendége:

HORVÁTH TAMÁS & RAUL

20.40

A vetélkedő eredményét kihirdeti,

és a

X. Hajdúdorogi Kulturális Napok rendezvénysorozatot bezárja:

CSIGE TAMÁS

polgármester

Belépőjegy ára: 300 Ft/fő

hirek_categories: Események, rendezvények hirek_categories: Felhívás hirek_categories: Közérdekű közlemények hirek_categories: Önkormányzat hirek_categories: Választás post_categories: Események, rendezvények

Az ’56-os forradalmi eseményekhez kapcsolódó ünnepélyes, megemlékező programsorozat Mikepércsen. Információk az alábbi plakátokon.

Mikepércs Község Önkormányzata már 3. alkalommal rendezte meg az Állatok Világnapjához kötődő családi délelőttjét a Wass Albert Kultúrházban, október 8-án.

Az állatok világnapját 1931 óta ünnepelik minden esztendőben Szent Ferenc emléknapján, október 4-én. Ez a nap Assisi Szent Ferencnek, az állatok védőszentjének a halála napja.

A világnapon ma már nem csak a vadon élő, hanem minden állat védelmére felhívják a figyelmet. A haszonelvűségnek sok állat esik áldozatul és a kedvtelési állattartás pedig nem mindig alapul a felelősségen. Magyarországon például évente több százezer “kedvenc” állat válik kóborrá.

Az ingyenes programok, a szülők, nagyszülők, gyerekek közös kikapcsolódását, élményekben gazdag szabadidős elfoglaltságát és legfőképpen a kicsik örömét és fejlődését szolgálta. A Törköly zenekar zenés népi játszóháza után középpontba kerültek az állatok. A  Nagyerdei Kultúrpark kisállat bemutatóval látogatott el ezen a délelőttön Mikepércsre. De lehetőség nyílt pónilovaglásra, a népi fakörhinta, a  lengőteke és a hordólovaglás kipróbálására is.

Az állatok volt a témája a kultúrház nagytermében megrendezett kézműves foglalkozásoknak is. Keszler Ibolya ékszerkészítővel pillangó nyakláncok születtek gyöngyből fűzve, dr. Molnárné Ötvös Tünde keramikus vezetésével agyagból készültek szebbnél szebb állatfigurák. A tűzzománc készítés rejtelmeibe Varsányi Melinda tűzzománcos vezette be a gyerekeket, Hutkai Gréta népi játszóház-vezető pedig papírból origami technikával ismertette meg a kicsiket és nagyokat.

Aki kedvet érzett, az ügyes kezű Horváth Ivett Szalóme arcfestő jóvoltából kutyussá, cicává  is változhatott, de a krokodil és a tigris is barátságosan szórakozott együtt a báránnyal, kossal – Dánielfy Zsolt színművész közreműködésével –  ezen a délelőttön Mikepércsen.

Uzonyi Attila rendőrezredes, a Debreceni Rendőrkapitányság vezetője köszönetét fejezte ki a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzatnak azért, mert 30 komplett asztali számítógép konfigurációt adományozott a rendőrség számára – hangzott el a csütörtöki sajtótájékoztatón.

Mint a rendőrkapitány elmondta, az összes gépet itt, Debrecenben fogják a kollégái használni, ami által akár a járőrök adminisztrációja, akár a nyomozók dokumentációs munkája hatékonyabbá válhat. Egyúttal – utalva a kapott sík képernyős monitorokra – Uzonyi Attila reményét fejezte ki, hogy lassan elfelejthetik minden irodában a régi, katódcsöves képernyőket, amelyek ráadásul rengeteg helyet vettek el az irodákból.

Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke a két szervezet között élő jó kapcsolatról beszélt, amiből adódóan a megyei önkormányzat, ha módjában áll, segíti a rendőrség munkáját. Így került sor arra, hogy a közelmúltban megszűnő Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség egykori eszköztárából az említett számítógépeket megvásárolták, és a szükséges eljárások után, engedélyt kapva az ORFK-tól, a héten már a helyi rendőrkapitányságnak tudták adományozni azokat. Pajna Zoltán bízik benne, hogy az ajándéknak hasznát veszik a rend őrei, emellett a társadalom egyre növekvő bizalmát is mindinkább élvezni fogják az elkövetkező években.. Mint a megyei közgyűlés elnöke kijelentette, nem is elsősorban a pénzbeli értéke jelentős ennek az adománynak, hanem az, hogy akinek lehetősége van rá, segítsen azokon a szervezeteken, amelyek erre rászorulnak.

A HBMÖ facebook oldalán is!

Az aradi hősök iránti tisztelet jeléül civil és állami szervezetek képviselői vettek részt két debreceni eseményen és helyezték el koszorúikat 2016. október 6-án. A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat részéről Tasi Sándor alelnök tisztelgett a hősök emléke előtt a Nagysándor József-emlékoszlopnál és a Péterfia utcai Hadkiegészítő Parancsnokság toborzóirodája előtt.

Nagysándor József honvéd vezérőrnagy Görgei Artúr oldalán részt vett annak idején Buda ostromában, előtte pedig többek között a dicsőséges szolnoki csatában, valamint a tápióbicskei, az isaszegi és a váci harcokban is. Tábornokká kinevezését követően az 1848-49-es szabadságharc vége felé a tokaji átkelés után Debrecen mellett a hatszoros túlerőben lévő orosz cári seregekkel ütközött meg, és vereséget szenvedett. Görgeit követte Világosra, ahol a magyar fegyverletétel történt. A 13 aradi vértanú egyike lett. Nagysándor Józsefről Komolay Szabolcs, Debrecen alpolgármestere emlékezett meg a helyszínen.

Ezt követően a Hadkiegészítő Parancsokság utcai falrészén lévő Nagysándor József-emléktábla előtt Polyák András alezredes mondott beszédet, majd itt is elhelyezték a szervezetek a tisztelet koszorúit.

Képgaléria ide kattintva érhető el.

A II. Magyar Szürke-Barátok Találkozója Hortobágyon nagy tömeget vonzott szombaton. A kora reggel már a vendégeket váró szervezők egy minőségi főzőversenyt és kulturális műsort egyesítettek és rendeztek meg autentikus környezetben. Magyarország számos településéről érkeztek amatőr vagy profi szakácsok, akik mindenféle magyaros ételt rotyogtattak üstjeikben, emellett Bede Róbert mesterszakács és Vida Péter színművész közös gasztronómiai produkciója is nagy sikert aratott – a végén mindenki kapott az elkészült zöldséges húsételből.

Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke és Bulcsu László alelnök is részt vett az esemény délelőtti részén. Vincze Andrásné, Hortobágy polgármestere szívélyes köszöntője után megnyitó beszédében a megyei közgyűlés elnöke elmondta, hogy örömmel érkezett Hortobágyra, ahol a magyar termékek vására vette körbe a nagy színpadot, valamint a bográcsozók kavalkádját. Pajna Zoltán megemlítette első benyomását is, amikor reggel az elsők között régi vágású pusztai pásztoremberekkel találkozott Hortobágyra érkezve, akik hagyományaink tiszteletét jelképezik ma is életvitelükkel, megjelenésükkel. Így ez a szürke-barát találkozó korántsem formális, hanem olyan összejövetel, ahol olyan igazi minden. Pajna Zoltán egyúttal mintegy meghívta a jelenlévőket Hajdú-Bihar további rendezvényeire is a jövőben, amelyek akár Hortobágyon, akár máshol zajlanak, hírét viszik a térség kulturális életének, annak az együttműködő közösségnek, amely megyénkben jelen van és folyamatosan jó irányban formálódik. Ez azonban a Vásárszövetség megalakulásával nem csupán Hajdú-Bihar, de például a határon túli Bihar megyét is érinti, amely terület örömmel csatlakozott, bővítve értékeink piacát. A megyei önkormányzat részéről megígérte Pajna Zoltán, hogy amennyiben a térség lakói keresik azt, miként lehet egymás értékeit még jobban megosztani egymással, akkor ezt koordinálni fogja és megteremti a lehetőséget a gyakorlati megvalósulásra.

Képgaléria a HBMÖ facebook oldalán tekinthető meg (KATT IDE).

A térség országgyűlési képviselője, Bodó Sándor kiemelte, hogy a szomszéd települések, civil szervezetek eljönnek ilyenkor egymáshoz, és viszont, aminek fontos üzenete van, emellett óriási közösségi erőt mutat. Mint a megyei közgyűlés korábbi elnöke kijelentette, ilyenkor „tisztelgünk a múltunk előtt, kellemesebbé, praktikusabbá, nemesebbé tesszük jelenünket és üzenünk a jövőnek”.

Komolay Szabolcs, Debrecen alpolgármestere arról beszélt, hogy miként a rendezvény mottójában olvashatjuk, hídtól hídig tart ez a rendezvény, aminek egyik vége itt a Kilenclyukú hídnál van, a másik meg valahol az Érmelléken. Aztán közte helyezkedik el Debrecen, amely ennek a régiónak régóta a központja.

A hortobágyi programok sorában a Bakator zenekar muzsikája és a balmazújvárosi Hímes Néptáncegyüttes műsora a színpadon, aztán a Népi Játékok terén lévő szellemes, egyedi gyerekjátékok, míg körben a kézműves vásár – közte Érmelléki borokkal, méretre készített lábbelikkel, szűrökkel, szőttesekkel, fazekas termékekkel és egyéb míves tárgyakkal – várta az érdeklődőket. Megismerhettük a rendezvény kabalafiguráját is: Szürke Marcit, aki mostantól jelképezi majd a Magyar Szürke-Barátok Találkozóját a Hortobágyon.

Egy viszonylag újszerű kezdeményezés a következő állomásához érkezett a napokban, amikor immár harmadjára gyűltek össze az ország megyei és települési főépítészei, hogy a házigazda szerepét betöltő városban bejárják a nevezetes épületeket, egyúttal olyan lakossági fórumot tartsanak, amelynek köszönhetően idővel a hétköznapi emberekhez közelebb kerül Magyarország főépítészeinek tevékenysége, hiszen egyaránt fontos a szakmán belüli és azon kívüli, a civilekkel folytatott párbeszéd is.

“Városépítészeti séták Veszprém megyében” címmel 2016. szeptember 27-én Zircen találkozott egymással (idén másodjára) a főépítészek válogatott társasága, köztük Gonda-Magyar Andrea, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat megbízott megyei főépítészével. Előtte 2015-ben Várpalotán, majd idén májusban Pápán tartottak hasonló összejövetelt.

A mostani, zirci szakmai napon egyebek mellett a Reguly Antal Múzeumot és a Zirci apátságot is meglátogatták a szakemberek. A hagyományteremtő céllal létrehozott programot a Veszprém megyei főépítész, Fabacsovics Zoltán indította útjára annak idején, míg a  társrendező a Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatala, a Veszprém Megyei Építészkamara, valamint a Magyar Urbanisztikai Társaság.

A rendezvényen számos civil is részt vett, a folytatásban pedig várhatóan évente egy-két ilyen, az adott települést is bemutató szakmai találkozóra kerül sor majd.

Úton útfélen visszaköszönt a káposzta és más zöldségek kavalkádja Hajdúhadházon. A hétvégi háromnapos rendezvénysorozat záró napján, vasárnap reggeltől estig érdekes programok kísérték azt a főzőversenyt, amelyre a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat népes csapata is benevezett – sőt, végül meg is nyerte azt sokác “káposztás” bablevesével.

A menü sokfélesége mutatta, hogy ebből a zöldségből mennyi mindent el lehet készíteni – mint kiderült nemcsak ételeket, de remek dekorációt is. Ötletekben pedig nem volt hiány a Hadházi Káposztás Napokon. Láthattunk komplett baromfiudvart, öreg nénét a rőzséjével, meg Bodri kutyájával, aztán kosárlabdázó káposztafejet vagy éppen rendőrt.

A gyerekek igényes, ötletes, a gagyi színvonalát messze felülmúló népies játékokat vettek birtokba, a nagyobbak pedig akár a nagyszínpad előadásait, akár Kovács Lázár gasztronómiai tanácsadó és séf nyilvános főzőcskéjét, valamint poénjait kísérhették figyelemmel. A konferanszié szerepét Csonka András vállalta magára, aki a magáét hol prózában, hol dalban mondta el…

Honlapunk képei rákattintva nagyíthatók. A HBMÖ facebook oldalán hatalmas képgaléria nézhető meg az eseményről.

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke, Pajna Zoltán és Hajdúhadház polgármestere, Csáfordi Dénes is köszöntötték a népes publikumot, majd Jakab István, az országgyűlés alelnöke szólt az egyre gyarapodó, délutánra már sokezres tömeghez.

A megyei önkormányzat munkatársaihoz sorra csatlakoztak az illusztris vendégek a sátrunknál felállított sörpadokon, ám nem csak ők, hanem bárki, aki kért, kapott a finom étkekből (a sokác leves mellett előre lepirított húsból, a hagyományoshoz képest kevésbé lédús toroskáposztával készült a stábunk Terdik György és Szilágyi Mihály séfek vezetésével).

A pavilonokban értékes termékeket vásárolhatott vagy kóstolhatott meg, próbálhatott ki a bámészkodó, és mivel hatalmas, de bejárható, átlátható területen, Hajdúhadház Vásárterén tartották a rendezvényt, a rengeteg ember is meglehetősen szellősen, kényelmesen elfért, kellemesen szórakozhatott.

Aki az izgalmakat kereste katonai bemutatót nézhetett vagy airsoft fegyverrel lőhetett. Ám lovaglásra is alkalom nyílt a helyi polgárőr egyesület szervezésében. Később a könnyűzenéé lett a főszerep, hiszen míg az előző napokon például Kowalsky meg a Vega vagy éppen Polyák Lilla fokozta a hangulatot, addig vasárnap az United zenekar tett arról, hogy a szem, száj, szaglás, tapintás mellett a fül is megkapja a magáét.

A Hadházi Káposztás Napok sikere előre garantált volt, hiszen profi módon szervezik meg évek óta. Viszont egy dolgot, vagyis az időjárást nem lehet befolyásolni, ám ahogy a számos településvezetőhöz hasonlóan jelenlévő nyíradonyi polgármester asszony, Kondásné Erdei Mária egy ízben megjegyezte: “a hadháziak még időjárásból is a legjobbat rendelték meg mára, hogy csinálták?”.

Hajdúhadház háromnapos gasztronómiai fesztiválja, a Hadházi Káposztás Napok szeptember 23-25. között várja vendégeit. A mai kor követelményeinek megfelelően azonban érdekes, hasznos kísérőprogramokkal varázsolják még teljesebbé az errefelé jellegzetesen laposan termő leveles növény ünnepét.

A Hajdúhadházi Káposztatermesztési és Savanyítási Konferencia az első napon a téma szakértőinek előadásaival zajlott. Csáfordi Dénes polgármester köszöntőjét követően Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke tájékoztatta a megjelent félszáz érdeklődőt a hivatal a térség élményturizmusát és gazdaságát fejlesztő tevékenységéről, valamint kifejtette véleményét arról, hogyan lehet hatékonyabban megmutatni egy adott, a tájegységre jellemző terméket a nagyvilágnak.

Az egységes piaci megjelenés fontosságára hívta fel a figyelmet a megyei közgyűlés elnöke, illetve arra, hogy sok helyen a világban a magyar értékeknél kevésbé jelentős termékek kapnak jóval nagyobb ismertséget, pusztán azért, mert jól megtervezett marketing veszi körbe. Pajna Zoltán szerint ezt kell tenni a magyar értékekkel, így a hadházi lapos káposztával is.

Honlapunk képei rákattintva nagyíthatók. Képgaléria az eseményről a HBMÖ facebook oldalán tekinthető meg.

Hajdú-Bihar megye településeinek összehangolt turisztikai kínálatát is lényeges témaként kezeli a megyei önkormányzat, ami vonzóbbá teheti a térséget hosszabb időre ide látogatók számára is. A megyei önkormányzat fejlesztési ügynöksége segítségét is felajánlotta Pajna Zoltán mindenkinek, aki ilyen irányú tervekkel rendelkezik.

A nap hátralévő részében majd’ tucatnyi előadás következett: többek között Szabó Sándor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar megyei elnöke által.

A Hadházi Káposztás Napok programjairól az esemény honlapján tájékozódhatnak az érdeklődők.

Új utak a kézműiparban és a turizmusban 2016 elnevezéssel nemzetközi konferencia és ehhez kapcsolódó programsorozat kezdődött Debrecenben 2016. szeptember 22-én – és tart 24-ig. A Kossuth téren termékeikkel jelennek meg kiváló mesterek – előzetesen szakmai rostán estek át a pályázók, így kiszűrve a nívón aluli árukat. Emellett szakmai konferencia, megbeszélések, a Kölcsey Központban művészeti kiállítás és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara klaszterülése, valamint elnökségi tanácskozása is a program része.

A kézműves díjak (Magyar Kézműves Remek) átadására is először került sor Budapesten kívül – 2016-ban Debrecenben, a Kölcsey Központban. Örömteli tény, hogy a díjakat egészen fiatal, középkorú vagy éppen idős mesterek is átvették, a magyar kézműipar megannyi szegmensét képviselve. Méltó gazdára találtak ezek az elismerések, akikkel egyébként a látogatók a Kossuth téri fa házikók standjainál is találkozhatnak még szombat estig. A megtisztelő helyszínválasztás többek között azért is eshetett Hajdú-Bihar megye székhelyére, mivel ebben a térségben – ahogy Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke a ceremónia során elmondta – az egyéni alkotók mellett több kézműves dinasztia is régóta készíti egyedi, minőségi termékeit. A megyei közgyűlés elnöke egy nappal korábban az iparkamara elnökségi ülésén – Papp László, Debrecen polgármestere átfogó Új Főnix Tervet bemutató előadása mellett – a határmenti kapcsolatok, valamint Hajdú-Bihar kulturális lehetőségeiről beszélt.

A honlap képei rákattintva nagyíthatók. Az eseményhez kapcsolódó képgaléria a HBMÖ facebook oldalán tekinthető meg.

Mint a közgyűlés elnöke megjegyezte, „értékeink közösséggé formálnak minket” – ezáltal nem csak helyes, de a társadalom számára hasznos tett, ha bizonyos szinten visszatekint a hagyományokra. Szóba kerültek konkrétumok is, amelyekkel tevőlegesen is hagyományápolást végez a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, mint például az egykori szürkemarhák hajtóútvonalának az úgynevezett Oxenweg programon keresztül történő felelevenítése, és az útba eső megyei települések turisztikai fejlesztése. Emellett az idén életre hívott Vásárszövetség, amely több határon túli település mellett tucatnyi Hajdú-bihari települést tömörít magában (és várja továbbiak jelentkezését), éppen a helyi termékekért jött létre, azok megismertetéséért az emberekkel, valamint a piacon történő eredményesebb értékesítésükért.

Pajna Zoltán kifejezte reményét, hogy a mostani megbeszélések, konferenciák is elősegítik a térség, a megye, illetve a települések értékmegtartó tevékenységét a jövőben, illetve a kellő infrastruktúra létrehozását.

A több napos programok magas szintű vezetők jelenléte mellett zajlottak, zajlanak, hiszen Pajna Zoltán mellett, aki több eseményen is részt vett, Debrecen polgármestere, Papp László, Odrobina László, szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara országos elnöke, Parragh László vagy a megyei elnöke, Miklóssy Ferenc is jelen volt, beszédet mondott. Mellettük Hubert Erzsébet, a Hajdú-Bihar Megyei Népművészeti Egyesület elnöke, Dr. Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora, vagy éppen Komolay Szabolcs, Debrecen alpolgármestere is a kiemelt vendégek között volt. Ugyanakkor a főszereplők, vagyis a kézműves mesterek is tömegesen tisztelték meg a rendezvényeket.

A határon túli kapcsolatok erősítéseként a Kölcsey Központban Pajna Zoltán találkozott Nyilas Mihállyal is, a Szerb Köztársaság Vajdaság autonóm Tartomány kormányának alelnökével, akivel a kulturális és gazdasági, valamint turisztikai együttműködés lehetőségeiről esett szó.

Komádiban egyeztető megbeszélést tartottak határmenti fejlesztésekről hétfőn. A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat részéről Pajna Zoltán elnök és Bulcsu László alelnök, a Bihar Megyei Önkormányzat elnöke, Pásztor Sándor, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, valamint a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökei, Csűry István és Fekete Károly vettek részt az eseményen – a házigazda, Komádi polgármestere, Tóth Ferenc mellett. A helyszín azért Komádi lett, mivel Sulyok Istvánt háromszor választották meg annak idején az egyházkerület püspökének, s ő éppen itt, Komádiban született1859-ben.

A konstruktív megbeszélés kapcsán közös sajtótájékoztatót tartottak a résztvevők arról, hogy az egészségügy fejlesztése lesz a stratégiai ágazata a két megye következő években történő együttműködésének.

A fő irányvonal ennél több mindent érint. A turizmus, az egészségügy, valamint a kultúra területén a 2020-ig tartó ciklusban 290 millió eurós uniós támogatási keretet is igénybe véve fejlesztenek a határon átívelő programokban. Ez négy-négy megyét érint majd mindkét oldalon.

A honlap képei kattintva nagyítható. Képgaléria a HBMÖ facebook oldalán tekinthető meg.

Pajna Zoltán az egyik tervről konkrétan beszélt, amely informatikai alapon működő szociális ellátás kiépítéséről szól: – A rászorultak azonnal tudják jelezni, ha például közbiztonsággal, fűtéssel, egészségüggyel, gyógyszerellátással vagy éppen betegszállítással kapcsolatos problémájuk van. Egyfajta komplex rendszert szeretnénk üzemeltetni, ami a felhasználónak ad biztonságot.

Pásztor Sándor elmondta, hogy több szintű együttműködésen dolgoznak, aminek a része a megyék, a települések, az egyházmegyék közötti közös projektek, színterei pedig az egészségügy, a kultúra, valamint a gazdaság. A nagyváradi klinika onkológiai részlegének felújítása, nagyváradi és debreceni klinikák közötti együttműködés, és egyéb, kulturális programokat érintő összehangoló munka is szóba került a Bihar megyei elnök által.

Bulcsu László, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke az egyházak projektbe való bevonását méltatta. A fiatalok elvándorlása elleni közös munkát is kiemelte a politikus, ami szerinte nem csupán kulturális és oktatási kérdés, de gazdasági is, emellett igen hosszútávú folyamat. A programok kidolgozására és megvalósítására munkacsoportokat hoznak létre, ráadásul a fejlesztési ügynökségeket is bevonják. A finanszírozásról szólva Bulcsu László elmondta, hogy az uniós pénzek mellett hazai forrásokra is támaszkodnak majd.

Közös vásárok, piacok tartása is a tervek között szerepel, illetve elhangzott, hogy a turizmus úgy nyer értelmet ebben a térségben, ha olyan programokat szerveznek Romániában és Magyarországon is, amelyeket szívesen meglátogatnak innen is, onnan is, még jobban összehozva a határ mellett élőket.

Ennek lehet egy további katalizátora, ha régi, meglévő, ám a történelem során lezárt 8-10 határátkelőt ismét megnyitnának a két ország között.

A jövőben rendszeres megbeszéléseket tartanak a szervezetek delegáltjaiból alakult munkacsoportok, a gyakorlati megvalósulást szem előtt tartva. Legközelebb 2016. november elején kerül sor ilyen megbeszélésre.

A hajdúnánási Mónus József, tradicionális íjász megközelítette a bűvös 500 méteres határt az american longbow unlimited kategóriájában.

Az új világcsúcsot az Egyesült Államokban érte el (470 m), ráadásul nem egyedül teljesített kiválóan, hiszen két tanítványa, Prokaj Kiara, valamint Mónus László is új csúccsal írta be nevét a kiváló íjászokat tartalmazó listára. Ők 35, valamint 62 méterrel lőttek messzebbre az előző legjobbnál, vagyis kiemelkedő új világcsúcsokat értek el ők is.

A világranglista egyes kategóriáit hamarosan frissítik és átírják, így hamarosan már nem csak egy magyar neve fog szerepelni a legjobbak között.